Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-05-18 / 10. szám
2000. május 18. ÚJPEST Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezető elnöke szavazásra terjesztette elő a beszámolóval kapcsolatos rendeleti javaslatot. A képviselők 22 igen, 10 tartózkodás szavazati aránnyal határoztak a következő határozati javaslatról: a Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzat megtárgyalta a IV. kerületi önkormányzat és intézményei és a polgármesteri hivatal 1999. évi költség- vetésének teljesítéséről szóló beszámolót, melyet elfogad. Ezzel megalkotja 6/2000.(V.04.) számú önkormányzati rendeletét. Ezt követően Egerszegi Krisztina képviselő által beterjesztett módosító indítványról szavaztak a képviselők. A jelenlévők a javaslatot 11 igen, 21 nem szavazati aránnyal elvetették. A 2000. évi költségvetési rendelet módosítására tett szavazás során a képviselők 22 igen, 10 nem szavazati aránnyal az alábbi határozatot hozták: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat megtárgyalta az 1999.évi költségvetés teljesítése során képződött pénzmaradvány felhasználására, valamint a 2000.évi költségvetési rendelet módosítására tett javaslatot, melyet elfogad. Ezzel megalkotja a 2000.évi gazdálkodásról szóló 2/2000. (11.16.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2000. ( V. 04.) számú önkormányzati rendeletét. Szociális ellátásról A költségvetést követően a napirend harmadik pontjaként a képviselők a szociális rászorultságról függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló- többször módosított 18/1997. (XI.1.) számú önkormányzati rendelet módosításáról döntöttek. Nagy István alpolgármester, előterjesztőként nem kívánt szóbeli kiegészítésbe bocsátkozni. Dr. Benkő László képviselő több észrevételt, megjegyzést fűzött az előterjesztéshez. Elsőként arról szólt, a HARD Kft. legfrissebb szociológiai felmérése kapcsán, de az eltelt évek tapasztalatai, a SZOCIOMED által 1996-os szociális térkép alapján rendelkezésre álló kutatások tapasztalatai, és az állampolgárok várakozásai alapján a rászorulók számára is áttekinthető, logikus és ellenőrizhető támogatási rendszer megfogalmazása vált időszerűvé. A képviselő úgy vélte: az egyes képviselők által sokszor ostorozott alaprendelet felépítését és szellemiségét az előterjesztett rendeleti javaslat lényegében érintetlenül hagyja, egyes részleteit bővíti, ugyanakkor más rendelkezéseiben szűkíti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások hozzáférhetőségét. A képviselő egyetértett azzal, hogy a méltányosság gyakorlására továbbra is van lehetősége a népjóléti és lakásügyi bizottságnak, az előterjesztés erényének tartotta továbbá, hogy a tervezet nem kötné meg a méltányosság aprólékos szabályozásával. A képviselő szükségesnek látta az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyének feltételeit szabályozó paragrafusban az ellátásból történő kizárás időtartamának és a rendszeres szociális segély rendszerébe való visszakerülés szabályozását, több paragrafusban meghatározottak szinkronba hozását, célszerűtlennek és igazságtalannak tartotta a tervezet ama pontját, amely a díjhátralék kiegyenlítő támogatási megállapodás értelmében a díjhátralék kérelmezőre eső részét legfeljebb 12 havi részletben kell befizetni, ha ez már megtörtént mi indokolná az újabb díjhátralék megelőzését célzó lakásfenntartási támogatásból az érintettek kizárását kétévnyi időtartamra. Pozitív lépésnek ítélte a gondozási díj bevezetését, mert olyan családoknak jelent segítséget, ahol tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelnek, és az érvényes jogszabály ápolási díj megállapítását nem teszi lehetővé számukra. A képviselő úgy fogalmazott: az új összetételű és új vezetésű szakbizottságtól többet várt, a rendelet-tervezet sajnos nem váltja valóra az előzetes várakozást, ezért a mainál hatékonyabb, a családok lecsúszását megakadályozó támogatási rendszer még várat magára. Az általa elmondottakat illusztrálandó, négy pontban nyújtott be szövegszerű módosító indítványt. Kovács Sándor képviselő (SZDSZ), a népjóléti és lakásügyi bizottság tagjaként arról szólt, ugyan a testületi ülésen többször történt utalás és hivatkozás a szociális térképre, de azt nem tényanyagként, csupán tájékoztató anyagként célszerű kezelni. Úgy vélte, amennyiben dr. Benkő László képviselő elment volna a bizottság ülésére, minden bizonnyal részletesen meg tudták volna tárgyalni az egymástól eltérő véleményeket, v Bizottsági vélemény: lépésről-lépésre Monori Józsefné képviselő, (Fidesz-MPP) a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy álláspontja kialakítása érdekében a bizottság szakaszonként tárgyalta meg a tervezetet. A rendeletmódosítás jogszabályi változás miatt vált szükségessé, ehhez kellett alakítani a helyi rendeletet. A gondozási díjjal kapcsolatosan hiányosságként említette, hogy az ápolási díjjal ellentétben sajnos nem ad munkaviszonyszerzésre jogot. De a bizottság úgy foglalt ebben a kérdésben állást, hogy visszatérnek a problémára. A szakmai bizottság elnökeként a rendelet-tervezetet a bizottság egyhangú szavazattal változtatás nélkül javasolta elfogadásra a testületnek és a dr. Benkő László által megfogalmazott kritikai észrevételek nyomán javasolta számára: a bizottsági jegyzőkönyvek elolvasása nyomán meggyőződhet arról milyen indokok, javaslatok nyomán végezték munkájukat. Kerekes Zoltán képviselő (Munkáspárt) a rendelet tervezet vitájában úgy foglalt állást: többfajta igen szavazat van, és ugyan tisztában van a törvényi szabályozás általi kötelmekkel, mégis úgy véli, hogy a 30 napos foglalkoztatottság nem valóságos állapotokat tükröz, hanem irreális és ez nem mond ellent annak, hogy az önkormányzat közhasznú foglalkoztatását igen eredményesnek értékeli. Nagy István alpolgármester előterjesztőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat egész rendeletére nézve, - amely a rendszeres gyermekvédelmi támogatást szabályozza - elmondható, hogy minden olyan segélyezési formában, ahol az önkormányzatnak jogosítványa van, megjelenik a fogyatékos szülők, illetve a fogyatékos gyermeket nevelő szülők előtérbe helyezése. Ez alapján a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban a törvénytől eltérő módon 120 százalékban határozták meg az egy főre eső jövedelmet. Most méltányosság gyakorlására kerül sor már rendeleti formában azon szülők esetében, akik önmaguk is fogyatékosok. Az alpolgármester többek között arra utalt, hogy a lakásfenntartási támogatásnál a rendelet tartalmazza, hogy abban a családban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 százalékát, azoknak jár a támogatás. Fontos kérdésként emelte ki az előterjesztő a beiskolázási támogatást. A gyermekek védelméről szóló törvény tartalmazza, hogy a kormány megalkotandó rendeletében 13. havi támogatásként költségvetési forrásból beiskolázási támogatásban részesülnek azok, akik gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Ilyen segélyezési forma ez ideig is létezett az önkormányzat saját költségvetési terhére, és ez az összeg lényegesen magasabb volt, mint amennyit a kormány megállapítani szándékozik. A kormány döntése után kell visszatérni a témára, most a támogatási formát célszerű törölni a rendeletből. Az előterjesztő dr. Benkő László képviselő módosító javaslatait nem támogatta, de ígéretet tett arra, hogy a bizottság elé terjeszti azokat, hogy a felvetések indokoltak-e? A magasabb jogszabály által szükséges módosítások átvezetését követően természetesen a menet közben felmerülő és indokoltnak látszó további változtatásokra is nyitottságot mutat. Volt képviselők véleménye Dr. Derce Tamás polgármester, levezető elnök ezt követően a képviselők ama véleményét kérte, hogy megadják-e a szót Juhász Lászlónak, aki a volt képviselők közössége - nevében kívánta elmondani véleményét. A képviselők 17 igen, 5 nem, 2 tartózkodás szavazati arány mellett nyújtottak lehetőséget a közösség véleményének elmondására. A volt képviselők közössége összességében úgy vélte, hogy a rendelet tervezet a törvényi előírásoknak megfelel és az eddigi gyakorlatnak is, jól hangolja össze a költségvetési lehetőségeket és az ellátási szükségletet, ezért elfogadásra javasolták. Mindezek mellett az egykori képviselők szerveződése aggályát fejezte ki, hogy a rendelet, ha átmenetileg is, de megszünteti a beiskolázási támogatást, a gyermekvédelmi törvénybe beemelendő beiskolázási segélyt az eddigi újpesti gyakorlattól eltérően erről a kormány rendelkezik majd, és a támogatás összege ma még nem ismert. A volt képviselők közössége tagjai többek között örömmel nyugtázták, hogy a tervezet elfogadása után az étkezési díjtámogatásban részesülhet minden újpesti szociálisan rászorult családban nevelkedő kiskorú gyermek, ezáltal megszűnik a nem újpesti oktatási intézményben tanulók korábban meglévő megkülönböztetése. Nagy István alpolgármester a beiskolázási támogatással kapcsolatos reagálást hallgatva ama véleményen volt, hogy a bizottság a lehető legjobb megoldást választotta. Utalt arra is, hogy a rendelet tervezet előkészítése során nagy figyelemmel jártak el, hiszen az abban foglaltak Újpest lakosságának széles rétegét érintik. Elmondta azt is, minden egyes rendeletmódosítás nagy figyelmet igényel, mindemellett az sem kizárt, hogy olyan hibák csúszhatnak az előterjesztésbe, amelyet az előkészítő fórumok sem szűrnek ki. Ezek kiküszöbölésére akkor van mód, ha az előkészítés szakaszában ezeket időben észlelik, és az előterjesztőnek jelzik. Az előterjesztő utalt arra: dr. Benkő László képviselő nem kereste meg sem őt sem munkatársait a rendelettel kapcsolatos észrevételeivel. A képviselő-testület ezt követően a dr. Benkő László által beterjesztett 4 pontos határozati javaslatról szavazott, melynek során egyik javaslat sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges szavazatot. Ezt követően a testület 31 igen szavazattal elfogadta a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 18/1997. (XI.1.) számú önkormányzati rendelet módosítását és megalkotta a 8/2000.(V.04.) számú rendeletét. (Folytatás a 6. oldalon)
