Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-03-11 / 5. szám
1999. március 11. Lili LÓI A csatajelenetek mestere: Vágó Pál Huszárjaiért kapta a Becsületrendet Az Újpest Galériában néhány héttel ezelőtt megrendezett Pállya Celesztin kiállítás keretében, a kortárs festő: Vágó Pál számos képe is bemutatásra került. Annak idején mindketten részt vállaltak a magyar történelmi festészet legmonumentálisabb alkotása, a Feszty-körkép elkészítésében. Vágó Pál - e mára méltatlanul elfeledett mester a magyar nemzeti múlt heroikus pillanatait álmodta vászonra; Lyka Károly „a virtus festőjének” nevezte. A magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából bemutatjuk néhány elfeledett, ám igen jelentős képét. Újpest Gyermekeiért-díj Önkormányzatunk a mindenkori felnövekvő nemzedék érdekében „Újpest Gyermekeiért- díjat” alapított 1992-ben. Ezzel a kitüntetéssel ismeri el mindazon pedagógusok, közművelődési szakemberek, és egyéb területen dolgozó személyek és kollektívák munkáját, akik a gyermekek ellátásában, nevelésében, oktatásában, közösségeik segítésében, szabadidejük hasznos, értelmes eltöltésében folyamatosan kiemelkedően tevékenykednek. Azért, hogy ez a díj 1999-ben is a legméltóbbakhoz kerüljön, várjuk városrészünk civil szervezeteinek, intézményeinek, gazdálkodó szervezeteinek javaslatait azokra a személyekre, akik a fenti kívánalmaknak megfelelnek. A javaslatokat kizárólag erre a célra szolgáló adatlapon lehet megtenni. Az adatlapok beszerezhetők az ügyfél- szolgálati irodákon (Budapest IV. kerület István út 14., vagy Káposztásmegyeren: (Galopp u. 10.), amelyeket pontosan kitöltve 1999. április 2-ig juttassák el titkárságomra (Budapest, István út 14.). A kitüntetés átadására ünnepélyes keretek közt 1999. május végén kerül sor. Hock Zoltán alpolgármester Egy hét Velencén... Messze még a nyár, ám a vakáció már most is megtervezhető. Kisunokák és nagyszülők, diákok és szüleik tölthetnek el egy-egy hetet az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház velencei táborában. Június 21. és augusztus 22- e között összesen 9 turnusra vátják a jelentkezőket. Az árak a tábor típusától függően 7500 Ft és 12 000 Ft/fő között mozognak. Az óvodásokat a Mesetáborba, az általános iskolásokat a Kézműves-néptánc, illetve a sport- és játékcentrikus Fitt-táborba várják. Szerveznek Nyugdíjas-unoka, illetve Családos tábort is. Egyéni és csoportos jelentkezéseket egyaránt elfogadnak az ÜGYI (1042 Bp., István út 17-19.) titkárságán hétköznap 8-16 óráig. Információ kérhető a 369-1283-as telefonszámon. Segíteni kívánnak A Létminimum Alatt Élők Társasága IV. Kerületi Szervezete 1999. február 24-től folytatja tevékenységét a IV. kerület, Nádor utca 1. szám alatt. A „Hálózat” a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítványhoz felterjesztett kérelmek útján segítséget nyújtanak a díjhátralékosok (víz, csatorna, távfűtés, szemétszállítás, krízis esetén lakbér) rendezésében. Ügy- félfogadási idő: szerdán 10.00-15.30-ig. A hátrányos szociális helyzetben lévőknek ingyenes jogsegélyszolgálatot tartanak minden hétfőn és szerdán: 17-19 óra között, a XV. kerület, Neptun utca 72.-ben. Ugyanitt ruhaosztás: hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig. , Felhívás A társasházi közös képviselők, intézőbizottságok és gazdasági ügyintézők (könyvelést végzők) számára 1999- ben is tanfolyamokat indít az Instruktor Oktatási Bt. Címe: Budapest I. kerület, Hattyú u. 16. Telefon: 202-1026. A tanfolyamon teljes körű kiképzés - igény esetén — továbbképzés folyik. Fenti címen részletes tájékoztatást adnak. Vágó Pál négy esztendővel a szabadságharc leverése után született Jászapátiban. Maga tehát nem élhette át a forradalmi hangulatot, későbbi képein mégis a szemtanú hitelességével ábrázolja a nemzet harcának büszke pillanatait. Eu- rópa-szerte a historizmus, a történelmi festészet korszakát írjuk, a romantika utolsó éveiben járunk. Közel a híres párizsi világkiállítás és a millennium. Vágó Pál mentalitása jól érvényesült ebben a világban. Benczúr Gyula és Wágner Sándor tanítványaként Münchenben és Párizsban képezte magát. Anyagi nehézségei nem voltak, hiszen apja, az utolsó jászkapitányként hatalmas birtok felett rendelkezett. Huszárok a kontinensen A mestert vonzotta a monumentalitás. Képóriásain a tömegjelenetek megannyi miniatűr portréként jelennek meg, lovascsapatok vonulnak át a színen, és minden epizódnak önálló jelentése van. Legismertebb munkája - A huszárság története- az 1900-as Párizsi Világkiállítás magyar pavilonját díszítette. A 18 méter hosszú és 3,5 méter magas pannó az európai könnyűlovasság 400 éves történetét vonultatja fel. Két magyar huszár álmából kerekedik ki a festmény hatalmas víziója, amelyen az európai huszárság valamennyi változata megtalálható. A képen, ott szerepel számos jelentős történelmi figura - közöttük Napóleon is, akit egy anekdota szerint Vágó Pál a trianoni békeszerződés aláírása után el kívánt távolítani a festményről. Az alkotás a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert, a mester pedig átvehette érte a francia Becsületrend lovagkeresztjét. A századelőn a hatalmas pannó körbeutazta a fél világot, majd itthon a Ludovika Akadémián kapott helyet. A második világháború során a Hadtörténeti Múzeum raktárába került, és ezzel átadták az enyészetnek. A festő unokájának özvegye, Vágó Pálné, Judith asz- szony az 1980-as évek végén elszánt harcba kezdett a kép helyreállításáért. Az általa létrehívott alapítvány segítségével eredeti fényében 1997-re elkészült a restaurált festmény, amely ma a Hadtörténeti Intézet dísztermében látható. Időközben felmerült, hogy A huszárság történetét Ópusztaszeren, a Feszty-körkép közelében állítsák fel. Felszabdalt körkép Ugyancsak elkészült a Budavár bevétele 1849. május 21. címet viselő 6 méter hosszú falikép helyreállítása. A festmény a Nemzeti Galéria tulajdonaként az I. Kerületi Polgármesteri Hivatal dísztermében látható. A képet tavaly a szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére restaurálták, s jelenlegi helyén tartották a témával kapcsolatos történészkonferenciát is. Különlegesen drámai sors jutott a Bem-Petőfi körképnek, amely Nagyszeben 1849. március 11 -i bevételét ábrázolja. Eredetileg a szabadság- harc 50. évfordulóján, a Városligetben állították fel a 120 méter hosszú, 15 méter magas panorámaképet. Vágó Pál, Ján Styka és Spányi Béla közös munkája a Nagyszebenért folytatott elkeseredett csatát ábrázolja. A leírt csata egy kora tavaszi nap alkonyán játszódik, háttérben nagy síkság és a Kárpátok vonulatai. Vágó Pál ecsetvonásait a székely támadást és a honvédek előretörését örökítették meg. A kép két főalakja: Petőfi és Bem. A századfordulón még megvolt a kép, Varsóban is kiállították, majd „kereskedelmi célból” kisebb darabokra vágták és értékesítették. Jutott belőle Tarnowba, Varsóba, Németországba és Amerikába is. Lengyelországban 1985-ben, a Bem évforduló alkalmából kezdték ismét összegyűjteni az egyes darabokat, amelyekből már 15-öt sikerült visszavásárolni. Néhány éve megkezdődött a körkép restaurálása. Hatalmas képei mellett a Vágó életmű zsánerképeket, kisebb méretű, hangulatos festményeket tartalmaz. A művész illusztrálta többek között Petőfi összes költeményeinek századfordulós díszkiadását. A mester legjelentősebb historikus munkáit Madarász Viktor, Than Mór és Székely Bertalan képeihez mérik. A huszárság 400 éve Alapítvány a művész életműalbumának kiadását tervezi. Vágó Pál egész életében a 48-as eszmét képviselte. Az 1900-as világkiállítást követően nem fogadta el a müncheni akadémia professzori székét, hanem visszaköltözött Jászapátiba, műtermet épített és alkotott. A város díszpolgárává választotta, és ő a következőképpen válaszolt: felajánlotta, hogy ingyen megfesti a település 3500 személyt befogadó műemlék barokk templomának freskóit. 1905-ben bizony nagyon elcsodálkozhattak a hívők, amikor az elkészült munkán bibliai alakok helyett 1848-49 kiemelkedő személyiségei: Kossuth, Bem, Petőfi stb. képmásai kerültek Isten házába... Az 1928-ban elhunyt művész koporsóját hatökrös szekér vitte a jászapáti temetőbe. Jászkun lobogót lengető lovaslegények és fáklyavivők kísérték utolsó útjára, kedvenc nótáját a cigánybanda húzta. Vágó Pált Jászapátiban ma is „az ecset Petőfijének” nevezik. Rojkó A. 5
