Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-16 / 1. szám
1999. január 16. ÚJPEST Gyógyító hasábok ■£■ A megelőzés a felnőtt társadalom feladata Szemléletváltozás a gyermekbalesetek megelőzésében II. rész Az utóbbi évtizedekben a fertőző betegségek okozta halálozás visszaszorulása, a motorizáció fejlődése a gyermekbalesetek számának relatív és abszolút növekedését okozta. A gyermekek halálozási statisztikáiban a baleset okozta tragédiák az első helyre kerültek. Cikksorozatunk 1998. november 28-án megjelent első részében az otthoni veszélyforrásokra hívtuk fel a figyelmet. Mostani lapunkban „elhagytuk” lakásunkat... Óvoda és iskola A 3-18 éves korú gyermekek idejük nagy részét gyermekközösségekben töltik, ahol különböző normák és szabályok hivatottak biztosítani a balesetmentes környezetet. Ezeket nemcsak a működtetéskor, hanem már az építéskor is be kell tartani. Az óvodában a legnagyobb veszélyhelyzetet az udvari játéktevékenység jelentheti. Fontos, hogy eleve csak olyan játékeszközöket építsünk az óvoda udvarán, ami önálló használat esetén is biztonságos, hiszen sok gyermek mellett nem lehet egyszerre karnyújtásnyira egy óvónő. Ismétlődően előforduló baleset az óvodaudvaron talált gomba elfogyasztása. Az első tavaszi udvari foglalkozás előtt és később folyamatosan az udvart gombamentesíteni kell. Az iskolában az alsóbb osztályokban a testnevelési óra és a szabadfoglalkozás alatt történhet a leggyakrabban baleset. Az idősebb gyermektől a testnevelési óra mellett a versenysport, a műhelyi és a laboratóriumi tevékenység igényel nagyobb óvatosságot. Sokéves tapasztalat igazolja, hogy a gyermekközösségekben nincs nagyobb veszélyforrás, mint az unatkozó, az értelmes foglalkozással vagy érdekes játékkal le nem kötött gyermek. Mindannyiunk számára ismerős a magára hagyott gyermekek kavicsdobálási vagy ;,titkos tüzeskedésének” unaloműző ötlete. A játszótér A játszótereken a legsűrűbben a leesésből származó balesetek fordulnak elő. Ezeknél a sérülés súlyosságában - bizonyos határok között még a leesés magasságát is megelőzve - döntő tényező a talaj minősége. Érthetetlenül gyakran látunk még mindig beton- vagy aszfaltborítást a különböző játékeszközök alatt valamilyen ütésgátló anyag, például homok, rugalmas műanyag vagy akárcsak egyszerű füves talaj helyett. Hintát, különböző forgóeszközöket csak felnőtt felügyelete mellett használhat a kisgyermek. A közút és a közlekedés Gyermek- és fiatal felnőttkorban a gépjárműbalesetek jelentik a leggyakoribb halálokot. A fiatal gép- járművezetők arányuknál jóval nagyobb mértékben lesznek közúti balesetek áldozatai. Az ifjú autóvezetők baleseteinek nagy része az esti vagy az éjszakai órákra esik. A tizenévesek ún. diszkóbaleseteinek oka a gyakorlathiány, a felpörgetettség és az alkoholfogyasztás. E tragikus jelenségre szülőknek, rendészeti szerveknek még határozottabban figyelni kellene. Az autóbalesetekben a másik különösen veszélyeztetett korcsoport a csecsemőké. Fontos szabály, hogy a gépkocsiban a csecsemőt soha ne a felnőtt kezében vagy ölében tartva utaztassuk. Ütközéskor, hirtelen fékezéskor az így szállított gyermek kivédhetetlenül az ülésnek vagy a szélvédőnek vágódik. Már egy 48 km/óra sebességgel bekövetkező ütközésnél is a 6 hónapos 8 kg súlyú baba testtömege 350 kg súlynak megfelelő erővel ütődik, és esetleg repül ki az autóból. Ez körülbelül akkora erő, mintha a csecsemő a harmadik emeleti ablakból esne ki. Megfelelő biztonság csak szabályos gyermekülésbe rögzítve érhető el. Az udvaron, a garázsban tolatáskor mindig gondoljunk arra, hogy a kisgyermek kerülhet a gépkocsink mögé. Ugyanilyen veszélyhelyzet a játszóterek közelében lévő parkolóból hátramenetben történő elindulás is. A közelmúlt tragédiái mutatták meg, hogy milyen veszélyes csecsemőt és kisgyermeket a magára hagyott autóban hagyni. Az utóbbi években örvendetesen Magyarországon is terjed a kerékpározás és szaporodik a különbözik mopedek, robogók használata is. A közúti kerékpározás - megfelelő kerékpárutak híján -, elsősorban a 14 év alatti kerékpározók számára jelent veszélyt. Ezért közútra, autók közé kerékpározó gyermeket ne engedjünk. Az óvodáskorúak csaknem mindig, mint utasok szenvednek kerékpárbalesetet. Lábfejük, bokájuk a küllők vagy a kerék és a sárhányó közé szorulva ron- csolódik. Ha erre előre gondolunk, könnyű elhárítani ezt a balesetfajtát is. A gyalogos közlekedésben mutassunk példát gyermekeinknek. A tilos jelzés figyelmen kívül hagyása - ebben biztosak lehetünk - hamar követésre talál gyermekeinknél. Használati tárgyak A fejlett országokban a gyermek használatába és környezetébe kerülő tárgyak biztonságos gyártását nagyrészt törvényt szabályozza. Ettől függetlenül szükség lehet a gyártóknak önként felismert és vállalt kötelezettségére is. A legkülönbözőbb eszközök gyártásában fontos szempont a gyermekek biztonsága. Biztonságos ablakok, megfelelő rácstávolságú gyermekágyak, tűzálló gyermekruházat, gyermekbiztos gyógyszertartályok, ólom- és káros festékmentes gyermekjátékok gyártását lehet engedélyezni. A gyermekkori balesetek, mérgezések megelőzése a felnőtt társadalom feladata és kötelessége. Ezt a célt a gyermekek nevelése és oktatása mellett elsősorban környezetében jelentkező baleseti veszélyforrások módszeres felismerésével és időben történő kiszűrésével érhetjük el. Csak ez a szemlélet és módszer jelenthet előrelépést a gyermekek baleseti halálozásának csökkentésében. dr. Kálmán Mihály gyermekorvos Jó tudni! Tisztelettel felhívjuk az újpesti lakosok figyelmét az alábbi - a kerületi önkormányzati adóhatóság feladatkörébe tartozó - 1999. január 1-jétől életbelépő jogszabály- változásokra:- módosult a nem lakás céljára szolgáló építmény- és telekadóról szóló többsz.mód. 5/1992 (IV. 1.) önkormányzati rendelet, mely alapján az építményadó mértéke 750 Ft/m2/év telekadó mértéke 150 Ft/m7év- változott a többsz.mód. gépjárműadóról szóló 1991. LXXXII törvény az adó mértéke:- 600 kg-lg 600 Ft- 1000 kg-ig 800 Ft- 1000 kg felett 1000 Ft a Gjt. 6. §-ában előírt adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után.- módosult a többsz.mód. adózás rendjéről szóló 1990. XCI törvény-módosult az illetékekről szóló 1990. XCIII törvény, amely szerint- az első fokú államigazgatási eljárás illetéke ^ 1500 Ft- az első fokú államigazgatási határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 3000 Ft ! - hatósági bizonyítvány illetéke 1500 Ft Az általunk nyilvántartott adóalanyokat az 1999. évben teljesítendő adófizetési kötele- ;i zettségről - várhatóan február hónapban - 1 határozattal értesítjük. Felhívjuk továbbá a szíves figyelmüket, hogy az 1998. évben tulajdonukba került- nem lakás céljára szolgáló építményekről- beépítetlen belterületi földrészletről- vállalkozás magántulajdonú székhelyéről, telephelyéről- használt gépjárművek tulajdonszerzéséről 1999. január 15.-ig bevallást kellett tenni a kerületi Adóigazgatási Irodához. (Új gépjárművekről a tulajdonszerzést követő hónap 15.-ig). Továbbá t az adókötelezettséget érintő változásokról, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül, az előírt nyomtatványon közvetlenül az adóhatóságnak bejelentést | kell tenni! A jogszabályok további módosításáról, a hatályba lépő kedvezményekről mentességekről, szigorításokról további felvilágosítás: gépjárműadó, építményadó telekadó ügyben Adóigazgatási Iroda Bp. IV., Petőfi u. 4-6. Tel.: 369-3333/129-139 m. Tel./fax: 369-3642. Iparűzési adó, Idegenforgalmi adó Termőföld bérbeadásából származó jöv.adó Főpolgármesteri Hivatal adóügyi ügyosztály Tel.: 327-1000/1436, 1437, 1446, 1447, > 2582, 2693 T. Kovács Beáta adóigazgatási irodavezető Q
