Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-03-11 / 5. szám
1999. március 11. HIRDETMÉNY Tisztelt Újpesti Választópolgárok! A Magyar Köztársaság alkotmányának 46. § (2) bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben. Az 1995-ben megválasztott ülnökök megbízatása 1999 májusában lejár, emiatt szükséges az új választás megtartása. A választás a helyi önkormányzatok feladata. Ülnököt a Fővárosi Bíróságra, a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra, pedagógus ülnököt a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróságra lehet jelölni. Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel (állandó bejelentett lakcímmel) és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén működő általános iskolák és középfokú oktatási intézmények (szakiskolák, középiskolák) jelölik. A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik. Bírósági ülnök büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, 30. életévet betöltött, de a 70. életévét el nem ért magyar állampolgár lehet. Az ülnökök jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztató a Hirdetmény mellékleteként megismerhető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin. A jelöléssel kapcsolatos nyomtatványokat (a bírósági ülnökké jelölés mintáját, valamint a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozat mintáját) a Polgármesteri Hivatal Képviselői Irodáján teljes munkaidőben lehet átvenni. A bíróságok ülnökeire vonatkozó jelöléseket 1999. március 26-án 13.00 óráig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Képviselői Irodáján (Bp. IV. kér., István út 14. II. emelet 56.). Dr. Derce Tamás s. k. polgármester A bírósági ülnökök jogai és kötelezettségei A bíróságokra ülnöknek büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, a 30. életévét betöltött, de a 70. életévet el nem ért magyar állampolgár választható. Az ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bí- rákkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Az ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak (alkotmány 50. § (3) bekezdés). Az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói - szakmai, érdekvédelmi - szervezetben való részvétel. Az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnököt a választásra jogosult hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntető-szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A megválasztott ülnöknek bírói esküt kell tennie. Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsba. E tisztsége gyakorlásának idejére az ülnököt a Bjj. 128. § (1) bekezdése szerint átlagkereset, illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésükből térítenek meg. Joga az ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíróság elnöke elhalaszthassa a működése megkezdésének időpontját. Az ítélkező tanácshoz beosztott ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról őt az ítélkező tanács elnöke tájékoztassa. Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozással kapcsolatos tanácskozási titok megőrzése az ülnök számára is kötelező. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is. A bírósági ülnök alapvető kötelezettsége - csakúgy, mint a hivatásos bírónak -, hogy a Magyar Köztársasághoz, annak alkotmányához hű legyen, lelkiismeretesen járjon el, és mindenkor tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást. Az ülnökökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény tartalmazza. Tisztelt Szerkesztőség! Szabó Béla képviselő úr a legutóbbi számban válaszolt az Újpest február 12-i számában megjelent olvasói levelemre. Nincs szándékomban vég nélkül polemizálni vele, mégsem hagyhatom szó nélkül csúsztatásait. Kérem, közöljék válaszomat a válaszra... Tisztelt Képviselő Úr! Incselkedett velem a kisördög, hogy válaszomban „Szabó Béla független lapkiadó úrnak” szólítsam, de ellenálltam a kísértésnek, mert ízléstelennek találtam az újságban olvasott megszólítás ilyetén átvételét. Pótoltam megbocsáthatatlan mulasztásomat, megismerkedtem lapjával. Ezek után már nincs szükségem a „függetlenség” mibenlétének magyarázatára, amit válaszában amúgy is fölöslegesnek ítélt, tekintettel megátalkodott voltomra. Egyebekben az elmúlt évtizedben magam inkább úgy tapasztaltam, hogy a független lapkiadók meg újságírók tekintik magukra nézve érvényesnek a tévedhetetlenség dogmáját, annak korlátozó kitételei nélkül. Szóval kvittek vagyunk. A biztonság kedvéért megkérdeztem vagy másfél tucat káposztásmegyeri ismerősömet is az ön függetlenségéről. Nem lévén abban a helyzetben, hogy reprezentatív mintát alkalmazzak, véleményüket, ha nem haragszik, nem közlöm. Megjegyzem tisztelettel, hogy a „gyöngébbek kedvéért” nem az embereket minősíti, hanem stílusfordulat, amely elszürkülő nyelvünkben ma már ritkábban jelenik meg, értelme: ha valaki nem hallott volna róla. Ha minősíteni akarom az embereket, akkor a becsület, szorgalom, jóakarat, segítőkészség, egyenesség és hasonló tulajdonságok alapján teszem. Sok olyan emberi ismerek Újpesten és természetesen még ennél is sokkal több van, aki ezek szerint, éspedig képzettségétől függetlenül, nálam igen jó osztályzatot kap, jóllehet nem ismerik Heisenberg nevét és talán azokét sem, akikre ön utal. Akiket sikerült közülük megkérdeznem, valamennyien tudták és értették is a „gyöngébbek kedvéért” kifejezést. Még egy apróság, a kifogásolt bekezdés nem a „gyöngébbekről” szólt, még csak nem is a bizonytalansági reláció ismeretéről, hanem a függetlenség mibenlétéről. Üdvözlettel: Dr. Szabó Kálmán egyetemi docens Meghívó A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 80. évfordulóján jubileumi megemlékezést rendezünk az újpesti Tanácsköztársaság emlékműnél (Bp. IV., Váci út és Árpád út sarok) 1999. március 20-án, szombaton délelőtt 11 órakor. Ünnepi beszédet mond Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A megemlékezésre tisztelettel meghívjuk. Munkáspárt Az országgyűlési képviselők fogadóórái: Kiss Péter: 1999. március 31. 18.30 óra Polgármesteri Hivatal Csizmár Gábor: 1999. március 31. 17.30 óra Újpest - Városháza Vállalkozók figyelmébe A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara IV. kerületi Szolgáltató irodája és tagcsoportja konzultációt szervez „A jövedéki törvény 1999-es változásai a kiskereskedők szemszögéből" címmel 1999. március 16-án, 17 órától. A bevezető előadást Madár Mihály őrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnokságának jövedéki osztályvezetője tartja, aki válaszol a helyszínen feltett kérdésekre. A konzultáció helyszíne: BKIK IV. kerületi Szolgáltató iroda, 1041 Bp., Deák Ferenc u. 28. Minden érdeklődő újpesti regisztrált vállalkozó tagunkat várjuk rendezvényünkre. A konzultáció díjtalan, kérjük hozzák magukkal tagsági kártyájukat, vagy regisztrációs adatlapjukat. Részvételüket kérjük, előre jelezzék a szolgáltató iroda telefonszámain, a 369-0087 vagy a 370-0386 számokon. BKIK
