Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-02-26 / 4. szám

1999. február 26. ÚJPEST a költségvetést nú foglalkoztatás során elért eredményeket. Úgy ítélte meg: a rendelettervezet megfelel a költségve­tési koncepcióban megfogalmazott igényeknek, fontos tételt jelent az adósságkezelési program. Mindezeket figyelembe véve a tervezet elfogadását javasolta a testületnek. Dr. Derce Tamás polgármester a költségvetés megítélésének szubjektív voltát emelte ki, megje­gyezve: építőbb és érdemi észrevételeket várt volna az MSZP-frakció tagjaitól. Utalt arra is, hogy*a kö­rülmények sajnos megkövetelik a kompromisszu­mot, s amíg az önkormányzatokat feladataik ellátá­sa érdekében nem finanszírozza kellően a kormány, az önkormányzatok nem tehetnek mást, mint felélik vagyonukat. Azon kell viszont elgondolkodni, hogy az ország életét alapvetően befolyásoló döntéseket nem lehet minden kormányváltásnál megváltoztat­ni, a hosszú távú döntésekben meg kellene egyezni. Hock Zoltán, a rendelettervezetet előterjesztő al­polgármester a módosító indítványok és a tervezet szavazása előtt összegezte az elhangzottakat. Ki­emelte: a költségvetésirendelet-tervezetet alapjai­ban, érdemben befolyásoló észrevétel és kritika nem hangzott el, s a költségvetési koncepcióban elfoga­dott elvek kellően érvényesülnek az előterjesztés­ben. Megállapította: többen hiányolták a fejlesztési célokra fordítható összegeket, mások javasolták a szociális kiadások növelését, észrevételek hangzot­tak el a közoktatásra fordított összegekkel kapcso­latban. Azonban senki sem foglalkozott azzal, hogy milyen módon és milyen formában van lehetőség a költségvetés bevételi oldalának emelésére. A telepü­lésrészi önkormányzatról szólva felhívta a figyelmet a kiosztott előterjesztés első oldalán megtalálható határozati javaslatra, és indokolta a saját pénzügyi keret lehetőségének hiányát. Utalt többek között ar­ra is, igaz az az állítás, hogy a törvény által kötele­zően előírt feladatokhoz a költségvetési állami tá­mogatás nem elég, mindezek ellenére a beterjesztett költségvetés alkalmas a város működésének biztosí­tására, és az eddig elért juttatásokat is nyújtani tud­ja. Az alpolgármester többek között kitért arra is: Albrecht Péter képviselő módosító indítványát nem tudja elfogadni, nem látja lehetőségét a közel 80 millió forint belső átcsoportosításának. A kisebbségi önkormányzatok kapcsán kialakult vitáról szólva nem értett egyet a törvényesen megválasztott ki­sebbségek jogosultságát minősítésével, a törvény ál­tal megítélt céltámogatást mindenképpen folyósítani kell. A 2 millió forint odaítélését mérlegelhetőnek vélte. Dr. Gergely Zoltán képviselő figyelmébe az anyag egyik táblázatát ajánlotta, utalva arra, mivel a város működésének biztosítása elsődleges szem­pont, ezért a fejlesztést és a látványos beruházást háttérbe kell szorítani. Egyoldalúan a kiadásokat bő­víteni nem lehet. Egerszegi Krisztina észrevételére elmondta, az egy főre vetített dologi kiadás nem 900 forinttal, hanem több mint 2000 forinttal növeke­dett, a Pedagógiai Szolgáltató Központ dologi ki­adásáról szólva utalt arra, hogy az az elmúlt évben túlméretezett volt, az idei tervet pedig egyeztette az intézmény vezetőjével. Kiss Sándor frakcióvezető hozzászólása nem jelentett számára meglepő dolgot, de annak hallatán nem értette a frakciótársak, Mé­száros Ferenc és dr. Benkő László hozzászólásait. Kiemelte: a költségvetésben természetesen mindig vannak bizonytalansági tényezők, de ez a költségve­tés nagyságrendjéből és jellegéből adódik. Ez a költ­ségvetés biztosítja a város működését. A hiányossá­gok felemlítéséről szólva utalt ara: a szociális cse­lekvési programra szánt forrás nem szerepel a költ­ségvetésben, s ennek oka, hogy erről nincs tudomá­sa. Az említett fejlesztések fontosságával egyetért, de nincsenek meg a hozzájuk szükséges források. Ezt követően számba vette a költségvetés tárgyalása során megfogalmazott - szám szerint 3 - módosító javaslatot, melyeket egyenként bocsátott szavazásra. A testület ennek nyomán 3 igen, 28 nem, 2 tartózko­dás szavazati aránnyal vetette el Albrecht Péter mó­dosító indítványát, 10 igen, 20 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elvetette Mészáros Ferenc módo­sító indítványát, elfogadta 18 igen, 6 nem, 5 tartóz­kodás szavazati aránnyal Szálkái István indítványát, és 9 igen, 14 nem, 4 tartózkodás szavazati aránnyal nem fogadta el dr. Chikány Gábor javaslatát. Ezt követően a testület 22 igen, 11 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadta a költségvetésirende- let-tervezetet. Határozatban mondta ki, hogy a tes­tület felkéri a polgármestert, hogy az illetékes al­polgármester útján intézkedjen, hogy a pénzügyi és költségvetési bizottságot havonta tájékoztassa az ágazati tartalékok felhasználásáról. Felkéri a pol­gármestert, hogy gondoskodjon az illetékes alpol­gármesteren keresztül az előirányzati változások következményeként, a negyedévenkénti rendelet- módosítás előterjesztéséről. Önkormányzati határo­zat rögzíti, hogy a képviselő-testület úgy határoz, hogy 1999-ben a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat és az ügyfélszolgálati iroda közös elhelyezéséhez szükséges forrásokat biztosítja. A napirend második pontjaként dr. Derce Tamás polgármester tett javaslatot az északi Duna-híd létesí­tésével összefüggő ütemezési javaslatokkal kapcsolat­ban. A testület javasolta, hogy elsőként az M0 autópá­lyához közvetlenül kapcsolódó híd valósuljon meg, majd önkormányzati határozatban mondta ki: — a pol­gármester előterjesztése alapján - elfogadja a határo­zathoz mellékelt állásfoglalást az északi Duna-híd lé­tesítésével összefüggő ütemezési javaslatokkal kap­csolatban. Felkéri a polgármestert, hogy a képviselő- testület döntéséről tájékoztassa a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Ön- kormányzat illetékeseit, továbbá, hogy az üggyel összefüggő további előkészítő tárgyalások során járjon el az állásfoglalásban foglalt feltételek és követelmé­nyek teljesítése érdekében.(Erről bővebben következő lapszámunkban. A szerk. megj.) A polgármester tájékoztatta a testület tagjait, hogy az ülés napján a parlament sportbizottsága tárgyalta az UTE-val kapcsolatos kérdéseket, de érdemi döntés még nem született. bk Megnyílt a tisztítótelep Szennyvíz, mosás után... A felújított észak-budapesti telepen naponta 140 ezer köbméter szennyvizet tisztítanak Február 10-én, az újpesti Tímár utcában ünnepélyesen átadták a felújított Észak-bu­dapesti Szennyvíztisztító Telepet. A fővá­rosban naponta mintegy 570 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, ebből 140 ezer köb­métert biológiai úton tisztítanak Újpesten. Ma már kb. 90 km2-nyi vízgyűjtő területről gyűjtik össze a szennyvizet, amelyet óriási medencékben, 10 órát ülepítenek. Ennyi idő szükséges a szerves szennyeződések eleveniszapos technológiá­val való lebontásához. A most átadott beruházással a Fővárosi Csatornázási Mű­vek megduplázta Budapest biológiailag tisztított szennyvízének mennyisé­gét. A felújítást megelőzte az Angyalföldi Átemelőtelep korszerűsítése, ahonnan egy nyomóve­zeték segítsé­gével átszi­vattyúzhatják az angyalföldi vízgyűjtő te­rület szenny­vizét. Kepecs György, a rész­vénytársaság vezérigazgató­ja tájékoztatójában elmond­ta, hogy a telepen tisztítják a főváros több mint félmillió la­kosának, valamint Budapest legiparosodottabb területei­nek szennyvizét. Tisztítás előtt... és után: ilyen volt, ilyen lett (Fotók: Zalka I.) A Csatornázási Művek 1997-es privatizá­cióját követően a társaság vezetősége úgy döntött, hogy a létesítmény felújítását és bővítését saját pénzforrásból támogatja. A munkálatok több mint 220 millió forintba ke­rültek. A korszerűsítés után 19%-ról 34%-ra nőtt a biológiai úton tisztított szennyvíz ará­nya a fővárosban. Ez év őszétől - várható­an két évig tartó munkák során - továbbfej­lesztik a telepet. A bővítésre a Phare prog­ram keretében a főváros 16 millió ECU-t kapott. r.

Next

/
Thumbnails
Contents