Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-12-17 / 25. szám
ÚJPEST 1999. december 17. Ezredvégi gondolatok (Folytatás a 3. oldalon)- És arról is, ha nem lépünk egy lépést előre, rohamléptekkel menetelünk visszafelé. Mint a közigazgatási reform egyik szószólóját, a legutóbbi választásokat követően megkerestek kormányoldalról: ajánlatot téve: vegyek részt a közigazgatási reform kidolgozásában. Örömmel vállaltam . Mivel az a véleményem, kétszer ugyanabba a csapdába nem célszerű be- lelépni, a közigazgatási rendszer előtörténetéről készítettem tanulmányt. A munkával elkészültem, de nem következett be a folytatás. Úgy vélem még mindig nincs meg a politikai közakarat egy erős változtatásra. Amíg a fővárosi közgyűlésben nincsenek egyenes ágon bejutók, csak listán mandátumot szerzők, - s ez a pártoknak megfelel - addig nem is kezdeményezik a változtatást, mert ma egy párt sem érdekelt a változásban! Ha időben megint messze tekintünk, látnunk kell, például az 1867-es kiegyezést követően 15 év alatt új alapokra tették a közigazgatást, mert megvolt rá a közös akarat. Az akkori 15 év ma 2 évnek felel meg, annyira felgyorsult a fejlődés, az információ áramlás. 1994 nyarán megtorpant az önkormányzati törvény módosításával az a fejlődés amely a rendszer- váltás alapján, az önkormányzati törvény létrejöttével kiteljesedhetett volna. Most pedig úgy vélem nem zsákutcában vagyunk, hanem visszafelé menetelünk. • A napi hírek elejére kívánkozott az elmúlt hetekben, hogy a fővárosi forrásmegosztás kapcsán találkoztak a polgármesterek, sőt a főpolgármesterrel is egyeztetést tartottak. Milyen kilátásokkal várhatjuk a 2ooo-ik évet?- Hogy nekünk, újpestieknek nincs okunk aggodalomra. az nem az előzetes egyeztetések eredményeként van, hanem amiatt, hogy következetesen gazdálkodunk, sorra adósság nélkül fejezzük be a gazdasági esztendőket. Ugyanakkor egyre több feladat hárul az önkormányzatokra, s ezeket a feladatokat csökkenő állami pénzekkel kell megoldanunk. Továbbra sem értünk el eredményt, hogy az államháztartás szintjén, a törvény erejével sikerüljön szabályozni az önkormányzatokhoz kerülő pénzeket. Továbbra is a fővárosi forrásmegosztás eredményén múlik, hogyan osztoznak a kerületek a fővárossal. Ezek elvi kérdések, ugyanakkor milliós nagyságrendű tételek. Ugyanakkor amíg a fővárost hidegen hagyná, ha egy fővárosi kerületben ég a ház, mi kerületek nem hunyhatunk szemet afölött, ha a főváros háza ég...Korábbi sikeres gazdálkodásunknak köszönhetően van reményünk arra, hogy a mostani választási ciklus végére sem jut Újpest csődhelyzetbe. Ez azonban nem lehet oka annak, hogy feladjuk a forrásmegosztás igazságossá tételét sürgető erőfeszítéseinket. • Biztos anyagi alapokon állva, tehát továbbra is jó az újpesti önkormányzat megítélése?- Mindenképpen jó érzéssel tapasztalom a polgármesteri találkozókon is, hogy sokan „cserélnének” velem. Ám egy dolgot-az ünneprontás szándéka nélkül- szeretnék szóbahozni: jelentős erkölcsi veszteségként élem meg, hogy a testületi ülésen az MSZP frakció a napirendek megtárgyalása előtt kivonult az ülésteremből és nem nyilvánított véleményt, és szavazati hovatartozást a 2ooo. évi költségvetést megalapozó koncepcióról, és a további napirendekről. Ezen az ülésen szinte valamennyi frakció kinyilvánította ama véleményét- mellyel én is egyetértek- hogy az MSZP képviselő csoportja ezzel a lépéssel cserbenhagyta választóit. Politikusként kénytelen vagyok azt a következtetést is levonni: a képviselőcsoport valamennyi tagja a politikai csatározást Újpest érdekei elé helyezte. Nem véletlen, hogy az országos sajtó, a televízió már politikai háború kitöréséről számolt be az ülés harmadnapján. Ezen az ülésen szavaztunk egy korábbi interpelláció és az eseti bizottság jelentése alapján - vagyis egy korábban kezdeményezett vizsgálat eredményeként - arról is, hogy az MSZP frakcióvezetőjét, Kiss Sándort visszahívjuk valamennyi tisztségéből és egyúttal felszólítottuk: mondjon le képviselői mandátumáról. A testület határozatával egyetértek, és mélységesen sajnálom, hogy ilyen lépések megtételére pont Újpesten kerül sor. S, ha megengedi, visszakanyarodnék beszélgetésünk elejéhez, a több mint loo évvel ezelőtt történtekhez. A Pest megyei levéltár megannyi testületi ülés szó szerinti jegyzőkönyvét őrzi az 18oo-as évek végéről, az 1900 -as évek elejéről. Ezek a korabeli dokumentumok megelevenítik a kort, amelyről szólnak. Kitűnik belőle: a képviselő urak ugyan politizáltak, sőt előfordult, hogy egyik országgyűlési képviselő lobbizott a másik érdekében, vitatkoztak, a zárójeles jegyzőkönyvi bejegyzések arról szólnak, a tömeg mely padsorokban morajlott, mikor tapsoltak, vagy éppen nemtetszésüknek adtak hangot a jelenlévők, de nem voltak politikai botrányok. A képviselők pedig nem szégyellték, hogy szeretik Újpestet, a lakóit. Nagyon sok városatya emlékét utcanév őrzi Újpesten, Kemény Gusztávról pedig például köztudott, hogy nem volt képviselő, de Vác szolgabírájaként annyira „hozzánőtt” a városhoz, hogy díszpolgár lett, s utca őrzi emlékét. Nem tudom, hogy ötven év múlva a mostaniak közül kinek az emlékét őrzi majd meg ilyen hosszan az utókor? Felelősségünk tehát óriási, eskünkhöz híven többszáz, sőt több ezer újpesti várja tőlünk azt, hogy döntsünk sorsukról, eme néhány négyzetkilométernyi városrész eseményeiről, fejlődési lehetőségeiről. Ebben a szolgálatban a politika másodrendű kell, hogy legyen, az ész és a szív mögött... Bangha Katalin Költségvetési koncepció Meddig ér a takaró? A képviselő-testület november 30.-án hagyta jóvá Újpest 2000. évi költségvetésének koncepcióját. A téma előadója Hock Zoltán alpolgármester volt, aki egy, az ülést követő televíziós interjúban úgy fogalmazott: 2000-ben is addig nyújtózkodunk amíg a takarónk ér. Az Újpest lap is arról a bizonyos takaróról vagyis a koncepcióról kérdezte a város alpolgármesterét. • A testületi ülésen szinte valamennyi önkormányzati frakció kinyilvánította véleményét: ha rangsorolni kellene a testületi ülés elé kerülő témákat a városrész költségvetését tartalmazó, valamint a költségvetési koncepció kerülne az élre... - Valóban így van. Minden év novemberében az Államháztartási törvényből adódó kötelezettségünk, hogy meghatározzuk azt a szempontrendszert, amely végül is költségvetési koncepcióvá „érve” megalapozza a következő esztendő költségvetésének tételes összeállítását. Jómagam sem szoktam a testület elé kerülő anyagoknál fontossági sorrendet felállítani, hiszen valamennyi döntésnek súlya van, mégis egyetértettem a jelenlévőkkel abban: valamennyi újpesti lakos mindennapjait a költségvetési rendelet határozza meg, a most elfogadott koncepciót, nagyon lényeges döntésnek tartom, és meg kell, hogy mondjam: hosszú hetek munkája nyomán formálódott az előterjesztés. • Testületi ülésen is utalt rá: sok még a bizonytalanság, a tervezést megnehezíti, hogy több információ nem áll még az önkormányzat rendelkezésére. Hogyan lehet ilyen körülmények között a 2000.-ik év gazdasági tervezését elvégezni? — Látszólag valóban ellentmondásos, hogy törvényi kötelezettségünk van arra nézve: minden év novemberének végéig döntsünk a költségvetési koncepcióról, ugyanakkor a tervezőmunkához szükséges valamennyi adat nem áll rendelkezésünkre. A testületi ülés napján ugyanis még nem történt meg a parlamentben a 2000. évi állami költségvetés végszavazása, ugyanakkor a helyi költségvetés gerincét az állami támogatásból az adó-visszatérítésből, az átengedett adókból érkező bevételeink jelentik. Ráadásul a költségvetési törvény úgynevezett forrásszabályozási részében találhatók azon kitételek, amelyek kihatással vannak az önkormányzatokra. Ebben a fejezetben sorolják fel ugyanis az önkormányzatok azon kötelezettségeit, amelyekhez - törvénymódosítást kezdeményezve - folyamatosan változó pénzösszegeket rendelnek. Például ez a forrásszabályozási rész tartalmazza a közalkalmazotti bértáblát, a köztisztviselők illetményalapját, a minimálbér, a minimál nyugdíj összegét, a szociális törvény előírásait, vagy például a közhasznú foglakoztatás előírásait. Az állam tehát egyidejűleg több tucat törvénymódosítást. kezdeményez, s ezzel is számolnunk kell. A tervező- munkát nehezíti még, hogy a fővárosi forrásmegosztást is csak 2000. januárjában tárgyalja és fogadja el a fővárosi közgyűlés. Ismert, hogy Budapesten 2 szintű önkormányzat működik, ám az állami költség- vetés egyetlen egy önkormányzatot ismer, amikor meghatározza az állami támogatást. Ezt követően a fővárosi közgyőlés dönt arról, milyen arányban osztja meg eme bevételt a kerületekkel. Annyi már bizonyos: 2000-ben új támogatási rendszert preferál a kormány: a vidékfejlesztési kerül előtérbe egyfajta felzárkóztatási programként. Ebből következik, hogy a kevesebből kevesebb jut a fővárosra, így Újpestre. Ráadásul vélhetően a főváros veszteségeit is ráterhelik a kerületekre. Ugyanakkor mindezek tudomásul vételével elkészíthető a költségvetési koncepció hiszen a feladatok rangsorolása, az irányelvek kinyilvánítása nem kell, hogy már fillérre meglévő bevétel - kiadási oldalt tartalmazzon. • A koncepció összeállításánál tehát az országgyűlés elé terjesztett költségvetési törvényjavaslat volt a mérvadó. Milyen elképzelésekkel és milyen pénzösszegekkel tervezett Újpest?- Mivel Újpest legnagyobb munkáltatója az ön- kormányzat, az állami költségvetés ama tétele, mely szerint az átlagkeresetek 2000-ben 8,25%-kal növekednek, a mi szempontunkból is lényeges. Az önkormányzat támogatásának bővítése azonban csak 5%- os bérnövekedésre nyújt lehetőséget. A fennmaradó 3,25%-os különbséget nekünk kell kigazdálkodnunk. • Erre milyen elképzelések vannak? (Folytatás a 8. oldalon) 4
