Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-10-22 / 21. szám
Az önkormányzat gazdasági helyzete stabil Évfordulós interjú Újpest polgármesterével 1999. október 22. ÚJPEST (Folytatás az 1. oldalról)- Erősödött-e az eltelt egy esztendőben a korábbi választási szövetség? Mi jellemzi az ellenzékben lévő pártokkal az együttes munkát?- A napi munka során voltak mindenki számára azonnal egyértelmű döntések, és több esetben hosszú egyeztetések után konszenzussal jutottunk egy-egy téma végére. A koalíció három képviselője alpolgármesterként segíti munkámat, közülük Hock Zoltánnal 8 éve vagyunk vezetőtársak, Nagy Istvánnal hat éve, Korondy Marica egy éve alpolgármester. Mindezek során volt lehetőségünk az új testületi tagok megismerésére. Úgy érzem, a közös muka során közelebb kerültek egymáshoz a polgári oldal képviselői, és általában partnerre leltünk az ellenzéki képviselők között is. Vannak olyan esetek - erre csupán egyetlen példát említenék - a költség- vetési rendelettervezet, a féléves beszámolót, amikoris a bizottsági munkában nagyarányú többséggel kapott zöld utat a rendelettervezet a testületi döntés felé, ugyanakkor a testületi ülésen az MSZP frakció tartózkodásra váltott át a támogatottságról. Mindezek ismeretében úgy vélem, célszerű lesz újragondolni a bizottságokban való képviseletet, a sokpárti egyeztetés értelmét. Erre az egy éves számvetés jó alkalmat biztosíthat. Ugyanakkor lényegesnek tartom, hogy tovább haladunk az 1990-óta megtett úton, az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, továbbra is hitelfelvétel nélkül dolgzunk, korábbi kezdeményezéseinket, például az ingyenes alaptankönyveket, a beiskolázási segélyeket, karácsony közeledtével a különböző segélyezési formákat továbbra is biztosítani tudjuk és számtalan szabadon választott feladatot el tudunk látni a kötelezően előírtak mellett. A kábel- rendszer hasznosításából származó önkormányzati bevétel pedig a jövő tervezésére ad, adhat számunkra bíztató alapokat. • A jövő év tervezése már megkezdődött, mutatja ezt a fővárosi forrásmegosztási reform kapcsán zajló vitasorozat is. Lapunkban adunk tudósítást arról a sajtótájékoztatórój, amely során négy polgármester, köztük Ön is szólt a főváros és a kerületi önkormányzatok viszonyáról... Polgármester kollégáim többségével szemben, nem osztom azt a nézetet, hogy jelentős változásra számíthatunk a forrásmegosztás során. Nem rejtem véka alá ama meggyőződésemet, hogy amíg politikai szándék nincs a változtatásra, addig a forrásmegosztás a „maradék elv” alapján érvényesül. Nem születhet teljesen objektív forrásmegosztás a főváros és a kerületi önkormányzatok között, amíg az egyik fél mindent megtehet, mi pedig nem. S mivel 9 év kevés volt a megreformáláshoz, nem hiszek abban, hogy lesz változás.Ez természetesen nem hátráltat bennünket abban, hogy a jövő évi költségvetésünk tervezését megkezdjük a rendelkezésünkre álló adatok alapján. • Budapest főpolgármestere az elmúlt napokban megtudhatta az országos sajtón keresztül, hogy Ön egy pert fontolgat a metróépítés elmaradása miatt. Sokan politikai szándékot vélnek felfedezni e tervezett lépés kapcsán. Hogyan került most előtérbe a metró ügye?...- Mi soha nem mondtunk le arról, hogy szeretnénk a 3-as metrót megépíteni látni Káposz- tásmegyerig, és soha nem kaptunk olyan választ, hogy folytatódik-e az építkezés, avagy sem. A metró téma aktualitása csak annyiban politikai színezetű, hogy nyilvánvalóan ilyen indíttatással kívánja a főpolgármester úr a 4-es metró építését a kormány beperlésével elősegíteni. Nekem meggyőződésem, hogy a metró építését perrel nem lehet kikényszeríteni. Ám a felvetés számomra azt a kérdést fogalmazta meg: miért kíván új metró építésébe belekezdeni a főváros, ha még a régit, vagyis az Újpest városközpontból Káposztásmegyerig tartót majdnem húsz éve hagyta félbe? Véleményem szerint előbb a félbe maradottat kellene befejezni, utána lehet bármi másba kezdeni. Ezért szeretnénk választ kapni arra a kérdésre, kíván-e metró építést befejezni Újpesten a főváros, avagy sem, és ha igen, mikor? Ha elkezdődik a 4-es metró építése - függetlenül attól, hogy a kormány, avagy a Főváros a beruházó - 10 évig nem épül metró itt. • A választól függ az esetleges per?- Igen. Hiszen ha nem lesz metróépítés, akkor kártérítési igényünket jelentjük be. Ugyanis a tervezett metró nyomvonala teljes egészében építési tilalommal terhelt. Ezen az értékes területen ha valaki mégis telket vesz, s azon épít, arra kell készülnie, hogy a metró építése esetén a lebontásra ítélt épületek után nem kap majd kártérítést. Könnyen érzékelhető, befektetőkre nem számíthatunk, fejleszteni ugyanezen okok miatt mi sem tudunk. Ráadásul a 14-es villamos Ká- posztásmegyer ll-n lévő végállomásánál lévő területet 177 millió forintért vásároltuk meg, a 14- es villamos meghosszabbítása érdekében. Amennyiben nem lesz itt metróvégállomás, akkor értékesítenénk. Anyagi természetű igényeinknek a metró építés végleges elmaradása esetén ez adna alapot. • Káposztásmegyer térségében maradva, az újpesti önkormányzat az év elején zöld utat adott az úgynevezett honvédségi lakások megvásárlására a bérlő kijelölési jogot élvező Honvédelmi Minisztériumnak. Több mint háromszáz lakás bérlője élne a lakás megvásárlásával. Megtörtént azóta az elidegenítés?- Sajnos nem. Még az év elején felhatalmaztuk a minisztériumot mint tulajdonost hogy az általa kidolgozott feltételekkel, - amely jórészt azonos az önkormányzat által biztosított eladási feltételekkel - lásson hozzá a lakások eladásának. Nemhogy a tulajdonosváltás nem történt meg, de levelünkre sem kaptunk fél éven át választ. Mivel nemrégiben megerősítettük szándékunk változatlanságát, szeretném remélni, hogy ebben a témában is lesz előrehaladás. Ez azért is fontos, mert időről-időre felröppen az az álhír, hogy az újpesti önkormányzat miatt nem vehetik meg a lakók a lakásokat. Mivel a városrész valamennyi pontján rendeleteinkkel arra ösztönözzük a lakókat, hogy ha tehetik bérlőből tulajdonosokká váljanak, ebben az esetben sem gondolkodtunk másként... Bangha Katalin Honvédelmi Minisztérium Szabó János* helyettes-államtitkár úr Budapest Tisztelt Helyettes-államtitkár Úr! Bizonyára emlékszik rá, hogy 1998. december első napjaiban egy személyes találkozó során, próbáltuk tisztázni a káposztásmegyeri HM szolgálati lakások tulajdonjogának kérdését. E beszélgetés során (melyen mind az Ön, mind az én munkatársaim is jelen voltak) végeredményként megállapítottuk, hogy a tulajdonjog kérdésétől függetlenül az elidegenítésnek meg kell történni, hiszen az ott lakók nem viselhetik annak a következményét, hogy az önkormányzat és a minisztérium egymással vitatkozik a tulajdonjogot illetően. Ennek során felajánlottuk Önöknek, hogy az elidegenítést Önök folytassák le. Az elidegenítéssel kapcsolatos esetleges viták elkerülése érdekében az elidegenítés feltételrendszerét részünkre küldjék meg. Azt is kijelentettük, hogy mivel Önök összegszerűségben és feltételekben már a bérlők felé ajánlatot tettek, mi azt elfogadjuk. A bevételek tekintetében abban állapodtunk meg, hogy a tulajdonjog kérdésének eldőléséig a befolyt összeget közös letétbe helyezzük. A tárgyalás során én javaslatot tettem Önök felé egy esetleges bevételi megosztás tekintetében is, és végül abban állapodtunk meg, hogy kollégái felkeresnek bennünket annak érdekében, hogy a dolgot megállapodással tudjuk lezárni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy abban az esetben is, ha a bevétel tekintetében még nincs köztünk megállapodás, akkor is hozzájárulunk az elidegenítés megkezdéséhez (lásd letét). Az ügyben eltelt két hónap, és kollégái mind a mai napig a hivatalunkat ez ügyben nem keresték meg, ugyanakkor a lakók részéről kérdések vetőknek fel irányunkban, hogy mi lesz a végeredmény. Tisztelt Helyettes-államtitkár Úr! Még egyszer rögzítem, hogy mint az ingatlanok telekkönyvi bejegyzett tulajdonosa kijelentem, hogy nem emelek kifogást az ellen, sőt hozzájárulok, hogy a Honvédelmi Minisztérium a káposztásmegyeri HM-bér- lakások, mint szolgálati lakások elidegenítését a bentlakók részére lebonyolítsa azzal, hogy az elidegenítésből származó bevételt a tulajdonos önkormányzattal közösen bírói letétbe helyezze. Amennyiben az elidegenítésből származó összeg tekintetében (HM-önkormányzat) megállapodni nem tud, úgy az egy esetleges bírói eljárás keretében és annak eredményeként kerüljön felosztásra Budapest, 1999. január 25. Üdvözlettel: Dr. Derce Tamás polgármester * A levél címzettje nem azonos a honvédelmi miniszterrel. (A Szerk.) 3
