Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-09-24 / 19. szám
1999. szeptember 24. l[jj PEST Az első év után Az állam által elismert jogi képzés Újpesten A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szeptember 12-én, az Ady Endre Művelődési Központban tartotta tanévnyitó ünnepségét. A rendezvény keretében Tóth Károly dékán egyetemi polgárokká fogadta az elsőéves hallgatókat. Az újpesti egyetem közel 300 hallgatója, valamint a professzorokból álló tantestület, immár az állami elismerést jelentő akkreditáció birtokában folytathatja munkáját a Viola utcai egyetemi épületben. Az elmúlt év tapasztalatairól és az intézmény terveiről Tóth Károllyal beszélgettünk. • Milyen hangulatban és milyen tanulmányi eredménnyel zárult az első esztendő?- Egy esztendővel ezelőtt 157-en kezdték meg jogi tanulmányaikat egyetemünkön, közülük 139-en iratkoztak be a második félévre. Jelenleg 120-an vannak. Magam is belátom, nehéz helyzetben voltak az elsőévesek, hiszen felsőbb évfolyam nem lévén, senkitől sem kérdezhették meg a tanárok stílusát, elvárásait és a vizsgákra való felkészülés szabályait. Ma már tisztában vannak vele, hogy kinek az előadására kötelező, ki az, akihez illik vagy érdemes bejárni, és ki az, akinek elegendő, ha a könyv anyagát tudják... A vezető professzorok eleinte ugyanilyen tanácstalanok voltak. Amikor a téli vizsgaidő- szak előtt összehívtam az egyetem vezetését - jelen A tanévnyitó ünnepség résztvevői balról jobbra: Tóth Károly dékán, Kiss Ádám helyettes államtitkár, Tenke Sándor rektor, Hegedűs Lóránt, a Du- namelléki Református Egyházkerület püspöke és Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere volt a rektor, a kari elnökség és valamennyi professzor - kollégáim megkérdezték, hogy milyen vizsgáztatási politikát szeretnék? Pontosan értettem a kérdés lényegét: amennyiben a hallgatók nem felelnek meg a követelményeknek és kihullanak a rostán, félő, hogy az első évfolyam létszáma vészesen lecsökken. Válaszom ennek ellenére így hangzott: „Tisztességes, kemény vizsgáztatást kérek.” Örömömre szolgált, hogy a Hallgatói Önkormányzat egy későbbi beszélgetés alkalmával visszaigazolta számomra ezt az elvet, hiszen úgy fogalmaztak: „Nem aláztak meg bennünket.” • A második évfolyamra feljutott hallgatók ezek után „rutinos versenyzőnek" számítanak, akik enyhíthetnek az idén felvett másfél száz gólya tapasztalatlanságán. Az egyetem jogi kara népszerű a diákok körében, sőt szakmai berkekben is elismerésnek örvend. Ennek egyik bizonyítéka az akkreditáció. ..- Az akkreditáció a legjelentősebb változás a kar életében. Az állami elismerés birtokában bizonyossá vált, hogy a Károli Egyetem jogi karán végzett hallgatók biztosan betölthetnek olyan munkakört, amelyhez jogi diploma szükséges, másrészt egyetemünk hallgatói ezentúl állami támogatást kapnak a felsőfokú jogászképzéshez. Ez a dotáció az egyházi támogatással együtt a kar gazdálkodási egyensúlyának fenntartását segíti. • Az akkreditáció azt jelenti egyben, hogy a református egyetem jogi karára is az egységes felvételi rendszer vonatkozik?- Meg kell felelnünk a formai követelményeknek, ez azt jelenti, hogy ettől a tanévtől kezdve intézményünk is a felsőoktatási intézmények felvételi rendjéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik. Kötelező betartanunk a határidőket és csatolnunk kell a mellékletként előírt nyomtatványokat, iratokat stb. A pontozási rendszert illetően, valamint a felvételi tartalmi kérdéseiben azonban önállóak maradtunk. A református egyetem továbbra sem kíván egyházi elkötelezettséget hallgatóitól, nyitottak vagyunk a szó minden értelmében. Szeretnénk azonban továbbvinni névadónk, Károli Gáspár szellemiségét. • Az állami elismerés birtokában bizonyára az intézmény további bővítése is szóba került...- Az akkreditáció érvényessége - mint minden új alapítású felsőoktatási intézmény esetében - három évre szól, amelyet a véglegesítés követ. Erre az időszakra intézkedési tervet készítettünk, felsorolva benne legfontosabb szakmai céljainkat. Az oktatásban a „hagyományos” jogászképzéshez képest kiemelt szerepet kap a közigazgatás, a gazdasági és pénzügyek, az európai integrációval kapcsolatos ismeretek, az informatika oktatása, valamint az idegen nyelvek használata. Az oktatói gárda tudományos fokozatainak bővítésén túl terveink között szerepel kollégium létesítése, a sportolási lehetőségek növelése és a könyvtár gyarapítása. Lépésről lépésre vesszük birtokba a Viola utcai épületet, a tavalyi két szint alatt az idén elfoglaljuk az alagsort és a magasföldszintet. • Milyen módon kívánják megélénkíteni az egyetemi sportéletet? (Fotók: Zalka I.) A Károli Gáspár Református Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében többek között utalt arra: amikor az újpesti önkormányzat az egyetemnek 50 évre térítésmentesen átadta a Viola utca épületet, nemcsak a képzés megindításához teremtette meg a lehetőséget. Szándékukat az is vezérelte, hogy a felsőoktatás megteremtésével a szellemi élet is gazdagodik Újpesten. — Ma is emlékszem rá, hogy egyetemista koromban Szegeden, hatalmas focimeccseket vívtunk a helyi libalegelőn. A fiatalok természetes igénye a mozgás, ezért az egyetem alagsorában - amelynek felújítása hamarosan befejeződik — kondicionálótermet létesítünk. Emellett felvirágoztatjuk a szomszédos sportpályákat. Távolabbi célunk egy csarnok felállítása az udvaron, amely nem csupán sportolásra biztosítana helyet, de helyszínt nyújtana a tanévnyitók és egyéb ünnepélyek számára. • Hogyan oldják meg a vidéki hallgatók elhelyezését?- Az első tanévben az egyetem más karának kollégiumában, a józsefvárosi Reviczky utcában helyeztük el vidéki hallgatóinkat. Felvetődött azonban egy jóval közelebbi kollégium megnyitásának igénye is. Az újpesti önkormányzat a napokban dönt arról, hogy az egyetem rendelkezésére bocsátja-e a használaton kívül lévő Nyár utcai pedagógusszállót, amely üresen áll. A felújítási költségek minket érintenének. Az újpesti kollégium várhatóan 60 hallgatónak nyújtana szállást. Terveink szerint a szálló szakkollégiumként működne, ahová a hallgatók jogi jellegű témák tudományos igényű feldolgozásával pályázhatnak. Rojkó A. A professzorok sorában (jobbról balra): Bóna Zoltán (egyházi ismeretek), Körösi István (külgazdaság), Bőd Péter Ákos (közgazdaságtan), Mezey Barna (jogtörténet), Szabó András akadémikus (kriminológia), Máté Gábor (magyar jogtörténet), Révész T. Mihály (médiajog) 5
