Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-08-26 / 17. szám
fii F%1H fT ---------------------------------------ÚJPEST 1999. augusztus 26. Rovatunk az Önök véleményét tárja az olvasó elé, az írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátozások miatt - a beküldött leveleket, írásokat rövidítve közli. Támad a parlagfű ATungsram-strand és a sporttelep sok hektáros területe 1998-ig megőrizte szép zöld füves térségeit. 1998 nyarától a parlagfű mint a pestis úgy terjed. Ha nem tudunk tenni ellene, 2000-ben már az egészet elfertőzi. Ahol kiszedtük vagy lekaszálták a gyomot, helyette nem nő meg semmi, elpusztítja a föld erejét. Kérem az illetékeseket, keressék meg a lehetőségeket - Chinoin, Bábolna, TVK, valamint a „parlagfűirtó szervezetek” - segítsenek, hogy megmenthessük Újpest csodálatos zöld területét, ahol sok ember üdül és pihenést talál a Duna partján. Ez a vízi sporttelep a 30-as évektől gyöngyszeme Újpestnek, s most rövid 2- 3 éve kezdték felújítani, sőt modernizálni, hogy a követelményeknek megfeleljen. Ne hagyjuk, hogy azt a sok-sok pénzt, amit befektettek az építményekbe a pestisként terjedő parlagfű tönkretegye. A város és a környezetvédők nevében kérem Szalay Jánosné Tanévkezdés - két nappal korábban A Német Tagozatos Általános Iskola közleménye: Tisztelt Szülők és Gyerekek! Iskolánkban az 1999/2000 tanévet két nappal korábban kezdjük. Ezzel a két nappal a téli szünetet hosszabbítjuk meg. A tanév tehát 1999. augusztus 30-án, hétfőn kezdődik. Tanévnyitó 8.30-kor. Ezen a napon osztjuk a tankönyveket is. Vörös Józsefné igazgató Adófizetési kötelezettség Tájékoztatjuk Tisztelt Adófizetőinket, hogy a gépjárműadó valamint a nem lakás céljára szolgáló építmény és telekadó 1999. II. félévi adófizetési kötelezettség teljesítési határideje: szeptember 15. (szerda). A befizetésre szolgáló csekkeket 1999 tavaszán - az adóívekkel együtt - már kipostáztuk. Felhívjuk a szíves figyelmüket, hogy mindkét adófajta esetében az adókötelezettséget érintő változásokról (eladás, forgalomból való kivonás, lakóhely, székhely, telephelyváltozás) annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentést kell tenni. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a helyi építményadó tárgya a NEM LAKÁS CÉLJÁRA szolgáló építmény valamint az a LAKÁS amely a vállalkozás székhelye, illetve telephelye (ebben az esetben az adó alapja 20 m2). Címünk: Polgármesteri Hivatal Adóigazgatási Iroda 1042 Bp., Petőfi u. 4-6. Tel./fax.: 369-3642, Tel.: 369-3333/gépjárműadó: 129, 139 mellék, építményadó : 133,135 mellék. Adóigazgatási iroda Az országgyűlési képviselők fogadóórái: Kiss Péter: 1999. szeptember 29. 18 óra 30 Újpesti Városháza ■i / Újpest lakóházainak tűzvédelmi helyzete (//. rész) I Lapunk május végi számában Opavszky Szilárd képviselő, az önkormányzat közbiztonsági bizottságának elnöke „Közérzet, közrend, közbiztonság” címmel cikksorozatot kezdeményezett e sokakat érintő témakörben. írásában jelezte, hogy a bizottságnak képviselő és delegált, valamint meghívott tagjai szintén elmondják tapasztalataik alapján, saját szmszögükből véleményüket. A sorozat folytatásaként most Pécz József tűzoltó ezredes cikksorozatának második részét adjuk közre. Tűz esetén a menekülést és a tűzoltóság beavatkozását nehezítő tényezők A lakóházak építését, épületszerkezeteit, illetve közös tereinek kialakítását és tűzvédelmi rendszereit igen szigorú általános érvényű műszaki normák — nemzeti szabványok és jogszabályi előírások - szabályozzák. A többlakásos lakóépületek létesítése során a tűzoltóság szakhatóságként vett, - és egyes kivételektől eltekintve - vesz részt az engedélyezési eljárásban, következetesen érvényesítve az általános és egyedi tűzvédelmi követelményeket. Elmondható, hogy a használatbavételkor átadott lakóházak a tűzbiztonság szempontjából megfelelőek. A lakók beköltözése után, a használat évei alatt azonban gyakorta merülnek fel olyan igények, körülmények, jönnek létre helyzetek, amelyek - bár egyes vonatkozásaikban előnyt mutatnak - tűz esetén negatív hatásaik kerülnek előtérbe. A megközelítés problémái közé tartozik a gépjárművek közterületi parkolása. Főleg a lakótelepek szűkös belső útjain fordul elő, hogy az ott elhelyezett személy- és teherautók miatt nem, vagy csak alig férnek el egyébként nagyméretű, széles tűzoltó gépjárműveink. Szintén gyakorta tapasztalható gond, hogy a föld feletti tűzcsapokat eltorlaszolva parkolnak, vagy a föld alatti tűzcsap fölé állnak, késleltetve, megnehezítve ezeknek a vízforrásoknak a gyors igénybe vételét. A középmagas, magas lakóépületekben különösen sok problémát okozhat a beépített tűzvédelmi berendezések sajnos gyakorta elhanyagolt állapota, működésképtelensége. A lépcsőházi füstelvezető berendezések, a száraz felszálló vezetékek vagy esetleg meglévő nedves fali tűzcsapok kétségtelenül anyagi ráfordítást igénylő félévenkénti felülvizsgálatának elmaradása tűz esetén mind a menekülés, múld a beavatkozás és oltás esélyeit rontja. A nem körültekintő vagyonvédelem hátrányai A lakótelepi és egyedi építésű lakóházakat ma már kerületünkben is mindenhol a rácsok, a több ponton megerősített biztonsági ajtók, a hajléktalanok miatt lelakatolt tető- és lépcsőházi átjárók jellemzik. A kétségtelen vagyonvédelmi előnyök mellett azonban kevesen gondolnak ennek biztonsági hátrányaira. A bejárati ajtó biztonsági megerősítése nemcsak az illetéktelen, rossz szándékú személy behatolását nehezíti meg, hanem szükség esetén (tűz, rosszullét) a segítséget is késlelteti. Az ajtót erősítő fémráccsal végül is nincs gond, eszközeinkkel gyorsan és hatékonyan tudjuk felszámolni az akadályt. Az egyedileg kivitelezett, sokszor páncélozott ajtókat azonban gyakorta falbontás nélkül nem lehetne kinyitni. Ilyenkor fordul elő, hogy tűzoltóink a túlzottan megerősített bejárati ajtó időigényes betörése helyett inkább a számukra is veszélyt jelentő, de gyorsabb, a külső homlokzati nyílászárókon keresztüli bejutást kénytelenek vállalni (pedig sokszor csak a tűzhelyen felejtett ételt kell eltávolítani). Értelemszerűen ehhez a problémakörhöz tartozik az így megerősített lakások szükség eseténi gyors elhagyása, amely idősek, bezárt gyermekek, mozgásukban korlátozottak részére esetleg pánikhelyzetben, rossz látási viszonyok közt szinte megoldhatatlan feladat. A veszély esetén történő menekülést a középmagas, magas (lakó)épületek esetében legalább két irányban kell biztosítani. Egyrészt a földszinti bejárati ajtón keresztül, másrészt vagy a szomszédos lépcsőházba való emeletszinti átjutással, vagy a tetőre (több lépcsőházas épület esetén a tetőn keresztül a szomszédos lépcsőházba) való kijutás lehetőségének biztosításával. A lakóházi ellenőrzési tapasztalaink azt mutatják, hogy a földszinti kijáraton felüli menekülésbiztosítást nagyon sok esetben megszüntették. A lépcsőházak közti emeleti átjárókat lezárják, az ott lakók a lakásukhoz csatolják, esetleg a kapcsolódó közös helyiségekkel bérbe adják. A tetőkijárati ajtót, vagy a hozzá vezető utat - a hajléktalanok bejutása vagy a gyermekek kijutása megakadályozásának indokával - külön zárral, lakattal, ráccsal lezárják. Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy a lezárás nem ütközik előírásba, amennyiben a földszinti bejárat kulcsával a zár(ak) nyitható(k). Tapasztalataink alapján a panelépületben lakók rácsai, a közös használatú terek (folyosók, közlekedők, szemétledobók stb.) elterjedné vált lakáshoz csatolása sűrűn előfordul, ezzel gyakorta megakadályozva az ott található tűzvédelmi berendezésekhez (száraz felszálló vezetékek és szerelvények, nedves fali tűzcsapok, lépcsőházi füstelvezetők nyitószerkezete) való azonnali hozzáférést. A lakosság részéről érkező állásfoglalás-kérelmek nyomán meg kell említeni, hogy a biztonsági rácsok megépítéséhez - amennyiben az elzárt területen nincs tűzvédelmi biztonsági berendezés, illetve nem sorozatos elzárásról (pl. a kiürítési útvonalon egymást követő rácsozásról) - van szó, nem szükséges tűzoltósági hozzájárulás. A kivételként említett esetekben a rácselzárás általános érvényű előírásokba ütközik, ezért tiltott és a lebontására való eredménytelen felszólítás esetén szabálysértési eljárás is indítható az érintett lakók ellen. Ugyanakkor a közös területek szabályokba egyébként nem ütköző elzárása esetén sem használhatók fel ezek a közlekedők más célra (pl. bútorok, lomok, kerékpárok, fagyasztóládák, hűtőszekrények stb. kihelyezésére), vagy a kiürítési útvonalat szűkítő más tevékenységre. Más a helyzet a korábbi közös tér lakáshoz csatolásával, vagyis ha a közös használatú helyiségből külön terület és légtér leválasztásával lakáshoz tartozó helyiséget alakítanak ki. Ekkor rendeltetés megváltoztatási eljárást kell kezdeményezni a polgármesteri hivatalnál, amely ügyekben a kerületi tűzoltóparancsnokság - néhány esetet kivéve - szakhatóságként vesz részt. (Folytatjuk) Pécz József tűzoltó ezredes, tűzoltósági főtanácsos, kerületi parancsnok
