Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-08-13 / 15-16. szám
JPEST 1999. augusztus 13. Együtt, egymásért Lapunk május végi számában Opavszky Szilárd képviselő, az önkormányzat közbiztonsági bizottságának elnöke „Közérzet, közrend, közbiztonság” címmel cikksorozatot kezdeményezett e sokakat érdeklő és érintő témakörben. írásában jelezte, hogy a bizottságának képviselő és delegált, valamint meghívott tagjai szintén elmondják tapasztalataik alapján, saját szemszögükből véleményüket. Lapunk rendszeres olvasói bizonyára emlékeznek Szabó Béla képviselő „Civilek a közbiztonságért” című írására. A sorozat folytatásaként most Mecseki Tibornak, a polgárőrség elnökének írását, valamint Pécz József tűzoltó ezredes cikksorozatának első részét adjuk közre. Szomszédok egymásért mozgalom, rövidítve „Sz.E.M.” típusú szerveződések hazánkban, elsősorban Budapesten jöttek létre az 1980-as évek végén, Kanadában jól működő minták utánérzéseként, kisebb részben önálló egyesületként, nagyobbrészben a Polgárőrség kebelén belül, annak szervezésével illetve támogatásával. Ezt, a már bizonyítottan bevált kezdeményezést szeretnénk kerületünkben is gyakorlattá tenni. A SzEM olyan bűnmegelőzési program, melynek célkitűzése a lakóközösségekben előforduló bűncselekmények megelőzése, illetőleg azok számának korlátozása, csökkentése, valamint azon túl is a kölcsönös segítségnyújtás, pl. szociális rászorultság esetén. A program indításának előfeltétele, hogy megismerkedjünk lakótársainkkal, fel kell mérni a jószomszédi együttműködés lehetőségeit, ki kell fejleszteni a lakóközösség bűncselekményekkel szembeni éberségét és egymás problémája iránti érzékenységet, a célirányos, összehangolt tevékenység iránti hajlandóságot. Bárhol is élünk, fontos szerepet játszik életünkben a lakóközösség és lakókörnyezet, melynek akar- va-akaratlan mi is részei vagyunk, mert embertársaink segítő együttműködésére mindig szükség van, lévén, hogy az ember társas lény. Sajnos a közösség méretétől, összetételétől függetlenül is bekövetkezhet, hogy bűnelkövetők, bűncselekmények potenciális célpontjává, áldozatává válhatunk, de fokozottan igaz ez egy passzív közösségben. Kis egymásrafigyeléssel egymás segítségével megelőzhetők a bűncselekmények, melyek saját illetve családtagjaink személye, vagy vagyona, lakása ellen irányulnak. Mint az előző számban olvashatták, biztonságunk hatékony védelmét csak akkor várhatjuk el állami szervtől, ha mi polgárok megfelelő tulajdonvédelmi és tulajdonosi szemlélettel, magunk is tevékeny részesei vagyunk a közrend védelmének és a bűnmegelőzési tevékenységnek. Nehezen képzelhető el utcasor, kertvárosi negyed, vagy egy többlakásos lakótelepi lépcsőház, ahol a nap bármely szakában 2-3 ember ne tartózkodna otthon. Ezeknek az embereknek nem feltétlenül a betörő vagy garázda elfogása a feladata (bár megfelelő alkat és rátermettség esetén, ha az erőviszonyok lehetővé teszik, az is lehetséges) hanem az, hogy nyitott szemmel észrevegyék a gyanús illetve egyértelmű, bűn- cselekményekre utaló jeleket és megtegyék a megfelelő intézkedést, vagyis értesítsék a megfelelő szerveket (rendőrség, tűzoltóság, mentők, polgárőrség stb.) és az intézkedésre érkezők részére információkat gyűjtsenek, úgymint személyleírás, gépkocsi azonosító adatok, tárgyleírások stb. Az a gyakorlat, hogy ahol a SzEM működik, jól láthatóan, feliratokkal, piktogramokkal tudtára hozzák a bűncselekményt elkövetni szándékozónak. Ezek az egyértelmű jelzések arra intenek, hogy egy bizonyos terület állandó figyelés alatt áll, ezért a lebukás veszélye nagyobb, így a legtöbb bűnelkövetőt már ez is visszatartja a cselekmény végrehajtásától. Igen lényeges szempont, hogy a SzEM-ben való részvétel nem igényel életvitel változtatást, különmunkát vagy különösebb elfoglaltságot és anyagi ráfordítást, de feltételezi — sőt elvárja -, az alapvető emberi normák betartását, hiszen a közösségi környezet biztonságának ez az alapja. A kerületi SzEM program indítását és szervezését a IV. kerületi Bűnmegelőzési Polgári Egyesület felvállalja, a SzEM lokális szerveződéseit segíteni kívánja. Erre vonatkozóan szívesen adunk tájékoztatást akár a IV. kerület, Nyár u. 42—44. szám alatti polgárbázison, akár a szerveződés helyszínén, előzetes egyeztetés alapján. „Az én házam, az én váram" — mondja az angol közmondás. De a történelem számos példát szolgáltatott arra, hogy a fal nem védi meg az embert, csak ha az ember is védi a falat, továbbá arra is, hogy egyszemélyes várvédelem nincs. A folyosókat, ajtókat elzáró rácsok nem riasztják el a bűnelkövetőt, mert a felügyelet nélküli zár csak lassítja a cselekmény végrehajtását, de nem teszi lehetetlenné, sőt ezek a rácsok károsak is lehetnek, hiszen tűz, robbanás esetén csak akadályozzák a mentést, a kár csökkentését... A SzEM program minél szélesebb körű megvalósítása a lakó és közterületi bűnmegelőzés egyik legeredményesebb, leghatékonyabb eszköze. Mecseki Tibor IV. kér. Bűnmegelőzési Polgárőr Egylet elnöke a Budapesti Polgárőr Szövetség helyettes elnöke Újpest lakóházainak tűzvédelmi helyzete A lakosság és otthonaik megóvása a fűztől, illetve a már létrejött tűz esetén annak pusztító hatásaitól korábban és ma is kiemelten kezelt tűzoltósági feladat mindenhol, így a fővárosban és a IV. kerületben is. Mielőtt azonban az újpesti lakóházak tűzvédelmét áttekintenénk, célszerű legalább vázlatosan megismerkedni a tűz elleni védekezés jogi és szervezeti hátterével. A tűzvédelmi törvény Az országgyűlés három évvel ezelőtt megalkotta a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt, amely a különböző szintű végrehajtási rendelkezéseivel együtt napjainkban és még várhatóan hosszú ideig meghatározza mind az állampolgárok, mind a gazdasági élet szereplői, mind pedig a hivatásos, önkéntes és létesítményi tűzoltóságok szerepét a tűzvédelemben. A törvény egyik leglényegesebb rendelkezése eredményeként - amely szerint a tűzoltás és a műszaki mentés önkormányzati kötelező közszolgáltatási feladat — a korábbi állami tűzoltóság kettévált és míg országos és megyei szervezetei továbbra is belügyminisztériumi irányítás alá tartoznak, a városokban lévő hivatásos tűzoltóparancsnokságok a helyi, Budapesten a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete szerveként látják el feladataikat. Budapest huszonhárom kerülete megelőző és mentő tűzvédelmét a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és 15 kerületi parancsnoksága látja el és jogszabály alapján emellett a főváros agglomerációs övezetében még 22 település tűzoltási és műszaki mentési feladatait is biztosítja. Ennek révén a fővárosi tűzoltóság mind létszámában (1600 fő felett), mind a védett terület nagyságában (mintegy 1000 km2), mind a tűzoltói események számában (tízévi átlagban évi 7188 esemény, ebből 3399 tűzeset, 2145 műszaki mentés, 1644 vaklárma és téves jelzés), mind pedig a tűzmegelőzési tevékenység vonatkozásában (ötévi átlagban 3022 tűzvizsgálat, 6874 szakhatósági eljárás, 3535 hatósági ellenőrzés) az ország legnagyobb és legjelentősebb hivatásos önkormányzati tűzoltó szervezete. A tűzvédelmi törvény és végrehajtási rendelkezései az állampolgárok (magánszemélyek), továbbá a gazdálkodó tevékenységet folytató magán- személyek és társaságok vonatkozásában igen széles körben határoznak meg általános és konkrét tűzvédelmi kötelezettségeket, feladatokat és a végzett tevékenységgel összefüggésben követelményeket. A legáltalánosabb elvárás, hogy a magánszférában és a munkahelyi viszonyok közt egyaránt mindenkinek meg kell ismemi és meg kell tartani az adott körülményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a tűz- és káresetek jelzésével, a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket. A tűz elleni védekezés legalapvetőbb, általános és konkrét feladatait, tennivalóit és követelményeit a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ) tartalmazza. A tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése Budapesten alapvetően és elsődlegesen a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóság területi szerveire hárul. A kerületi parancsnokság az erre jogszabályi jogosultsággal rendelkező Fővárosi Tűzoltóparancsnokság parancsnokának felhatalmazásával tart tűzvédelmi ellenőrzést és végez tűzvizsgálatot a kerületi lakóházakban és létesítményekben, jár el a különféle szakhatósági ügyekben. (Folytatás a 6. oldalon)
