Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-07-16 / 14. szám
Kisebbségi önkormányzatok Újpesten Vili. rész Románok I Közös történelmünk során időről időre a dél-keleti limes: az országhatár változása határozta meg a hazánkban élő román nemzetiségűek arányát. A 18. század végi Magyar Királyságban másfél millióra becsülték létszámukat; a trianoni békeszerződés megkötése után tucatnyi település alig több mint tízezer lakója vallotta románnak magát. E kisebbség képviselői elsősorban Békés és Hajdú-Bihar megyében élnek, vallási hagyományaik a görögkeleti egyházhoz kötődnek. Az 1998-as önkormányzati választás alkalmával létrejött kisebbségi önkormányzatok többsége megalakulása után megkezdte működését, ám a románok berkeiben ma sem csituló viták, ellentétek és a nyilvánosság előtt zajló csatározások folynak. A Magyarországi Románok Kulturális Egyesülete - azaz a történelmi gyökerekkel rendelkező hazai románok képviseleti szerve - megkérdőjelezi a szerintük más etnikumhoz tartozó, ám ugyancsak román színekben indult és mandátumot szerzett Magyar-Román Demokratikus Szövetség legitimitását. Az országos szintűvé dagadt vita miatt az egyesület képviselői bojkottálták az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat megalakítását. Törvényi kiskapuk Az országgyűlés a közeljövőben „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvény módosítását tervezi, mert a jelenleg hatályos jogszabály nem kér „igazolást” arról, hogy a magukat valamilyen kisebbséghez sorolók valóban az adott népcsoporthoz tartoznak. Szakértők ugyancsak a törvény hibájaként róják fel, hogy a kisebbségi ön- kormányzatok megalakításakor a képviselőjelöltek lakóhelyükön kívüli településen is indulhatnak a mandátumok megszerzéséért. Az újpesti kisebbségi önkormányzatokat bemutató sorozatunk záró darabja eltér a korábbi beszélgetésektől. A városrész képviselő testülete úgy döntött, az Újpesti Román Kisebbségi Önkormányzat számára csupán a törvényben kötelezően előírt minimális támogatást biztosítja, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a kisebbségi önkormányzat öt tagja közül mindössze egyetlen egy lakik Újpesten. Lapunknak ifj. Papp Zoltán, az Újpesti Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke, valamint a kíséretében megjelent id. Papp Zoltán, a Magyar-Román Demokratikus Szövetség elnöke, a jelenlegi exlex állapotról nyilatkozott, míg dr. Derce Tamás polgár- mester az önkormányzat álláspontját indokolta meg. „Diszkrimináció!!!”...???- A polgármester úrral történt megbeszélés alapján azt kell mondanom, a városházán románellenes hangulat uralkodik - mondja ifj. Papp Zoltán. - Újpesten kizárólag a román kisebbséget éri megkülönböztetés. A támogatás megvonását annál is inkább sajnálatosnak tartom, hiszen októberben több százan szavaztak román kisebbségi képviselőjelöltjeinkre. A jegyző asszony igazolta, hogy a szavazás eredményeként legitim, megválasztott önkormányzatként működhetünk. Kezdetben kaptunk némi segítséget: az iratok gépelését, a sokszorosítást elvégeztethettük a polgármesteri hivatalban, ma már erről sem lehet szó. Nincs irodánk, helyiségünk, felháborítónak tartom, hogy az elnök még egy dolgozószobát sem kap. A mai napig nem rendezték az alszámlánkat, még az aláírási címpéldány is hiányzik. Bízom benne, hogy a közeljövőben megváltozik a képviselő-testület és a polgármester úr álláspontja, amely szerint „vendégként” tekintenek ránk. Ugyancsak furcsa, hogy a vendégszeretetet ezen a környéken nem gyakorolják, a választójogi törvény ugyanis nem írja elő, hogy a jelölteknek helyi lakosoknak kell lenniük.- A XX/1995-ös törvény értelmében a kisebbségi önkormányzatokban az elnök vállalja az egyszemélyi felelősséget - folytatja id. Papp Zoltán. - A fővárosban sok helyen alakult román kisebbségi ön- kormányzat, de a román kisebbséggel kapcsolatban sehol másutt nem történt hasonló diszkrimináció, mindenhol megkapták a megfelelő támogatást. Az újpesti döntésnek nincs jó visszhangja. Az MRDSZ elnökeként egyelőre nem kívánok a nagy- követséghez és az anyaországhoz fordulni, jobb lenne helyben tisztázni az ügyet. Reményemet fejezem ki, hogy a polgármester úr módosítani fogja álláspontját, hiszen az országban sehol sincs ilyen románellenes önkormányzati légkör, mint Újpesten. Az 1998-as önkormányzati választásokon Újpesten nyolc kisebbségre adhatták le szavazatukat a választópolgárok. Közel 400 polgár szavazott a román kisebbségi önkormányzatra - akik adott esetben más nemzetiségeket is választhattak volna. Ez azt igazolja, hogy Újpesten élnek a román hagyomány gyökerei. A kisebbségi önkormányzat a választók akaratából legitim, és ha legitim, a többi csak szóbeszéd. Az önkormányzat működését akarják lehetetlenné tenni. A Magyar-Román Demokratikus Szövetség egy esztendeje alakult. Az Újpesti Román Kisebbségi Ön- kormányzat jelöltjei az MRDSZ tagjai, de függetlenként indultak a választásokon. 1998-ig Budapesten egyetlen román kisebbségi önkormányzat sem működött. Októberben a főváros tíz kerületében nyertek a jelöltjeink, míg a Magyarországi Román Kulturális Egyesület mindössze három helyen alakított kisebbségi önkormányzatot. A tények ellenére tudomásomra jutott, hogy a városrész vezetése felvette a kapcsolatot a kulturális egyesülettel. Nem mondunk le az igényelt támogatásról, hiszen előkészített programokkal várjuk, hogy megkezdhessük a munkát - veszi át a szót az újpesti elnök. Készítettünk néhány felmérést a kerület iskoláiban, óvodáiban, azokban az intézményekben, ahol szeretnénk bemutatni a kultúrát, hagyományt. Gazdag népművészeti kincseinket kívánjuk megismertetni Újpest lakóival, és a nyelvoktatásra is hangsúlyt fektetnénk. A kisebbségi ügyet szolgálni kell és e cél érdekében soha nem késő tárgyalni! „Joggal való visszaélés!”- A városrész vezetése előtt nem ismeretlen a „joggal való visszaélés” fogalma, hiszen az MO-ás híddal kapcsolatban éppen ez adja a közlekedési tárca ellen indított per tárgyát - magyarázza dr. Derce Tamás polgármester. Látszólag egészen más területen, mégis ugyanez a helyzet akkor, ha a kisebbségi jogszabályt, a kisebbségi önkormányzatot, illetve az általa biztosított jogot nem a társadalmi rendeltetésének megfelelő módon használják. Az Újpesti Román Kisebbségi Önkormányzat öt tagja közül négy nem újpesti, ily módon az önszerveződő újpesti kisebbséget kívülről kívánják irányítani. Ha lakóhelyük szerint indultak volna a választásokon, most a zuglói polgár- mester asszonytól kapnának segítséget. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a kisebbségi önkormányzat vezetője egyik ciklusban roma, a másikban román... Aki úgy váltogatja a népét, a meggyőződését, mint a fehérneműjét, annak aligha lehet mély nemzetiségi identitása. Számunkra egyértelmű, hogy a román kisebbségi önkormányzat elnöke ezzel a módszerrel a megélhetés egyik lehetséges formáját választotta, és ez elfogadhatatlan. Megválasztásuk megfelelt a választás formai szabályainak, ezért a törvény kötelező jogokat biztosít számukra. A jogszabályban előírt minimális összeget: 580 ezer forintot, átutaltunk a számlájukra. Ha az újpesti önkormányzat - a másik hét kisebbségtől eltérően - őket nem kívánja további támogatásban részesíteni, az nem törvénysértő, erre minket senki sem kötelezhet. (Költségvetésük első tétele egyébként saját tiszteletdíjuk volt.) A kisebbségi elnök és édesapja követelései, indokai hamisak, amikor azt állítják, a román népet megkülönböztetés éri Újpesten, érveik hemzsegnek a csúsztatásoktól. Amikor közöltem az elnök úrral a testület álláspontját, elmondtam azt is, helyiséget nem biztosítunk számukra, de ha a román kisebbségi önkormányzat megbeszélést kíván tartani, a városházán leülhetnek. Ugyanígy alkalmanként rendelkezésükre áll egy gyors- és gépírónő is. Újpesten valójában öt alatt van a román nemzetiségű családok száma. Számukra a Magyarországi Románok Kulturális Egyesülete kínál programot. A román kisebbségi önkormányzat vádjaival ellentétben a városvezetés komolyan gondolja a román néppel való együttműködést. Budapesten és Magyarországon is példa nélküli kezdeményezést tettünk, amikor felvettük a kapcsolatot egy „szín román”, regáti településsel. Újpest és Busteni együttműködési szerződését a közeljövőben írjuk alá. Magánemberként jól ismerem a történelmet, mielőtt közigazgatási pályára léptem, egy ideig ez volt a szakterületem. A magyar történelem igazán közel áll hozzám, így tisztában vagyok a nemzetiségi problémakör kialakulásával. Politikusként is tudom, hogy a gyűlölködés sehová sem vezet, az élet megköveteli, hogy túllépjünk a történelmi sérelmeken. Ha az Újpesti Román Kisebbségi Önkormányzat tagjai másképp gondolkodnak, tudomásul veszem. A jelenlegi jogszabályban benne rejlik a joggal való visszaélés lehetősége, így megalakulásuk törvényes. A városrészben megalakult görög, horvát, lengyel, német, roma, szerb és ukrán kisebbség programjai különleges színt jelentenek Újpest kulturális életében. A kisebbségi vezetők a városrész ismert személyiségei. Az MRDSZ képviselői a többi hét újpesti etnikum tekintélyét is kockára teszik, amikor csak törvény adta jogaikra hivatkoznak. Rojkó A. 1999. július 16. ÚJPEST FELHÍVÁS Az Újpesti Román Kisebbségi Önkormányzat felhívja a kerület lakosságát, hogy szeptember elsejétől ingyenes román nyelvoktatást indít. Jelentkezés ifj. Papp Zoltán elnöknél a 06-30-201-6506-os telefonszámon. ifj. Papp Zoltán elnök
