Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-07-16 / 14. szám
ÚJPEST 1999. július 16. u .című rovatunkban megjelenő írásokat képviselők írják. Az írásokat szerkesztőségünk változtatás nélkül adja közre. Káposztásmegy er Civilek a közbiztonságért Káposztásmegyer több szempontból is „város a városban”. Területileg markánsan elkülönül a kerület többi részétől, zárt lakótelepi beépítésű, ugyanakkor jelentős zöldterület - a Farkaserdő - is tartozik hozzá. Lakosságának összetételét tekintve nemcsak Újpesten, de a fővárosban, sőt az országban is kuriózum: népességének 39,81%-a 19 év alatti. (OKKER Oktatási Iroda: Újpest néhány demográfiai jellemzője és népesség-előreszámítása 1995-2020 között.) A lakótelep további sajátossága, hogy egy külső kerület peremén fekszik, a lakosság döntő többsége pedig a főváros és az ország csaknem minden részéből költözött ide, sokan az utolsó szociális bérlakások „tulajdonosaiként”. Mindezen - s a későbbiekben még szóba kerülő - körülmények alapvetően befolyásolják Káposztásmegyer közbiztonsági, bűnügyi helyzetét, s a tennivalókat. Noha sok tekintetben valóban „város a városban” a lakótelep, az általános tendenciákat illetően azonban hasonlatos a IV. kerület egészéhez. Újpest a főváros bűnügyileg közepesen fertőzött kerületei közé tartozik, a helyi rendőrség pedig eredményességi mutatói alapján a BRFK-n belül a 4. helyet foglalja el. A közbiztonság helyzete Káposztásmegyeren is hasonló a kerületi átlaghoz, csupán néhány sajátosságában tér el attól. Ahhoz, hogy reális elemzést lehessen adni a közbiztonsági-bűnügyi helyzet alakulásáról, a befolyásoló körülményekről és a tennivalókról, célszerű a „száraz” tényekből kiindulni. Káposztásmegyeren 1999 első öt hónapjában 17 lakásbetörés történt, mintegy 10,5 millió forint kárt okozva a lakosságnak. Kerékpárlopás 46 esetben történt (egy eset több kerékpár egyidejű eltulajdonítását is jelentheti), több mint másfél millió forint kárértékben. Egy üzletet törtek fel, itt az eltulajdonított érték 348 ezer forint volt. A tárolókat, közös helyiségeket 5 esetben törték fel és vittek el onnan 645 ezer forintnyi értéket. (A tárolókból ellopott kerékpárok értéke az előbb került felsorolásra.) Tizenöt gépkocsit vittek el önkényesen, összesen 23 millió forint értékben. A gépkocsirongálásokból származó kár 160 000 forint. Ugyanakkor az egyéb rongálásokból (buszmegállók, lépcsőházak stb.) már 1,2 millió forint kár keletkezett öt hónap alatt. A csaknem fél év lopási mérlege 2,5 millió forint, de ebben az összegben benne vannak a házközösségben történt lopások is. A rendőrség az öt hónap alatt 116 főt fogott el, 57 főt állított elő, s 48 esetben vett részt biztonsági intézkedésben. Helyszíni bírságot 281 esetben szabtak ki, mintegy 316 000 forint értékben. 184 szabálysértés miatt kellett intézkedniük (ebből 101 kiemelt közlekedési szabálysértés), s az őrsre 232 feljelentés, illetve bejelentés érkezett a jelzett időszakban. Az elfogott és előállított személyek többségét körözés, garázdaság, csendháborítás, illetve egyéb bűncselekmények miatt vonták intézkedés alá. A lakótelep nyugalmára és biztonságára önálló rendőrőrs vigyáz, s Káposztásmegyeren is újra elkezdték működtetni a körzeti megbízotti rendszert. A rendőrség munkáját az Újpesti Polgárőrség keretén belül működő helyi csoport is segíti. Mint azt a fenti adatok is tanúsítják, a lakótelepen a „sláger” a lakásbetörés, a kerékpár- és autólopás. Ezzel együtt magas a szabálysértést, ezen belül is a kiemelt közlekedési szabálysértést elkövetők száma. A bűnelkövetők helyzetét jelentősen megkönnyíti, hogy a lakótelep peremkerületi helyzeténél fogva több irányban is gyorsan elhagyható, illetve „alvóváros” jellege miatt napközben csak kevés lakásban tartózkodnak otthon. A kiemelkedően magas közlekedési szabálysértések többsége a lakótelepen átvezető tranzit- forgalomnak köszönhető. A nagyszámú körözött személy elfogása is azt bizonyítja, hogy a nem egyenes úton járók szívesen részesítik előnyben egy napközben „kihalt” lakótelep kínálta lehetőségeket. Sajnálatos módon Káposztásmegyeren is megjelent a drog, sőt egy esetben egy helyi fiatal gyilkosság áldozatává is vált - feltehetően valamilyen formában a kábítószerrel kapcsolatban. Joggal kérdezheti bárki az eddig elmondottak alapján, hogy a civil szféra mit tehet a nemkívánatos jelenségek visszaszorításában, ha a rendőrség sem tudja a kívánt szint alá csökkenteni a bűncselekménye-' két. Nos, nagyon sokat. Általános és szomorú tapasz (Folytatás a 4. oldalon)- felelősségteljesen, jövőorientáltan Uj helyzetben Újpest önkormányzata 1999 második fél évétől alapvetően új helyzetbe került. A pillanatnyi kedvező piaci helyzetet kihasználva jelentős bevételi forráshoz jutott. A képviselő-testület teljes konszenzussal úgy döntött, hogy ezt a lehetőséget stratégiai fejlesztési célok megvalósítására, Újpest komplex fejlesztésének generálására fogja felhasználni. Hogyan értelmezhetjük ezt a lehetőséget? Alapvető szemléleti kérdés, hogy a területi folyamatok befolyásolására irányuló terület- és településfejlesztést, rendezést és költségvetés-tervezést egymással szoros kölcsönhatásban álló, összefüggő tevékenységként kezeljük. Ugyanakkor a költségvetésünket, amely eddig - az állami költségvetés, a forrásmegosztás elHelyreigazítás Az Újpest újság 13. számában Tisztújítás címmel megjelent rövid közleményben az én hibámból sajnos tévesen jelent meg a MIÉP Újpesti Szervezetének új ügyvivő alelnökei között Pákái Zoltán neve. Most korrigálva azt, tehát helyesen: a MIEP Újpesti Szervezetének elnöke: Hőbe László lett, akinek munkáját négy ügyvivő alelnök segíti. Név szerint: Hortobágyi Attila, Horváth Zoltán, Pákái Zoltán és Resch Béla. A sajnálatos elírásért ezúton is szíves elnézést kérek, baráti üdvözlettel: Opavszky Szilárd Fogadóóra változás Egerszegi Krisztina (MSZP) képviselő asszony augusztusi fogadóórája a nyári szabadság miatt elmarad. Merezel András a 4. sz. evk. képviselője (Újpestért Egyesület) júliusi fogadóórája elmarad. lentmondásai ellenére - viszonylag kiegyensúlyozott volt, reményeink szerint ezután is sikerül egyensúlyban tartani. Azt a jelentős forrást, amelyhez hozzájutottunk, döntésünk alapján fejlesztésre elkülönítve kezeljük! A területfejlesztést azonban tervezni kell, amely szerintem szervesen kell, hogy illeszkedjen a helyi társadalom és gazdaság egészébe és különböző szintjeibe, működési rendszerébe. Alapvető cél lehet a területi folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységi rendszerek összhangjának megteremtése és biztosítása. E tervezési folyamat eredményeként elkészülhet egy olyan dokumentumcsomag, amely információkat nyújt és a döntéshozók számára eszközként, a befektetők, vállalkozók számára működési keretként, az állampolgárok számára a közösség életében való részvétel alapvetéseként funkcionálhat! A folyamatok befolyásolásában érdekelt elemi szintű aktorok azok az újpesti emberek, akik valamilyen módon kötődnek az adott területi egységhez. A különböző szervezetek már valamilyen érdekek kifejezői, amelyek lehetnek: • üzleti, vállalkozói szervezetek, • közigazgatási jellegű szervezetek, • non-profit, társadalmi vagy politikai jellegű szervezetek. Feladatunk lehet ezen sokszínű érdekek és érdekeltségek „egyirányúsítása”, azaz Újpest fejlesztésének gyorsítása érdekében a tevékenységek koordinálása. A területfejlesztés tudatos befolyásolására irányuló tevékenységünkben főbb dokumentumaink lehetnek: • területfejlesztési koncepció, • területfejlesztési stratégia, • operatív program, területfejlesztési projektek, • hatástanulmányok, megvalósíthatósági tervek. Persze ezen dokumentumokat nem céloknak kell tekinteni, hiszen a célok és eszközök szerves beépülését hivatottak biztosítani a komplex tevékenység rendszerébe. A terület- és településfejlesztésnek szerves kapcsolatban kell állnia a piaci tényezőkkel és szereplőkkel, és ezeket a következőkkel jellemezhetjük: • Az államirészvétel-arány csökkenő. Egyidejűleg az önkormányzati társulások, kamarák, bankok, vállalkozók és civil szervezetek szerepe növekvő. Azért még reménykedünk abban, hogy állami finanszírozásban el fog készülni az MO-s Duna-híd. • A piaci környezet és intézményrendszer változása azonban nem mindenki számára azonos felfogásokat jelent Van még jelentős várakozás a .Jcözponti” utasításra és segítségre, az intézményi keretek kiépítésének felülről történő várására. Holott a helyi, a regionális befektetői piac ösztönzése, a gazdasági alanyok magatartásának befolyásolása, a vállalkozói szféra erősítése, működési feltételeinek javítása helyi szinten is gyorsítható. • A piaci „sokismeretlenes” egyenlet megoldási módozatainak kimunkálása persze nem történhet meg a lehetséges objektivitás tiszteletben tartása nélkül, azaz nem vágyainkat, illúzióinkat kell megfogalmazni, hanem a realitásokhoz igazodni a szükséges és lehetséges mértékben. Mindezekből fakadóan a következő általánosabb feladatok fogalmazhatók meg: 1. Újpest térségében a befektetési feltételek fejlesztése. Tudomásul kell vennünk, hogy a tőke oda áramlik, ahol biztos a megtérülése, ahol távlatilag is kiszámítható előnyöket remélhet. Az önkormányzatnak ezt kell segíteni, infrastruktúrafejlesztéssel, terület-előkészítéssel, esetlegesen adókedvezményekkel és más preferenciákkal. 2. A helyi vállalkozások gazdasági és egyéb feltételeinek fejlesztése. Az önkormányzatnak a feladatai között is szerepel, de a helyi érdekeink is ezt követelik meg. Ez közügyként is felfogható, hiszen nemcsak önmagukat a vállalkozókat hozhatja jobb helyzetbe, hanem a munka- vállalóknak is jövedelmezőbb munkát jelenthet. Különösen fontos ez itt Újpesten, hiszen a munkanélküliség ál(Folytatás a 4. oldalon) 2
