Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-07-02 / 13. szám

Több mint négyszáz éve a betűk szolgálatában Újpestre költözött az Egyetemi Nyomda Első hallásra talán furcsán hangzik, ám tény: Magyarország legpatinásabb nyomdájának története Nagyszombattól Újpestig ível. 1577-ben történt, hogy a hazai ellenreformáció egyik kimagasló egyénisége: Telegdi Miklós nagyprépost, 500 forintért megvásárolta a bécsi jezsuiták használaton kívül helyezett nyomdáját. A vételárhoz és a későbbi fejlesztéshez hozzájárult a királyi család, számos püspök, kanonok és udvari méltóság, emiatt az üzemet a magyarországi katolikus egyházmegyék közös, országos nyomdájának tekintették, amely 1584-ben királyi szabadalomlevelet kapott. 1635-ben a Pázmány Péter által alapított egyetemhez csatolták - ekkor kapta az Egyetemi Nyomda elnevezést majd 1777-ben Budára költöztették. Századunk első felében a bölcsészkar épületében, majd a Gólyavárban működött. 1950-ben telepítették a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadó Dohány utcai épületébe. A ma is országos szerepet betöltő nyomda 1999 tavaszán költözött Újpestre, az egykori Iskolabútorgyár üzemcsarnokába. A krónika e ponton akár véget is érhetne, hiszen az utolsó költözés oka a csődeljárás megindítása volt. Hogy a történet mégis happy enddel végződik, az - ta­lán kissé rendhagyó módon - éppen a felszámolóbiz­tosnak köszönhető. Az Yplon Vagyonkezelő Rt. kép­viseletében Török Csaba vette át a nyomda irányítá­sát. A fiatal közgazdász rendkívül népszerű a nyomdá­szok és könyvkötők körében. A versenytárgyalás ered­ményhirdetése előtt néhány héttel munkatársunk arról érdeklődött, a jelenlegi vezetés hogyan értékeli az Egyetemi Nyomda jelenét és miként tervezi a jövőt.- A felszámolási eljárás a legtöbb esetben a cég be­zárásával végződik - mondja Török Csaba. - A 400 éves Egyetemi Nyomda esetében azonban gazdasági és erkölcsi szempontból egyaránt az volt a célunk, hogy megtartsuk a szakembereket és a cég technikai eszközeit. Amikor 1998 májusában átvettük a nyom­dát, több tízmillió forintra rúgott a hitelezői állomány. Az üzem bezárása esetén 170 ember kerül az utcára, és a gépeket darabonként értékesítettük volna. A hite­lezőknek is érdekében állt, hogy a nyomdát működő­képesen, szakembereivel és a megrendelői piaccal együtt adjuk el, hiszen így jóval nagyobb összeget kaphatnak vissza. A legoptimálisabb megoldást vá­lasztottuk tehát, amikor vállaltuk, hogy az üzemet to­vább működtetjük. Hozzá kell tennem, jó szakembe­rekre találtam, akikkel az elmúlt egy esztendő alatt a termelést sikerült nyereségessé tennünk. • Milyen kiadványok jellemzik az ország legré­gebben működő nyomdáját?- Az Egyetemi Nyomda - az országban egyedüli­ként - bibliofil papírra is nyomtat. Ezzel a technoló­giával elsősorban bibliák és kézikönyvek kerülnek ki az üzemből. Ilyen minőségben legközelebb Belgium­ban készülnek kiadványok, ez biztosítja tehát piacve­zető helyünket az országban, és exportmunkáink leg­nagyobb részét is. Másik erősségünk a keménytáblás könyvkötészet, amelynek segítségével kis példány­számban készítünk színes, minőségi köteteket. Bér­munkákat is vállalunk, dolgozunk Nyugat-Európá- nak, modem kötészetünk második az országban. • Szükségszerű volt a Dohány utcai épület eladása?- A Dohány utcai épület nem alkalmas a nyomda működtetésére, jól mutatták ezt a mindennapos szállí­tási nehézségek és a fejlesztés lehetőségeinek hiánya. Felszámolóként úgy véltem, két különböző befektetői kör érdeklődhet a nyomda iránt: az egyik csak az épü­letet szeretné megvenni, a másik csak a nyomdát. El­ső lépésben az épületet értékesítettük. A pályázatot egy osztrák befektető nyerte, aki átalakította, felújítot­ta a tömböt, és benne irodaházat működtet. • A nyomda elhelyezése során miért döntöttek az újpesti Iskolabútorgyár épülete mellett?- Az épület értékesítése után mindössze három hónap állt rendelkezésünkre, hogy megfelelő ingatlant talál­junk a nyomda számára. Közel száz telephelyet keres­tünk fel és vizsgáltunk meg kollégáimmal, mire rátalál­tunk az újpesti Iskolabútorgyárra. Több érv is amellett szólt, hogy a végső döntés során ezt az ingatlant vá­lasszuk. Az Istvántelki úti épület - a Víztorony közvet­len közelében - munkatársaink számára jól megközelít­hető a városközpontból, ugyanakkor a szállítójárművek is elférnek a teherbejáratnál. Az üzemcsarnok viszony­lag új, a hetvenes években épült. Jutott idő az épület komfortosítására, az öltözők, mosdók, a szociális helyi­ségek, irodák kialakítására. A korábbiaktól eltérően a nyomdát az új térben már a munkafolyamat sorrendjé­ben tudtuk berendezni. Szakembereink világosban, kul­turált körülmények között dolgozhatnak. Az elvégzett munkálatok nyomán az új telephely hosszú távon al­kalmas az Egyetemi Nyom­da számára. Az erre vonat­kozó döntést természetesen majd az új tulajdonosnak kell meghoznia. A felszámo­ló nem költhet beruházásra, de az opciós szerződésünk lehetővé teszi, hogy a nyom­da leendő tulajdonosa meg­vásárolhassa az ingatlant. • A rendelkezésre álló rö­vid idő alatt hogyan zajlott a költöztetés?- Az üzem költöztetése kü­lönleges feladat volt, hiszen a nyomda közben folyama­tosan termelt. A gépek egy Az Egyetemi Nyomda kötészete világszínvonalú munkát végez része még a Dohány utcában dolgozott, és a már átszál­lított berendezések szinte azonnal működésbe léptek az új telephelyen. A költöztetőcéggel kötött biztosításunk értelmében minden nyomdagép készített egy próba­nyomatot a régi helyén, majd egy hónappal később egy másikat itt. A kettőnek tökéletesen egyformának kellett lennie. A költözés alatt az Egyetemi Nyomda elérte ter­melésének közel 70%-át, így nem vesztett piaci pozíció­jából és egyben jelentős bevételre tett szert. • Ön hamarosan elköszön a nyomdától, hiszen végrehajtotta feladatát: a felszámolás a közeljövő­ben értékesítéssel ér véget. Lesz-e garancia az Egye­temi Nyomda további működésére?- Ma már azt mondhatom: igen. Az első pályázatot még eredménytelennek nyilvánítottuk, mert a felszámo­lási eljárás miatt túlságosan alacsony ajánlatok érkez­tek. A második fordulóban azonban három szakmai be­fektető is jelentkezett, valamennyi megfelelő árat kínált és fejlesztem kívánja a nyomdát. Üzleti tervük szerint átveszik a dolgozókat, akiket komoly megrendelésekkel látnak el. Néhány héten belül nyilvánosságra hozzuk, hogy a versenytárgyalás milyen eredményt hozott. A győztes természetesen továbbviheti a nagy hagyomá­nyú Egyetemi Nyomda nevét, használhatja emblémáját, s ezzel az üzem életében egy új fejezet kezdődik. Rojkó A. * Lapzártakor érkezett a hír: a versenytárgyalást a Zenith Nyomdaipari Részvénytársaság nyerte, július l-jétől tehát ez a cég az Egyetemi Nyomda új tulajdonosa. MO-s körgyűrű Új szakasz, új remények Az ország legnagyobb és egyben legdrágább kör­nyezetvédelmi beruházásának nevezte Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter a június 16-án átadott MO-s körgyűrű északi szektorának - az M3-as és az új 2-es főút közötti - 3.5 kilométeres szakaszát. A hivatalos átadáson a minisztérium, valamint az Állami Autópálya-kezelő Közhasznú Társaság, az EGÚT Egri Útépítő Rt. vezetői, a meghívott cégek szakemberei vettek részt, valamint az önkormányzatok vezetői, munkatársai és a sajtó képviselői. Avatóbeszédében a közlekedési miniszter ki­emelte. hogy Rákospalota és Újpest összekötése, valamint a főváros északi részének tehermentesíté­se fontos szempont volt, így csökkenthetik a belső utak forgalmát. Az összességében 9,6 milliárd fo­rintos beruházás 2,5 milliárdos Eb-hitellel és egy­milliárdos PHARE-támogatással valósult meg. A miniszter a megnyitón elmondta: az MO-s újabb szakaszát a meglévő viták ellenére tovább építik, a ter­vek szerint október 15-ig átadják a forgalomnak az új és régi 2-es főút közötti, Váci útig tartó 3,6 kilométe­res szakaszt, amelynek tervezett költsége 14 milliárd forint lesz. Az MO-s északi szakaszán 9 hidat, illetve felüljárót építenek, ez is oka a magas költségnek. Az MO-s autópályához tartozó Duna-híd megépí­téséről szólva a miniszter elmondta: a híd megépíté­se ugyan nem szerepel a tíz évre előretekintő autópá­lya-fejlesztési programban, de fontossága miatt építé­sét a tárca és a költségvetés támogatja, s ez az MO-s keleti szektorának átadása után történhet meg. A tízé­ves autópálya-koncepciót kétévente felülvizsgálja a minisztérium, így az eredeti koncepcióban nem sze­replő híd megépítésével - a miniszter szerint - szá­molni lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents