Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-07-02 / 13. szám
Több mint négyszáz éve a betűk szolgálatában Újpestre költözött az Egyetemi Nyomda Első hallásra talán furcsán hangzik, ám tény: Magyarország legpatinásabb nyomdájának története Nagyszombattól Újpestig ível. 1577-ben történt, hogy a hazai ellenreformáció egyik kimagasló egyénisége: Telegdi Miklós nagyprépost, 500 forintért megvásárolta a bécsi jezsuiták használaton kívül helyezett nyomdáját. A vételárhoz és a későbbi fejlesztéshez hozzájárult a királyi család, számos püspök, kanonok és udvari méltóság, emiatt az üzemet a magyarországi katolikus egyházmegyék közös, országos nyomdájának tekintették, amely 1584-ben királyi szabadalomlevelet kapott. 1635-ben a Pázmány Péter által alapított egyetemhez csatolták - ekkor kapta az Egyetemi Nyomda elnevezést majd 1777-ben Budára költöztették. Századunk első felében a bölcsészkar épületében, majd a Gólyavárban működött. 1950-ben telepítették a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadó Dohány utcai épületébe. A ma is országos szerepet betöltő nyomda 1999 tavaszán költözött Újpestre, az egykori Iskolabútorgyár üzemcsarnokába. A krónika e ponton akár véget is érhetne, hiszen az utolsó költözés oka a csődeljárás megindítása volt. Hogy a történet mégis happy enddel végződik, az - talán kissé rendhagyó módon - éppen a felszámolóbiztosnak köszönhető. Az Yplon Vagyonkezelő Rt. képviseletében Török Csaba vette át a nyomda irányítását. A fiatal közgazdász rendkívül népszerű a nyomdászok és könyvkötők körében. A versenytárgyalás eredményhirdetése előtt néhány héttel munkatársunk arról érdeklődött, a jelenlegi vezetés hogyan értékeli az Egyetemi Nyomda jelenét és miként tervezi a jövőt.- A felszámolási eljárás a legtöbb esetben a cég bezárásával végződik - mondja Török Csaba. - A 400 éves Egyetemi Nyomda esetében azonban gazdasági és erkölcsi szempontból egyaránt az volt a célunk, hogy megtartsuk a szakembereket és a cég technikai eszközeit. Amikor 1998 májusában átvettük a nyomdát, több tízmillió forintra rúgott a hitelezői állomány. Az üzem bezárása esetén 170 ember kerül az utcára, és a gépeket darabonként értékesítettük volna. A hitelezőknek is érdekében állt, hogy a nyomdát működőképesen, szakembereivel és a megrendelői piaccal együtt adjuk el, hiszen így jóval nagyobb összeget kaphatnak vissza. A legoptimálisabb megoldást választottuk tehát, amikor vállaltuk, hogy az üzemet tovább működtetjük. Hozzá kell tennem, jó szakemberekre találtam, akikkel az elmúlt egy esztendő alatt a termelést sikerült nyereségessé tennünk. • Milyen kiadványok jellemzik az ország legrégebben működő nyomdáját?- Az Egyetemi Nyomda - az országban egyedüliként - bibliofil papírra is nyomtat. Ezzel a technológiával elsősorban bibliák és kézikönyvek kerülnek ki az üzemből. Ilyen minőségben legközelebb Belgiumban készülnek kiadványok, ez biztosítja tehát piacvezető helyünket az országban, és exportmunkáink legnagyobb részét is. Másik erősségünk a keménytáblás könyvkötészet, amelynek segítségével kis példányszámban készítünk színes, minőségi köteteket. Bérmunkákat is vállalunk, dolgozunk Nyugat-Európá- nak, modem kötészetünk második az országban. • Szükségszerű volt a Dohány utcai épület eladása?- A Dohány utcai épület nem alkalmas a nyomda működtetésére, jól mutatták ezt a mindennapos szállítási nehézségek és a fejlesztés lehetőségeinek hiánya. Felszámolóként úgy véltem, két különböző befektetői kör érdeklődhet a nyomda iránt: az egyik csak az épületet szeretné megvenni, a másik csak a nyomdát. Első lépésben az épületet értékesítettük. A pályázatot egy osztrák befektető nyerte, aki átalakította, felújította a tömböt, és benne irodaházat működtet. • A nyomda elhelyezése során miért döntöttek az újpesti Iskolabútorgyár épülete mellett?- Az épület értékesítése után mindössze három hónap állt rendelkezésünkre, hogy megfelelő ingatlant találjunk a nyomda számára. Közel száz telephelyet kerestünk fel és vizsgáltunk meg kollégáimmal, mire rátaláltunk az újpesti Iskolabútorgyárra. Több érv is amellett szólt, hogy a végső döntés során ezt az ingatlant válasszuk. Az Istvántelki úti épület - a Víztorony közvetlen közelében - munkatársaink számára jól megközelíthető a városközpontból, ugyanakkor a szállítójárművek is elférnek a teherbejáratnál. Az üzemcsarnok viszonylag új, a hetvenes években épült. Jutott idő az épület komfortosítására, az öltözők, mosdók, a szociális helyiségek, irodák kialakítására. A korábbiaktól eltérően a nyomdát az új térben már a munkafolyamat sorrendjében tudtuk berendezni. Szakembereink világosban, kulturált körülmények között dolgozhatnak. Az elvégzett munkálatok nyomán az új telephely hosszú távon alkalmas az Egyetemi Nyomda számára. Az erre vonatkozó döntést természetesen majd az új tulajdonosnak kell meghoznia. A felszámoló nem költhet beruházásra, de az opciós szerződésünk lehetővé teszi, hogy a nyomda leendő tulajdonosa megvásárolhassa az ingatlant. • A rendelkezésre álló rövid idő alatt hogyan zajlott a költöztetés?- Az üzem költöztetése különleges feladat volt, hiszen a nyomda közben folyamatosan termelt. A gépek egy Az Egyetemi Nyomda kötészete világszínvonalú munkát végez része még a Dohány utcában dolgozott, és a már átszállított berendezések szinte azonnal működésbe léptek az új telephelyen. A költöztetőcéggel kötött biztosításunk értelmében minden nyomdagép készített egy próbanyomatot a régi helyén, majd egy hónappal később egy másikat itt. A kettőnek tökéletesen egyformának kellett lennie. A költözés alatt az Egyetemi Nyomda elérte termelésének közel 70%-át, így nem vesztett piaci pozíciójából és egyben jelentős bevételre tett szert. • Ön hamarosan elköszön a nyomdától, hiszen végrehajtotta feladatát: a felszámolás a közeljövőben értékesítéssel ér véget. Lesz-e garancia az Egyetemi Nyomda további működésére?- Ma már azt mondhatom: igen. Az első pályázatot még eredménytelennek nyilvánítottuk, mert a felszámolási eljárás miatt túlságosan alacsony ajánlatok érkeztek. A második fordulóban azonban három szakmai befektető is jelentkezett, valamennyi megfelelő árat kínált és fejlesztem kívánja a nyomdát. Üzleti tervük szerint átveszik a dolgozókat, akiket komoly megrendelésekkel látnak el. Néhány héten belül nyilvánosságra hozzuk, hogy a versenytárgyalás milyen eredményt hozott. A győztes természetesen továbbviheti a nagy hagyományú Egyetemi Nyomda nevét, használhatja emblémáját, s ezzel az üzem életében egy új fejezet kezdődik. Rojkó A. * Lapzártakor érkezett a hír: a versenytárgyalást a Zenith Nyomdaipari Részvénytársaság nyerte, július l-jétől tehát ez a cég az Egyetemi Nyomda új tulajdonosa. MO-s körgyűrű Új szakasz, új remények Az ország legnagyobb és egyben legdrágább környezetvédelmi beruházásának nevezte Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a június 16-án átadott MO-s körgyűrű északi szektorának - az M3-as és az új 2-es főút közötti - 3.5 kilométeres szakaszát. A hivatalos átadáson a minisztérium, valamint az Állami Autópálya-kezelő Közhasznú Társaság, az EGÚT Egri Útépítő Rt. vezetői, a meghívott cégek szakemberei vettek részt, valamint az önkormányzatok vezetői, munkatársai és a sajtó képviselői. Avatóbeszédében a közlekedési miniszter kiemelte. hogy Rákospalota és Újpest összekötése, valamint a főváros északi részének tehermentesítése fontos szempont volt, így csökkenthetik a belső utak forgalmát. Az összességében 9,6 milliárd forintos beruházás 2,5 milliárdos Eb-hitellel és egymilliárdos PHARE-támogatással valósult meg. A miniszter a megnyitón elmondta: az MO-s újabb szakaszát a meglévő viták ellenére tovább építik, a tervek szerint október 15-ig átadják a forgalomnak az új és régi 2-es főút közötti, Váci útig tartó 3,6 kilométeres szakaszt, amelynek tervezett költsége 14 milliárd forint lesz. Az MO-s északi szakaszán 9 hidat, illetve felüljárót építenek, ez is oka a magas költségnek. Az MO-s autópályához tartozó Duna-híd megépítéséről szólva a miniszter elmondta: a híd megépítése ugyan nem szerepel a tíz évre előretekintő autópálya-fejlesztési programban, de fontossága miatt építését a tárca és a költségvetés támogatja, s ez az MO-s keleti szektorának átadása után történhet meg. A tízéves autópálya-koncepciót kétévente felülvizsgálja a minisztérium, így az eredeti koncepcióban nem szereplő híd megépítésével - a miniszter szerint - számolni lehet.
