Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-23 / 8. szám

I999.lpri.isl?. ÚJPEST ppppfri" -<y‘.' 58?’ f4 " Levélváltás - híd ügyben Dr. Derce Tamás úr részére polgármester Budapest Főváros IV. Kerületi Önkormányzat Budapest Tisztelt Polgármester Úr! Az Északi Vasúti összekötő híd mellett tervezett közú­ti híd építése ellen, az Újpesti önkormányzat részletes rendezési tervére hivatkozva kifogást emelt. A levelében foglaltakkal kapcsolatban kikértem dr. Schneller István főépítész úr véleményét, melyet a kö­vetkezőkben idézem: „1999. október 18-án kelt északi Duna-híd tárgyá­ban álláspontom a következő: Egy Duna-híd helyének, valamint a hozzávezető hálózat kijelölésének feladata nem részletes rendezési tervek hatás­körébe tartozik. Erről egyébként többek között rendelkezik az új 97. évi LXXVHI. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 14. § (5) bek. f. pontja is. Budapest Főváros településrendezési terveiben hosszú évek óta szerepel az Északi összekötő vasúti híd mellett tervezett közúti híd. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által 1994 júniusában határozattal jóváha­gyott Általános rendezési terv programjában, az 1997. január 16-án határozattal jóváhagyott. ÁRT Telepü­lésszerkezeti, területfelhasználási tervében, valamint a 46/1998. (X. 15.) sz. Fkgy. rendelettel jóváhagyott Fő­városi Szabályozási Kerettervben egyaránt azonos mű­Budapest Főváros Önkormányzata Vajda Pál Főpolgármester-helyettes úr 1052 Budapest, Városház u. 9-11. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Az Északi Vasúti összekötő híd mellett tervezett un. “Új­pest-Aquincumi Duna-híd” építésével kapcsolatos leve­lét megkaptam. Az Ön, saját véleménye e levélből nem tudható meg. Viszont örülök annak, hogy a Fővárosi Ön- kormányzat vezetése, oly mértékben, tiszteletben tartja főépítészének szakmai álláspontját, hogy azt mindenfaj­ta kontroll nélkül idézve hozza tudomásunkra. Feltehető­en azzal a nemes céllal, hogy abból a szükséges mérték­ben, mivel bizonyára ránk fér, okuljunk, illetve okuljak. Előrebocsátva, hogy a továbbiakban nem kívánok foglalkozni a levél nyelvtani és stiláris “érdekességei­vel”-jóllehet, például eddig fogalmunk sem volt arról, hogy az északi Duna-liíd 1999. október 18-án kelt isic!) - kénytelen vagyok eloszlatni néhány alapvető félreér­tést éppen annak érdekében, hogy a jövőben ne másod- (vagy sokad-) kézből, netán a sajtó útján üzengessünk egymásnak, hanem végre öntsünk tiszta vizet a pohárba. Mindenekelőtt rögzíteni kívánom, hogy bár kénytele­nek voltunk, és a megnyugtató megoldásig továbbra is kénytelenek leszünk szót emelni az Újpest-Aquincumi Duna-híd elsőként történő megépítése ellen, azt soha nem az általunk készíttetett és elfogadott részletes rendezési tervekre hivatkozva tettük. Bármennyire is hihetetlen ugyanis, de teljesen tisztában vagyunk a főváros telepü­lésrendezési tervi struktúrájára vonatkozó hatályos ren­delkezésekkel. Ismerjük az 1997. évi LXXVIII. törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. Az tehát, hogy a kérdéses híd, valamint az ah­hoz kapcsolódó budai és pesti úthálózaú elemek megva­lósítása, illetve majdani üzemeltetése fővárosi feladat, nem is képezheti vita tárgyát. Ezt támasztja alá (a törvé­nyi előírásokon túl) dr. Schneller István főépítész úr által idézett fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) is, mely az un. “Körvasút-sori körút” (leánykori nevén: “Mun- kás-körút) sávját teljes hosszában a Fővárosi Önkor­mányzat elővásárlási jogával érintett sávnak tekinti. Kétségtelen, Újpest Önkormányzata előtt mindig is ismert volt az a tény, hogy a fővárosi ÁRT, viszonylag hosszú ideje tartalmazza a már említett körút terveit. Minden olyan esetben, amikor olyan terület RRT-jének készítése került napirendre, mely összefüggésben van szaki tartalommal szerepelt a tervezett közúti híd, mint Budapest IV. közúti gyűrűjének, az ún. Körvasútsori körútnak lényegi településszerkezeti eleme. Mind az ÁRT program, mind az FSZKT egyezteté­sei során dokumentálható tény, hogy a kerületi dele­gáltak ezen több kerületet érintő, összvárosi ügyben nem tettek ellenészrevételt. A kerületi önkormányzat által kezdeményezett részletes rendezési (szabályozási) tervek (pl. az 1998- ban véglegelt IV. Chinoin Rt. telephelye), illetve az Újpest-városkapu környékére néhány éve lebonyolí­tott MÉSZ-Mesteriskolás tervpályázat is figyelembe vette a körút, illetve a híd létesítésének igényét. Tekintettel arra, hogy a fentiekben felsorolt tervek is­mertek voltak a IV. kér. Önkormányzata előtt már jó régen, amennyiben a Polgármester úr állítása valós, úgy nem tar­tották be a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit.” Mindezek alapján kérem, hogy úgy az újpesti, mind az egész fővárosi érdekeket szolgáló, városszerkezeti- leg kiemelten fontos létesítmény megvalósítását az Újpest-i Önkormányzat - ha szükséges - a helyi ren­dezési tervek módosításával is segítse elő. Támogatását előre is megköszönve. Budapest, 1999. március 31. Üdvözlettel: Vajda Pál főpolgármester-helyettes * Érkezett: 1999. április 12-én (lehet) a körút majdani építésével, előzetesen kikértük a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályá­nak véleményét. Egyúttal tájékoztatást kértünk arról: van-e bármiféle konkrét elképzelés, hogy a főváros mi­ként és főleg mikor kíván eleget tenni annak a kötele­zettségének, mely a körút megépítésével kapcsolatban fennáll. Megkereséseinkre soha nem tudtunk olyan vá­laszt kapni, mely kellő biztosítékul szolgálhatott volna arra, hogy a körút területét nem fogják véletlenül “el­építeni”, illetve, hogy a meglévő (és nem tervezett!) új­pesti létesítmények rendeltetésszerű működése tovább­ra is biztosított marad. Annak ellenére, hogy a Fővá­ros távlati terveiben régóta szerepel a Körvasút-so­ri körút, a Főváros részéről aniij|kjiyin hogy megva- lósítása. de még tervi előkészítése érdekében sem történt egyetlen kézzel fonható intézkedés sem, A főváros által átgondoltan “végrehajtott” nem-cse­lekvésnek több, számomra teljesen elfogadhatatlan oka van. Az egyik, hogy az Újpest-Aquincumi Duna-híd pár­tolói teljesen érzéketlenek a híddal vitathatatlanul össze­függő körút által érintett területen élők sorsát illetően. Egyetlen céljuk csakis az, hogy - a Margit-híd kritikus állapota miatt már sürgető kényszerhelyzetben - “letud­ják” a híd megépítését. A Körvasút-sori körút építését te­kintve csak a feltétlenül szükséges minimális területsáv megszerzésében gondolkodnak, legfeljebb azon búsong- va, hogy az út menti terület városképi megjelenése nem lesz szívük szerint való. A másik ok az, hogy a főváros­nak esze ágában sincs körutat építeni (hiszen az már nincs közvetlen összefüggésben a Margit-híd “kiváltásá­val”), és egyébként is, igen drága, hosszadalmas, mace- rás dolog. Megelégszenek azzal, hogy a majdani hídfőtől a lehető legrövidebb úton a meglévő újpesti (és rákospa­lotai) úthálózatra tereljék az ide zúduló forgalmat, nem törődve annak következményeivel. (Nagyon csendesen jegyzem meg, hogy szerintem az ember is a környezet része, de erről sokkal kevesebbet hallani manapság, mint a budai oldal veszélybe kerülő erdőterületéről, vagy a Szentendrei-sziget élővilágáról!) Mi soha nem tagadtuk az Újpest-Aquincumi Duna- híd szükségességét, mint ahogy nem emeltünk kifogást a Körvasút-sori körút ellen sem. Tökéletesen tudatában vagyunk annak, hogy megépítése elemi érdeke a főváros egészének, s így, természetesen Újpestnek is. Tudniuk, s Önnek tudnia kellene annak ellenére, hogy a Főváros-el- lenesség bélyegét gyakran ránk sütik, Újpest soha nem tett egyetlen olyan városfejlesztési lépést sem, mely el­lentétben állt volna a főváros egészének érdekeivel. Mi, némely kerülettel ellentétben nem “építettünk el” egyetlen, távlatokban tervezett, fővárosi közút számára fenntartott sávot sem. Azt is tudomásul kell venniük, hogy a Körvasút-sori körút által érintett területen évtize­dek óta egyetlen új ház építését sem engedtük. Schneller úr - egyébként méltatlanul kioktató hangnemű - levele nem meglepetés számomra. Az sem, hogy Ön, az általa leírtakat hajlamos kontroll nélkül, készpénznek venni. Megjegyzem azonban, hogy Budapest főépítészére rá­férne némi jogi alap-képzés, melynek keretében szívesen segítenék számára eligazodni a jogalkotásról szóló tör­vény - amúgy igen olvasmányos - sorai között. Végezetül még valamiről. Az elmúlt hetekben számos alkalommal volt szerencsém (?) részt venni a legkülön­bözőbb - sajnos többnyire céltalan és felesleges - egyez­tetésen, sajtóbeszélgetésen. E találkozókon, rendre a két híd (Újpesti híd, illetve MO-s híd) építésének sor­rendjéről folyt a vita. A Fővárosi Önkormányzat meg­bízásából - rohammunkával, a régi jó szokásoknak meg­felelően természetesen az utolsó pillanatban - készült egy tanulmány a két hídról. Sajnálattal kellett tapasz­talnunk, hogy - miként azt bizonyára Ön és a főépí­tész úr is szintén jól ismeri -ez a döntés-előkészítő ta­nulmány meglehetősen egyoldalúan “Buda-centri- kus”. Szinte egyáltalán nem foglalkozik az Újpest és Rákospalota által érintett kőrút-szakasszal. Feltéte­lezni sem merem, hogy egyik oka az lehet: fogalmuk sincs a lehetséges megoldásról, sőt, valójában a prob­léma nagyságát sem ismerik, esetleg nem is érdekli őket. Vagy a megbízás erre nem is terjedt ki? Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Mint ahogy ed­dig is többször megtettem, úgy most is megerősítem, hogy a megfelelő feltételek megteremtése esetén semmi elvi kifogásom nincs (miért is lenne) az Újpest-Aquincu­mi Duna-híd építésének elsődlegessége ellen. Ehhez a megoldáshoz csak abban a: esetben tudunk hozzájárulni, ha a híd megépítésére és a pesti oldalon az M3-as autó­pályáig történő körút megvalósítására paranoiát kapunk! Okulva a Lágymányosi híd építése, és az az óta folyó szakmai, településpolitikai csaták tanulságai­ból, erre egyetlen biztosítékként csak azt fogadhat­juk el, ha a beruházás “visszafelé” épül. Az Újpest- Aquincumi Duna-híd megépítése csak akkor kezdő­dik el, ha azt megelőzően már - nem csak “tervi szin­ten”, hanem ténylegesen is - elkészült a Körvasút-so­ri körút teljes pesti szakasza, természetesen úgy, hogy annak építésével együtt megoldódik az út “vá­rosrendezési szempontból értelmezhető” környeze­tében lévő területek, valamint (mindenek előtt és el­sődlegesen!) az ott élők sorsának korrekt rendezése. Ismerve a hazai tervezési gyakorlatot, valamint a terü­let-előkészítés és az építés várható lefolyását meggyőző­désem, hogy gyakorlatilag semmi esély nincs arra, hogy a Körvasút-sori körút és az ahhoz kapcsolódó híd meg­építése egy évtizeden belül megtörténhessen. Elsősorban - sőt kizárólag - ez motiválta Újpest Önkormányzatát akkor, amikor az Ön által is ismert (de emlékeztetőül le­velemhez ismét mellékelt) állásfoglalást elfogadta. Tudomásul kellene végre venniük, hogy sem tőlem, sem Újpest Képviselő-testületétől nem várhatják el, hogy elfogadjunk egy olyan, szakmailag és gazdasági­lag egyaránt előkészítetlen, településpolitikailag pedig elfogadhatatlan javaslatot, mely jelenleg ismert formá­jában minden tekintetben súlyosan sérti Újpest (és való­színűleg Rákospalota) lakosságának elemi érdekeit. Nem most kellene vádaskodni és (egyáltalán nem sze­líd) erőszakot gyakorolni, hanem évekkel, sőt évtize­dekkel ezelőtt kellett volna a szükséges előkészítő lépé­seket megtenni egy már akkor is ismert cél megvalósí­tása érdekében. Arról pedig szíveskedjenek leszokni, hogy az Önök (és elődeik) által elkövetett súlyos mu­lasztásról mélyen hallgatva, a főváros egészének ér­dekére hivatkozva, velünk; újpestikkel fogadtassák el azt, amiről Önöknek is tudniuk kell(ene), hogy Új­pest egészének érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes. Újpest, 1999. április 19. Üdvözlettel: dr. Derce Tamás polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents