Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-23 / 8. szám
Tizennégy napirendet tárgyaltak... . 1999. április 23. Ü)PEST csolatban több észrevétele volt. Kiemelte: az egyes szakaszoknál az egyes bekezdésekben jól körülhatá- rolhatóan lehet értelmezni az ott meghatározott kritériumokat, a későbbi bekezdések azonban ezt lerontják. Módosító javaslatát írásban nyújtotta be. Egyik módosító indítványával csatlakozott a Simonfi Sándor által elmondottakhoz, hiszen ő sem ért egyet a 6. § c pontjával, vagyis azzal, hogy a KÖB tagjai tehetnek csak javaslatot, hanem úgy lenne helyes: az ön- kormányzaf bizottságainak nem képviselő tagjai. A képviselők több szempont alapján elemezték a rendelettervezet 7. §-át. Az adományozás rendjéről szólva ugyanis azt tartalmazta, hogy erről minden évben dönt a képviselő-testület, ugyanakkor a tervezet lehetőséget kívánt nyújtani arra az esetre is - különösen indokolt esetekben, - amikor soron kívüli adományozásra nyílik lehetőség. Ebben az esetben természetesen figyelmen kívül kívánkozik az a kitétel, hogy legfeljebb 3 díj adományozható évente. Dr. Gonda Pál javasolta továbbá a 7. § 3. bekezdésének elhagyását. Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként arról szólt, a rendelet összeállításánál egyfajta rugalmasságra törekedett, nem korlátozva a lehetőségeket. Elfogadhatónak tartotta azt a megfogalmazást például, hogy kivételes esetben sor kerülhet a díj a díjazott halála utáni odaítélésre is. A felteijesztők körének meghatározásánál pedig elfogadhatónak tartotta azt a megfogalmazást, hogy az Újpesten lakó, Újpesten működő és az Újpesten bejegyzett személyek, civil szervezetek, társadalmi szervezetek és más egyebek. A jelenlegi megfogalmazásnál az a szándék fogalmazódott meg, hogy bizonyos csoportokat kiemelten, kitüntetett módon kezeljen, de ugyanakkor nem zárja ki, hogy Újpesten bárki javaslatot, felterjesztést tehessen, hiszen a díj odaítélésénél felelőssége a döntéshozóé lesz. Ennek értelmében egyetértett azzal, hogy a 6. § 3 pontja (a KÖB tagjai általi odaítélés lehetősége) kerüljön ki. Elfogadhatónak tartotta a felterjesztők körénél „a képviselő-testület és önkormányzat bizottságainak tagjai” megfogalmazás kerüljön a rendeletbe. Boruzs András javaslatát, amely a kisebbségi önkormányzatokat érintette, el tudta fogadni, a történelmi egyházakkal kapcsolatos megfogalmazást a képviselő-testület szavazására bízta. Ezt követően a testület az alapjavaslatként elfogadott egyházak megfogalmazás egészüljön ki a „történelmi” szóval 21 igen, 3 nem, 3 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadták. A 7. § (3) bekezdésében a zárójelben lévő mondatrész törlésére vonatkozó módosító javaslatot azonban nem fogadták el. Ezt követően a testület 26 igen, 3 tartózkodás szavazati arány mellett elfogadta a díj alapításáról és adományozásának rendjéről szóló rendeletet. Játéktermek, feltételek A napirendek között ezt követően dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében vitatták meg a képviselők azt a javaslatot, amely a játéktermek létesítésének és működésének egyes feltételeiről szóló - módosított 23/1995. (X. 6.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült. Az előterjesztő - utalva a frakcióvezetőkkel történt előzetes konzultációra - módosító javaslatot terjesztett elő, amely a rendelettervezetben 2/A íjként épült be: „a hozzájárulás az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén is csak egy évre adható meg, amely többször is meghosszabbítható. A hozzájárulás meghosszabbítására csak akkor kerülhet sor, ha a játékterem működése a lakosság nyugalmát nem zavarja.” Előterjesztőként a polgármester utalt arra: ez a kitétel különösen azokban az esetekben fontos, ahol az engedélyt nem a hivatal adta ki, és nem tudjuk megakadályozni a működését. Valamennyi módosítás a szükségleteknek megfelelő korrekciókat tartalmazza. Kiss Sándor ezzel szemben úgy vélte, mivel összevetette az alaprendelettel, hogy a módosítás ugyan több helyen valóban tiltást tartalmaz, de Újpest egész területére - például a Tungsram-lakótelepre, Káposz- tásmegyerre - ez a szabályozás nem terjed ki. Ezért nagyvonalúnak és nem elég alaposnak tartotta. Mivel egyik bizottság sem tárgyalta, frakciója nem tudott javaslatot tenni, javasolta, hogy a témát vonja vissza az előterjesztő, és alaposabb előkészítő munka után kerüljön ismét a testület elé. Előterjesztőként dr. Derce Tamás polgármester nem osztotta Kiss Sándor véleményét. Elmondta, ez a rendelettervezet nemhogy kiszélesítené, inkább szűkíti a lehetőségek körét. A társasházak részéről felmerült az az igény, hogy saját helyiségeik felett maguk rendelkezzenek, így ezt a szempontot vették figyelembe a rendelet tervezésekor. Utalt arra is, Káposztásmegyer nagy része szövetkezeti, illetve társasházakból áll, ezért a mellékletben való mellőzés miatt nem kerül hátrányos helyzetbe. A polgármester kitért arra is, a testület dönthet bizottsági tárgyalás nélkül is az előterjesztésekről. Mivel e témában több hozzászólás nem érkezett, a szavazás során a testület 17 igen, 7 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadta az előterjesztést. Tizedik napirendi pontként tárgyalták a képviselők Korondy Marica alpolgármester előterjesztésében a REX Kutyaotthon Alapítvány Állatvédelmi és Természetvédelmi Kultúrpark és Oktatóközpont létesítési szándékát tartalmazó javaslatot. Mielőtt az előterjesztésben megfogalmazott határozati javaslatot elfogadták volna, többen mondták el véleményüket, fogalmazták meg kérdéseiket. Mint ahogyan a határozati javaslatban is megfogalmazták: a képviselő-testület, mint a 76.546/3 hrsz.-ú (cca. 19273 nf) ingatlan 1/2-ed arányú eszmei tulajdonosa úgy dönt, hogy ezen ingatlant térítésmentesen, 20 év adótartamra Állatvédelmi, Természetvédelmi kultúrpark, állatotthon, ÖKO tanya, oktató központ, valamint erdei iskola létesítésére használatba adja a REX Kutyaotthon Alapítványnak. E cél megvalósítása érdekében felhívja a jelen előterjesztés és határozat megküldésével egyidejűleg a Fővárosi Önkormányzatot, mint az ingatlan társtulajdonosát, hogy azonos tartalmú döntésével segítse elő, járuljon hozzá a fentiekben megjelölt cél megvalósulását. Egyúttal felkéri a polgármestert, hogy a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének pozitív döntését követően kezdeményezze e tárgykörben az ÉPÍT Rt. közgyűlésének az összehívását, s felhatalmazza, hogy ott a fenti határozatot képviselje. Előterjesztőként Korondy Marica alpolgármester többek között arról szólt: törvény írja elő az önkormányzatoknak az állatok védelméről való gondoskodást és ezen túlmenően az oktatást, az ismeretterjesztést, a megfelelő magatartásra nevelést. Az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségének ismeretében nyilvánvaló, hogy önmagukban nem minden esetben tudnak eleget tenni a törvényi előírásnak, ezért nagyon nagy feladat hárul a civil szervezetekre is. Utalt arra is: dr. Király Péter állatorvos, a Rex Kutyaotthon alapítvány elnöke, akinek tevékenysége jól ismert Újpesten, 1993 óta kilincsel terve valóra váltása érdekében. Angol mintára tervezett állat- és természetvédelmi kultúrparkot, oktatóközpontot, valójában egy skanzent erdei iskolával, állatmenhellyel, ahol 200 férőhely állna a kóbor kutyák, macskák számára, itt történhetne az örökbefogadás, valamint az ivartalaní- tás is. (A tervekről lapunkban legutóbb pont egy esztendeje, az 1998. április 24-i számban írtunk, a szerk. megj.). A kultúrpark és az oktatóközpont a városi gyerekek számára hatalmas lehetőséget kínálna. Az alapítvány elnöke időközben nagyon sok személyt, szervezetet nyert meg a felvállalt ügynek, erről referencialevelek is vannak. Az előterjesztő kiemelte: az elmúlt hetekben az előterjesztésről az önkormányzat gazdasági bizottsága és a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat (KTRÖK) testületé is tárgyalt, támogatva az előterjesztésben foglaltak megvalósulását. A testület döntése után a főváros és az Épít Rt. közgyűlése is véleményt mond még az ügyben, ugyanakkor az előterjesztő kérte a testület támogatását. Egyedülálló kezdeményezés Boruzs András, a KTRÖK elöljárója elmondta: a részönkormányzat támogatja az alapítvány szándékát, remélik, a finanszírozás biztosított lesz, az induláshoz szükséges kezdőtőke rendelkezésre áll, és a testület mostani döntésével elindulhat, illetve folytatódhat egy többlépcsős folyamat, hiszen az alapítvány elnöke több éve fejti ki tevékenységét. Az elöljáró úgy vélte: a park nemcsak a térségben, hanem országosan is egyedülálló kezdeményezés lenne. Simonfi Sándor, a gazdasági bizottság elnökeként ismertette támogató határozatukat. Kiss Sándor az előterjesztést támogatásra érdemesnek tartotta, és az előterjesztést elfogadásra javasolta. Bizonytalan volt arra nézve, rendelkezésre állnak-e a finanszírozási feltételek, az állatok jelenléte mennyire lesz zavaró a lakosságra. Mindezek ellenére jó lenne, ha megvalósulna, ezért javasolta, hogy időnként az alpolgármester asszony nyújtson tájékoztatást a dolgok menetéről. Buzna Ferenc az előterjesztést támogatva úgy vélte: az ülésen az ingatlan 20 évre való térítésmentes használatba adásáról van szó, s ugyan 1993-ban az önkormányzat városi bizottsága foglalkozott ezzel a témával, most a gazdasági bizottság és a KTRÖK véleményezett, ugyanakkor az volt az álláspontja: a témát a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságnak is meg kellett volna tárgyalnia. Felhívta a figyelmet arra is, nem kell attól tartani, hogy az állatok zavarni fogják az ott lakókat, hanem épp fordítva áll a dolog, hiszen a környéken ipari terület van. Buzna Ferenc aggályaira dr. Derce Tamás polgár- mester reagált, kiemelve: az RRT-t nem lehet igazítani az állatok igényeihez. Dr. Benkő László (MSZP) támogatta az előterjesztést, hiszen az komplex módon közelít az állattartás kérdéseihez. Ám az alapítvány képviselőjéhez is intézve szavait, felemlegetve mindazokat a súlyos problémákat - kutyaharapásokat, a kutyák által okozott szennyeződéseket, a kóbor állatok által meglévő veszélyeket —, amelyekkel az állampolgároknak szembesülnünk kell. Kérte, addig is, amíg a projekt be nem indul, az alapítvány a lehetőségein keresztül próbáljon a kutyatulajdonosok felé jelezni, e problémák megoldását elősegíteni, megoldást találni, illetve választási lehetőséget, alternatívát kínálni. Több éves tevékenységen alapul Monori Józsefné (Fidesz-MPP) arra utalt, az alapítvány képviselője, Király doktor több éve elkezdte azt a munkát, amelyet jómaga is csak dicsérni tud. A gyermekek számára igyekszik biztosítani az állatok megismerését. Úgy vélte, a kultúrpark során nemcsak testközelben maradnak az állatok, hanem az iskoláskorúak megismerik a természeti környezetet, az (Folytatás a 6. oldalon)
