Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-03-13 / 5. szám

1998. március 13. ÚJPEST Elfogadták a költségvetést 1998-ban 6 milliárd 891 millió forint költhető Február utolsó keddjén tartotta ülését az újpesti ön- kormányzat képviselő-testülete. A jelen lévők hat napirend megtárgyalását tűzték ki maguk elé, ebből kettőt személyiségi jogok védelmére való utalással zárt ülés keretébe soroltak. Dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere jelezte a képviselő-testületnek, hogy az első két, amúgy gazdasági témájú napirend elő­adója, Albrecht Péter gazdasági alpolgármester be­tegsége miatt, Hock Zoltán kulturális alpolgármester lesz. Első napirendi pontként a képviselők azt a ja­vaslatot tárgyalták meg, amely az újpesti önkor­mányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 1997. évi költségvetéséről és a végrehajtás szabályai­ról szóló többször módosított 1/1997. (I. 23.) ön- kormányzati rendelet módosítására tett javaslatot tartalmazta. Hock Zoltán alpolgármester (MDF) utalt arra, hogy ez az előterjesztés a januári testületi ülés anyaga lett volna, ám akkor levették a napirend­ről a pénzügyi, költségvetési bizottság javaslata alapján, mert az anyag pontatlanságokat, hibákat tartalmazott. Ezt követően az önkormányzat eme bi­zottsága két alkalommal tárgyalta az előterjesztést, megtörtént a hibák korrigálása, és a bizottság is ja­vasolta az anyag testület elé kerülését. Az önkor­mányzati rendelet módosítása azért vált szükséges­sé, mert az 1997. évi költségvetésben bekövetkezett változásokat át kellett vezetni, s csak így hajtható végre az elmúlt évi gazdálkodás tényszerű zárása, amely viszont feltétele az 1998. évi költségvetési rendelet elfogadásának. A pénzügyi, költségvetési bizottság elnökével [a betegsége miatt távol levő Daróczi Lajossal (Fidesz-MPP) - (a szerk. megj.)] konzultálva biztosította a testület tagjait, hogy az előterjesztés a valóságot tükrözi, s ezt a könyvvizs­gáló jelentése is alátámasztotta. Ezt követően, kérdés és hozzászólás nem lévén, a jelenlevők 26 igen, 1 tartózkodás szavazati aránnyal fogadták el a rendelet módosítását. Minden bizottság megtárgyalta A következő napirend az önkormányzat és a polgár- mesteri hivatal 1998. évi költségvetéséről és a végre­hajtás szabályairól szóló önkormányzati rendelet megtárgyalása volt, melynek során dr. Derce Tamás polgármester a napirend fontosságára és előterjesztő­jére tekintettel átadta az elnöki jogot Hock Zoltán al­polgármesternek. Az előterjesztő bevezetőjében utalt arra, hogy a testületi ülés előtti napon az önkormányzat vala­mennyi bizottsága - összevont bizottsági ülésen — megtárgyalta az előterjesztést, „első körben” véle­ményt alkottak, majd megfogalmazódtak a módosító javaslatok is, amelyek egy része -Hock Zoltán kultu­rális alpolgármester véleménye szerint is - támogat­ható volt. Előtejesztőként úgy vélte, hogy a költség- vetési rendelet megalkotásakor nagy horderejű dön­tést hoz a képviselő-testület, hiszen az anyag elfo­gadásával befolyásolja az önkormányzat mozgáste­rét. Ezért tájékoztatást adott a költségvetés összeállí­tásának szempontjairól. Az 1998. évi költségvetés új eleme, hogy ebben az évben először kerül beemelésre az önkormányzat költségvetésébe az Újpesti Vagyonkezelő Részvény- társaság költségvetése. Ennek az a magyarázata, hogy megtörtént az áttérés az úgynevezett bruttó el­számolásra, vagyis a tényleges bevételek és kiadá­sok szerepelnek a költségvetésben. Lényeges eleme a költségvetési rendeletnek, amely szintén az ÚVRT-vel kapcsolatos, sorrendben a 2-es számú ha­tározati javaslatot kapva, amely szerint a testület fel­kéri a polgármestert, hogy tegyen javaslatot április 30-ig a szociális bérlakások üzemeltetési vesztesé­geinek megszüntetésére. A veszteség 337 millió (!) forint Ez a javaslat a pontos és áttekinthető elszámolás kö­vetkezménye, mely szerint a bérlakások üzemeltetési vesztesége 1998-ban 337 millió forint lesz, amely igen nagy szám a költségvetésen belül és a főösszeg­hez viszonyítva is. Ha figyelembe vesszük, hogy a szociális segélyre kifizethető keretösszeg 484 millió forint, és az előbbi összeget is e körbe vesszük, a költségvetés kiadási oldalán a szociális támogatás összege mintegy megduplázódik. A szociális bérlaká­sok üzemeltetési költségeinek hátralékát az önkor­mányzatnak kell átvállalnia. Ezért is lényeges, hogy erről a 337 milliós összegről nemcsak beszélni kell, hanem testületi döntés is kell hogy kísérje az itt tor­nyosuló feladatokat. Hock Zoltán alpolgármester ismertette, hogy a költségvetés bevételi összege 6 milliárd 891 millió forint, amely tartalmazza a közfeladatokat, az ön- kormányzatnak juttatott állami támogatást, az Új­pesten képződött személyi jövedelemadó visszatérí­téséből az önkormányzatot megillető részt (amelyet minden évben a forrásmegosztásról szóló rendelet­ben szabályoz a fővárosi közgyűlés), tartalmazza a főváros által kivetett, de szintén osztottan a kerüle­teket, illetve a fővárost együttesen megillető ipar­űzési adónak az újpesti önkormányzatra jutó részét, tartalmazza az önkormányzat által kivetett épít­mény- és telekadó-bevételt, és a gépjárműadó be­hajtásából származó bevételeket, továbbá a saját bevételeket, az intézmények és a hivatal által terve­zett bevételeket. A bevételek magas összegekben való megállapítá­sára a költségvetés megtartása érdekében volt szük­ség, hiszen az önkormányzat képviselő-testülete csak olyan költségvetést fogadhat el az államháztartási tör­vény alapján, ahol a költségvetés egyensúlyban van, tehát a kiadásokat a bevételek „lefedik”. Hitelt lehet­ne felvenni, de ezt előterjesztőként és városvezető­ként sem javasolja az alpolgármester a testületnek. A költségvetés készítésekor arra a megállapításra jutottak, hogy mintegy 8 milliárd 900 millió forintot jelentenének azok a kiadások, amelyek a városrész optimális működéséhez szükségeltetnének. Mint lát­ható, a kiadás és a bevétel között mintegy 2 milliárd 100 millió forint különbség volt, ezt az összeget kel­lett úgymond „lefaragni” a költségvetésben. Ez azonban nem jelent működési hiányt, mivel a beter­vezett összegek optimális működést és optimális fel­tételeket vettek alapul, de 1998-ban a közszolgálta­tás és az önkormányzatok nem képesek optimális működést biztosítani, mivel a költségvetési támoga­tások ezt nem teszik lehetővé. A költségvetési egyen­súly fenntartásának egyetlen lehetősége a kiadások radikális csökkentése volt - emlékeztette a képvise­lőket Hock Zoltán alpolgármester. Ezek jelentős té­tele a közszolgáltatásokkal összefüggő konkrét ki­adások köre, amelyeket a törvény erejénél fogva végre kell hajtani. Példaként említette a szociális gondoskodást, a munkabérek kifizetését, az alap- és középfokú oktatás fenntartását, az óvodák működte­tését, valamint az állampolgárokat szolgáló hatósági tevékenységeket. Az önkormányzat, mint a város egyik legnagyobb munkáltatója, mintegy 3 milliárd 200 millió forintot fizet munkabérekre. Az adók és közterhek befizetése is elengedhetetlen. A közintézmények működésével összefüggő kiadások sem csökkenthetők tovább, a kötelező önkormányzati feladathoz tartozik például a gyermekétkeztetés biztosítása, amely 120-140 millió forinttal terheli az önkormányzatot. Már az előbb felsorolt számok egyenlegéből is látható, hogy ezek­ből a tételekből nem lehet elvenni. Maradnak az olyan tételek, mint a közterületek fenntartásába köz- intézmények felújítása, karbantartása és az amúgy szükséges beruházások elhalasztása, amelyekre ugyan szükség lenne, de a megszorítások miatt hátrább soroltattak. Az előterjesztés úgy fogalmaz, hogy a városrészben szükséges felújítási, felhalmo­zási, beruházási igényekkel kapcsolatban 1998-ban 150 millió forint értékhatárig lehet elmenni, amelyek felhasználásáról év közben a tulajdonosi bizottság dönt, illetve tesz javaslatot., A közterületek rendbeté­telére is kevesebb pénz jut majd, és hátrább kell so­rolni a Bajza utcai főgyűjtőcsatorna megépítésének programját. Az építkezés közel 56 millió forintos megvalósítási költsége helyett csupán 25 millió fo­rintot lehetett e célra előirányozni azzal a megha­gyással - a papíron lévő költségvetés úgynevezett vonal alatti tételeként hogy pénzmaradvány esetén ezeket mód lesz visszaemelni a költségvetésbe. Újpest-pótlék: visszatérnek rá Ugyanez jellemzi az intézmények dologi kiadásait, a közalkalmazottaknak ez ideig megállapított úgyneve­zett Újpest-pótlékát — amely hozzávetőlegesen az alapilletmény 10 százalékát jelentette - a költségve­tési egyensúly érdekében nem tudták beépíteni az 1998-as költségvetésbe. Az elnöklő alpolgármester azonban arra is utalt, ehhez a forrás keresése folya­matban van és reményei szerint áprilisban, az 1997. évi költségvetési beszámoló elfogadásakor lesz lehe­tőség visszatérni e kérdésre. Az előteijesztő hangsúlyozta: igen nehéz év elé néz az önkormányzat. A leglényegesebb változást ab­ban látta, hogy az elmúlt években a városrésznek mindig volt tartaléka, voltak úgynevezett költségve­tésen kívüli pénzei, amelyek felhasználásával a lik­viditási zavarokat fedezni, a költségvetési pozícióit pedig javítani tudta. 1998-ban az összes bevétel a tényleges meghatározott, szükségszerű működés fe­dezetéül szolgál. Meggyőződése volt továbbá, hogy az önkormányzatnak alapjaiban kell áttekintenie mű­ködését a bevételi és a kiadási oldalakon egyaránt. A nehézségeket tovább fokozza, hogy az állam szerep- vállalása a közfeladatok ellátásában visszaszoruló­ban van, az önkormányzat számára kötelezően előírt feladatok mellett sok olyat is el kell látnia, amelyhez forrás nem érkezik. Az elmondottak, valamint a könyvvizsgálói jelentés ide vágó részletei alapján ezt követően elfogadásra javasolta a rendelettervezetet és kérte az anyagot megtárgyaló önkormányzati bi­zottságok elnökeit, valamint a településrészi önkor­mányzat elöljáróját, tájékoztassák a testületet a költ­ségvetéssel kapcsolatos szavazás eredményéről. Si- monfi Sándor (MDF), a tulajdonosi bizottság dönté­séről szólva elmondta, hogy bizottsága egy tartózko­dással elfogadásra javasolja a költségvetési rendelet- tervezetet. Mészáros Ferenc (MSZP), a Káposztás­megyeri Településrészi Önkormányzat elöljárója azt jelentette; testületé megtárgyalta és egyhangúlag el­fogadta a rendelettervezetet. Bizottsága egyhangú (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents