Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-12-19 / 24. szám
Napi feladatok, távlati tervek ÚJPEST 1998. december 19. (Folytatás az 5. oldalról.) jótékony hatással lenne a káposztásmegyeri térség fejlődésére. Káposztásmegyer pont amiatt értékes terület, hogy összefüggő szabad területei várnak beépítésre, továbbá növeli értékét az M-O-ás autópálya közelsége, valamint a közeli vasúti nyomvonalban rejlő lehetőségek. A költségvetési koncepció forrásszabályozási fejezete külön kiemeli - prioritásként - a közoktatásban megvalósuló változtatásokat. Mit tervez az újpesti ön- kormányzat?- Már az első kérdés kapcsán szóltunk a közoktatási intézményeket említve arról, hogy szeretnénk megteremteni a teljesítmény finanszírozást. Ennek érdekében nemcsak az Újpest pótlékot - a közalkalmazotti bértáblázattól eltérő bért- kívánjuk továbbra is biztosítani, hanem szeretnénk a következő tanévtől megteremteni a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést is megteremteni. Ennek birtokában az intézményvezetőknek lehetőségük lenne arra, hogy a kimagasló teljesítményeket anyagilag is elismerjék. A pedagógusok kiemelt, átlag feletti keresetnövekedéséhez a költségvetési törvény teremt jogi garanciát. A pedagógusoknál maradva, kell-e számolni létszámleépítéssel?- Újpesten a közoktatási intézményekben már évek óta gyakorlat a feladathoz igazított létszám korrekció, a létszámegyeztetés a tantárgyfelosztással összevetve történik. Tekintettel arra, hogy már eddig is szigorú létszámgazdálkodást folytattunk, ezért ettől senkinek nem kell tartania. A képviselő-testület a december elsejei ülésén rendeletben szabályozta a köz- tisztviselők juttatásait. Az állami költségvetésben az illetményalap változatlanságával számol. Miért alkotott e témában rendeletet a testület?- Városrészünkben nemcsak a közalkalmazottak anyagi és erkölcsi megbecsülésére törekszünk, hanem a polgármesteri hivatalban dolgozók megbecsülését is fontosnak tartjuk. Az újpesti hivatal, ahol végül is alig több mint 200 köztisztviselő áll a város és annak lakói szolgálatában - a főváros második legkisebb létszámú hivatala. Ugyanakkor az itt dolgozók feladata sokirányú és évről évre növekszik a különböző új jogszabályok következményeként galkotott egységes rendeletünkkel- amelyet a polgármester úr terjesztett a testület elé - szerettük volna deklarálni megbecsülésünk jeléül a juttatások körét, és ezáltal is vonzóvá tenni és egy lépéssel a versenyszférához közelíteni az itt dolgozók javadalmazását. Az állami költségvetés az illetmény alap változatlan hagyása mellett lehetőséget ad az ezirányú helyi döntésekre. Mi ezzel a lehetőséggel éltünk. A testületi ülésen a képviselők arról is döntöttek, levélben fordulnak - törvényi kezdeményezéssel élve - a belügyminiszterhez annak érdekében, hogy garanciát kapjanak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételeinek részletes szabályozására. A forrásmegosztás törvényi szabályozásának kezdeményezésének lesz-e foganatja?-Csak ezt látjuk, látom én is járható útnak, hiszen ez is a tervezhetőséget jelentené - nemcsak az újpesti-hanem valamennyi kerületi önkormányzat számára. Mint ahogyan a levélben is megfogalmaztuk, a kerületi önkormányzatok, közöttük a miénk, nagyságrendjüket és az ellátandó feladatukat is tekintve az ország legnagyobb önkormányzatai közé tartoznak. A forrásmegosztás során azonban a fővárosi önkormányzat politikai döntéseinek vannak kiszolgáltatva. Ezt elkerülendő , csak azt tartjuk lehetséges útnak, ha a forrásmegosztás alapvető szabályait törvény szabályozza. A törvényjavaslat kidolgozásában, és az önkormányzatok közötti egyeztetés lefolytatásában közreműködésünket is felajánlottuk. S emellett voksolt a képviselő-testület is. Bangha Katalin Bár képviselők arra készültek: decemberben nem lesz már testületi ülés, mégis úgy alakult, hogy dr. Derce Tamás polgármester december 9-ére rendkívüli ülést hívott össze. Az ülésen két, egymással összefüggő napirendet tárgyaltak meg a jelenlévő 29 testültei tag részvételével. Dr. Derce Tamás polgármester a testület állásfoglalását kérte a helyi adók bevezetéséről szóló 5/1991 (II. 9:) számú Fővárosi Közgyűlési rendelet módosításáról, valamint az újpesti képviselőtestület törvénymódosítási kezdeményezéséről a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 1. §-a (2.) bekezdésével kapcsolatban. Dr. Derce Tamás kiemelte: a helyi adók kivetésében a fővárosi közgyűlést illeti meg az iparűzési adó, mely osztott bevétel, míg az építmény- és telekadó, a kommuniális adó kerületi önkormányzati kivetés, mely a kerületi önkormányzatokat illeti meg. Később ez kibővült az idegenforgalmi adóval, melyet szintén a fővárosi önkormányzat végez, osztott adóként. A törvény azt is kimondta, hogy a fővárosi önkormányzat által kivetésre kerülő adók kivetéséhez a kerületek többségének egyetértésére volt szükség. Ez a rendszer működik még 1999. december 31-éig. A tervezett módosítás kimondja, hogy a jövőben a helyi adók tekintetében a kerületi önkormányzatok a magánszemélyek kommunális adóját vezethetik be, míg a fővárosi önkormányzat a helyi iparűzési adót, idegenforgalmi adót, valamint az építmény- és telekadót. A hely adóból származó bevételek a kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat közötti megosztásáról külön rendelet rendelkezik. A főváros által megállapításra kerülő egységes vagyonadó az újpesti önkormányzat elképzeléseivel ellentétben érintené a nem vállalkozó magánszemélyeket is, mert vonatozna ez a magántulajdonban lévő lakásokra, ingatlanokra és az ezekhez kapcsolódó minden létesítményre. A részletes szabályok még nem ismertek, így a kedvezmények sem. Ezért előterjesztőként javasolta: a képviselő-testület határozott tiltakozását fejezze ki a helyi adók bevezetéséről szóló 5/1991. (II. 9.) sz. fővárosi közgyűlés rendeletének tervezett módosítása ellen és azt utasítja el. Rendkívüli ülésen Boruzs András ( SZDSZ) előrebocsájtotta a témát: nem tekinti pártpolitikai ügynek, ennek alátámasztásául arra utalt, az előző, rendes testületi ülésen frakciója a forrásmegosztás kapcsán is az újpesti érdekeket támogatta. Most is támogatni fogják az előterjesztést. Ám megjegyezte: a főváros is újabb bevételekre törekszik, vélhetően ennek köszönhető ez az előterjesztés, s a belügyminiszternek címzett levél során arra utalt: szükséges lenne, hogy az újpesti mellett a többi kerület álláspontját is tükrözze. Dr. Derce Tamás polgármester előterjesztőként arra utalt: a főváros már e téma kapcsán 1997-ben törvénymódosítással élt, 1998-ban a fővárosi adóügy- osztály pedig már arról szólt: 2ooo-ben egységes ingatlanadót kívánnak bevezetni. Mindez azt bizonyítja dr. Demszky Gábor főpolgármester nem rákényszerült e lépésre, hanem már 1997-ben saját akaratukból ráléptek e pályára. A polgármester azt is megjegyeztem Lajtától Nyugatra 5 évre előre kiszámítható az adópolitika.Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezető- jeként arra utalt, nem visszafelé, hanem előre kell tekinteni, és az önkormányzatok finanszírozási rendszerét ki kell dolgozni. Sajnálatosnak tartotta, hogy a december elsején előterjesztett, és a Pénzügyminisztériumnak címzett javaslatát nem támogatta a polgári oldal. Nem értenek egyet a főváros igyekezetével, hiszen az adó kivetése egyfelől elvi kérdés, másfelől a kerületek között lényeges eltérések vannak, az a sokszínűség, ami jellemzi a kerületeket arra kell, hogy vezessen, hogy saját közigazgatási területen belül önállóan kell dönteni. Úgy vélte: a vagyon jellegű adókból befolyt összeget helyben kellene felhasználni és azok nem képezhetik a forrásmegosztás részét. Korondy Marica alpolgármester, az FKGP frakció- vezetőjeként arról szólt: lényeges, hogy az adókivetés során visszaállítsák a kerületek egyetértési jogát. Rendkívül aggályosnak tartotta, hogy az adóztatás körébe a fővárosi önkormányzat a régi bérlakásokat is bevonná, ezérz az újpesti testületnek minden lehetséges dolgot meg kell tennie annak érdekében, hogy mindez ne történjen meg. Buzna Ferenc, az Újpestért Egyesület frakcióvezetőjeként azzal érvelt: jártába-keltében a metro állomásokon találkozott azokkal az aláírás gyűjtőkkel, akik azt tudakolták az utazóközönségtől: akar-e metrót, támogatja-e annak megépítését? Vajon mit szólna a főpolgármester, ha olyan transzparensek jelennének meg a metró állomásokon, hogy akar-e Ön még több és további adót fizetni?...Mindebből következett az Újpestért Egyesület is támogatta az előterjesztést. Albrecht Péter a Szociáldemokrata Párt frakcióve- zetőjeként azzal érvelt: az adótétel a duplájára emelkedne, és kételkedett abban, hogy a helyi specialitásokat ki lehet fejezni egy főváros-szerte egységes adónemben. Kiemelte: amennyiben a főváros veszi át eme adórendelet alkotásának jogát, akkor az újpesti önkormányzat elveszti a korábbi preferenciák gyakorlását. Támogatta továbbá, hogy a polgármester több kerülettel egyeztetett álláspontot képviseljen a nagyobb nyomaték érdekében. Egyben javasolta, hogy az újpesti képviselő-testület hatalamazza fel Kiss Sándor fővárosi küldöttet, hogy érdekeinket markánsan képviselje a fővárosi közgyűlésben. Opavszky Szilárd, a MIÉP frakcióvezetője arról szólt, ugyan nem tudott konzultálni az ülést megelőzően Körmendi József KDNP-s képviselővel, de mivel mindketten az újpesti érdekek mentén kívánnak cselekedni támogatják az előterjesztést. Anélkül, hogy politikai felhangja lenne, mégis kérdésként jelenik meg számára: vajon miért most döbbent rá a főváros a forrásszabályozás ilyenfajta megoldására? Hiszen Újpestnek minden fillérre szükség lesz jövőre, amennyiben a fővárosi előterjesztés zöld utat kapna, Újpest fél milliárd forinttal rövidülne meg... Kerekes Zoltán a Munkáspárt frakcióvezetőjeként arról szólt: számára kétszeresen is rendkívüli ez az ülés, hiszen a rendkívüli napirendi pontok mellett a tárgyalás előtt néhány perccel kapta csak meg az anyagot, de el kell, hogy mondja: a Munkáspárt meg fogja szavazni az előterjesztést. A képviselőtestület 26 igen és 1 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadta az előterjesztést. (Folytatás a 7. oldalon)
