Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-09-11 / 18. szám
---------------------------------------------------- W ” H M Sf**^ w^f .*&***p**gpm 1998. szeptember 11. Tanévnyitó a Károli Gáspár Református Egyetemen S Újpestnek egyeteme is van... Szeptember 6-án, az Ady Endre Művelődési Központ zsúfolásig megtelt nagytermében ünnepélyes külsőségek közepette nyitotta meg immár hatodik tanévét a Károli Gáspár Református Egyetem, és első tanévét annak - Újpesten helyet kapó - Állam- és Jogtudományi Kara. Az egyetem a Viola utcai egykori általános iskola épületét kapta meg használatra az újpesti önkormányzattól - térítés nélkül, egy két évvel ezelőtti döntés nyomán - 50 éves időtartamra. E nagyvonalú gesztust, és a tudatos várostervezés jelentőségét az ünnepség során az egyetem és a városvezetés nevében beszédet mondók egyaránt kiemelték. Az egyetem- és tanévnyitó ünnepséget dr. Derce Tamás polgármester nyitotta meg, kiemelve a városvezetés és azon belül is a kulturális ágazat vezetője: Hock Zoltán alpolgármester jelentős szerepét abban, hogy egymásra talált a két fél és megszülethetett a megegyezés az épület átadásáról. Az egyetemi tanulmányaikat megkezdő fiataloknak a városrész polgár- mestere többek között sokoldalú tudásszerzést és sikeres vizsgákat kívánt. Hock Zoltán, Újpest kulturális alpolgármestere ünnepi köszöntőjében többek között arról szólt, milyen fejlődéseken és megtorpanásokon ment keresztül 158 éves fennállása óta Újpest, milyen események segítették, illetve gátolták a városrész szellemi fejlődését. Utalt arra is: a polgárosodó, élénk szellemi tőkével rendelkező és 1950-ig megyei jogú városként létező Újpestnek minden lehetősége megvolt anra, hogy - hasonlóan más megyékhez - egyetemi képzéssel is öregbítse hímevét. Erre a lehetőségre több mint négy évtizedet kellett várni, amikor is 1990- ben, az önkormányzatok létrejöttével megteremtődött annak a lehetősége, hogy a képviselő-testület, megismerve az itt élők óhaját, döntsön arról, ami az újpestieknek a legjobb. Ennek nyomán indulhatott a tudatos városszervezés és -tervezés, amelynek példája - a kulturális területnél maradva - többek között az Újpest Színház, az Újpesti Galéria vagy éppen a könyvtár léte, amellyel az egyetemi tanulmányaikat megkezdő, a főváros és az ország több pontjáról érkező hallgatók remélhetően találkozni fognak. A kulturális alpolgármester kiemelte azt is: jelenleg három gimnázium és még több szakközépiskola képezi a fiatalokat, számukra is kitűnő lehetőséget nyújt a továbbtanulás szempontjából az egyetem. De a Károli Gáspár Református Egyetem megtelepedésétől a városrész további polgárosodását is várják, hiszen a most kezdő jogi egyetemi hallgatók hamarosan bekapcsolódhatnak a közéletbe, és az évek során létszámukban is gyarapodva szellemi pezsgést teremthetnek. Ezért is volt nagy jelentőségű a képviselő-testület ama döntése, amely az egyetem letelepedésének lehetőségét célozta. Dr. Tenke Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és dr. Tóth Károly dékán köszöntője nyomán az első éves hallgatók és családtagjaik, valamint a meghívott vendégek, egyetemi oktatók, professzorok és egyházi személyiségek a történelmi egyházak, és azon belül a református egyház oktatómunkájával és egyetemalapítási szándékának történetével ismerkedhettek meg. A Károli Gáspár Református Egyetem jogelődje az 1855-ben alapított, és 1990-ben az Országgyűlés által egyetemi rangú intézményként megerősített Budapesti Református Teológiai Akadémia. A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993 februárjában döntött a több karral rendelkező egyetem megalapításáról, s a döntést a Magyar Köztársaság Országgyűlése még az év szeptemberében jóváhagyta. A teológia a továbbiakban az egyetem Hittudományi Karaként működik. Új karként hozták létre a Bölcsészettudományi Kart. Az 1939-ben alapított nagykőrösi Tanárképző Főiskola lett az egyetem harmadik kara. A jogi ismeretekben való jártasságra már a XVII. században súlyt helyezett a református oktatás. Ennek eredményeképpen a XVIII. század elejére református jogakadémiák nyíltak Sárospatakon, Márama- rosszigeten, Debrecenben és Kecskeméten. A XX. század húszas éveiben különböző okok miatt megszűnt a máramarosszigeti, a sárospataki és a debreceni jogakadémia, s ettől kezdve a kecskeméti intézmény képviselte a folyamatosságot a református jogi oktatásban egészen az 1949-es bezárásáig. 1994-ben indult meg ismét a jogászképzés Kecskeméten, ám nem a Károli Gáspár Református Egyetem önálló karaként, hanem a szegedi JATE és a Károli Egyetem közös, kihelyezett levelező tagozataként. A Károli Gáspár Református Egyetem Tanácsa úgy döntött, hogy az 1998/99-es tanévtől kezdve önálló állam- és jogtudományi kart indít Budapesten. Ehhez megfelelő épületet az Újpesti Önkormányzat bocsátott rendelkezésre a Viola utca 2-4. szám alatt. Az épület átalakítása és felújítása még befejezés előtt áll ugyan, de két emeleten a hallgatók fogadására és az oktatás megkezdésére adottak a feltételek. Várhatóan a közeljövőben a hallgatók egy része kollégiumi elhelyezést is kaphat. Jóllehet a felvételi meghirdetésétől a jelentkezés benyújtásáig mindössze néhány nap állt rendelkezésre, közel háromszoros volt a túljelentkezés. A 160 fővel induló első évfolyam oktatásában tekintélyes oktatói kar vesz részt. Az egyes tárgyak vezető professzorai: Alkotmányjog: Rácz Attila egyetemi tanár; a közigazgatás alapjai: Lőrincz Lajos akadémikus; egyetemes jogtörténet: Rácz Lajos főiskolai tanár; jogi alaptan: Lövétei Isftán főiskolai docens; jogi informatika és statisztika: Csink László főiskolai tanár; közgazdaságtan: Bőd Péter Ákos egyetemi tanár; külgazdaságtan: Kádár Béla egyetemi tanár; magyar jogtörténet: Máthé Gábor főiskolai tanár; római jog: Zlinszky János egyetemi tanár. A dékán munkáját kari elnökség segíti, ebben az egyetemi működést belülről ismerő, tekintélyes szakemberek vesznek részt: Barátossy Jenő, Lőrincz Lajos, Máthé Gábor, Révész T. Mihály és Trócsányi László. Az oktatásban a „hagyományos” jogászképzéshez képest kiemelt szerepet kap a közigazgatás, a gazdaság és pénzügyek, az európai integrációval kapcsolatos ismeretek, az informatika oktatása, valamint az idegen nyelvek használata. Az akkreditáció kérdése, azaz hogy a kiadandó diploma államilag elismert lesz-e, a végzett hallgatók ezzel betölthetnek-e diplomához kötött munkaköröket, még nem megoldott - emelték ki a tanévnyitón többen is. De nem alaptalan az a remény, hogy az akkreditáció ügyében a közeli jövőben kedvező döntés születik majd. Ezt a reményt erősítette Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházügyekért felelős helyettes államtitkára is, aki többek között az egyházi egyetemek tudományos, ugyanakkor egyházi volta között vont párhuzamot. Kiemelte: a kormány támogatja az egyházaknak azt a tevékenységét, hogy az államtól feladatokat vegyenek át és meg kívánja adni mindazt az állami támogatást, amit más egyetemek hallgatói is megkapnak. Köszöntötte az ünnepélyes tanévnyitó résztvevőit Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki református egyház- kerület püspöke. Az egyetem hallgatói ezt követően esküt tettek, majd dr. Tóth Károly rektor jelképesen egyetemi hallgatókká fogadta őket. Az ünnepség végén a jelenlévők együtt énekelték a Szózatot.-bkArchív felvételünk 1996. november 8-án készült, amikor is az Újpesti Polgárcentrumban a sajtó nyilvánossága előtt írta alá dr. Újfalussv József, a Károli Gáspár Református Egyetem akkori rektora és dr. Derce Tamás polgármester azt a megállapodást, melynek értelmében először nyílt lehetőség arra, hogy egyetemi képzés legyen a városrészben (Fotó: Horváth Dávid) Professzorok, díszvendégek, hallgatók az első tanévnyitón Hock Zoltán kulturális alpolgármester ünnepi köszöntőjében kiemelte: nagyjelentőségű volt a képviselő-testület ama döntése, amellyel az egyetem letelepedését segítette mai gggsggiiHB §mmagg iMg 3 Az ünnepélyes megnyitó elnöksége (balról jobbra) dr. Tóth Károly rektor, Senijén Zsolt helyettes álamtitkár, dr. Tenke Sándor dékán, valamint dr. Derce Tamás polgármester (Fotó: Császár Claudia)