Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-06-05 / 11. szám
1998. június 5. KÖZLEKEDÉS (2.) Az újpesti téli kikötő gondolatát a reformkor hajnalán már Széchenyi István felvetette, de a terv megvalósítását csak a század derekán tűzték napirendre. Akkoriban a vízi járművek átteieltetése és védelme, valamint a gabonakirakodás és árumozgatás komoly nehézségeket okozott a pesti kereskedőknek. A Magyar Hírlap 1851. február 23-i számában az alábbiakról tudósít: „Aigner tanácsos úr elnökletével bizottmány alakult, amely tanácskozik a magyarországi ipar és kereskedés felvirágzásának akadályairól. Nagy akadály a kikötő hiánya, ezért meghívattak a tanácskozásra az uj-pesti kikötőügy fölelevenítője Szekrényessy József és annak építője Clark Ádám". Egy polgári egyesület indította el a vállalkozást, amelyet később az államkincstár vett át. Bár a Duna-part az alapítólevél értelmében a község szabad és közös használatában volt, a földek kisajátításáért járó bevétel gróf Károlyi Sándort illette. 1856-ban megkezdődött az építkezés. Félmillió forintnyi befektetéssel két esztendő alatt a kikötőt már alkalmassá tették a hajók téli tartózkodására. A magas bérleti díj miatt azonban alig akadt „lakója" az új dokknak. Újpest és a Népsziget között 1863-ban készült el a 600 férőhelyes kikötő. Az elzárt Duna-ág és a folyó főága közé nem épült zsiliprendszer, ezért a vízáramlás gyakorlatilag megrekedt. A gyarapodó szesz- és bőrgyárak csatornái ugyancsak ide vezettek, ezért a szennyezett, bűzt árasztó holtág néhány évvel megépítése után már komolyan veszélyeztette a község közegészségét. Az elöljáróság a vármegyénél keresett segítséget, amely a kormányhoz fordult anyagi támogatásért. Végül az 1872-ben felbukkant koleraveszély kapcsán Jókai Mór az Országgyűlésnél interpellált a veszély elhárítása ügyében. A megoldást hozó zsilip egy évvel később megépült. Egy évtized múlva az eliszaposodás veszélyeztette a kikötőt. A kormány évekig tartó huzavona után végül 1884-ben a Váci út mentén főcsatornát építtetett, amely egyesítette a gyárak csatornáit is. A Duna főágába torkolló szennyvízelvezetéssel megszűnt a dokkok iszaposodása. Öt évvel később a faszerkezetes zsilipet vasszerkezetűre cserélték. Az 1859-ben Újpestre befutott első gőzhajójáratot ünnepélyes keretek között fogadták. A gondok elhárításával a kikötő forgalma jelentősen nőtt. 1910-ben már több mint 2000 hajót regisztráltak. Néhány újpesti gyár - köztük a Wolfner cég - saját hajóval szállította áruit. Kezdetben a Duna- gőzhajózási Társaság, majd a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. személyhajói bonyolították le a forgalmat. Pest és Esztergom között a gőzösök rendszeresen érintették az újpesti kikötőt, ezért az 1890-es évek elején önálló állomást létesítettek a Duna-parton, a váci országúttól a Dunához vezető Nyitra utcától a Kemény Zsigmond utcáig. A hajóállomás 1926- ig működött. Rojkó A. Az újpesti kikötő télen. (Az illusztráció az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény tulajdona) iMMMHi A NÉVADÓ: KARINTHY FRIGYES Korabeli hangfelvételről maga Karinthy Frigyes is megszólalt a káposztásmegyeri Általános Művelődési Központban, május 15- én megrendezett I. Ka- rinthy-napon. Mint arról már többször hírt adtunk, az elmúlt évben az ÁMK alkalmazotti értekezlete, nevelőtestülete, iskolaszéke, diákközössége, valamint szülői munkaközössége kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy az intézmény felvehesse Karinthy Frigyes nevét. Az író családjának hozzájárulását követően a képviselő-testület 1997. május 27-én jóváhagyta az ÁMK névfelvételi kérelmét. A döntés után egy esztendővel került sor a vidám hangulatú névadó ünnepségre, amelyen az általános iskola tanulói színes műsorral emlékeztek „az örök diák” Karinthy Frigyesre. A rendezvényen a család képviseletében megjelent Karinthy Ferencné, valamint az író unokája: Karinthy Márton. A vendégeket a művelődési központ igazgatója: Hortobágyim Török Rita köszöntötte, majd az iskola igazgatója: Turnémé Gadó Ágnes jutalomban részesítette az 1997/98-as tanév legeredményesebb diákjait. Ugyancsak ekkor került sor „Az év pedagógusa” kitüntető cím átadására. A tanulók titkos szavazatai alapján az év tanítójának Ozsváth Miklósnét, az év tanárának Bauerné Dan- csák Erikát választották. Az Általános Művelődési Központ és az iskola nem csupán nevében, hanem szellemiségében is képviselni kívánja Karinthy Frigyest. Ezekben a napokban kiállítás mutatja be a gyerekek számára meghirdetett „így írunk mi" - fogalmazáspályázat legsikerültebb írásait; s egy másik tárlaton az iskola névadójának életútját követhetik nyomon az érdeklődők. Az itt tanuló diákoknak ma már természetes, hogy a tornaterem ajtaján a „Lógok a szeren”, a kémiai laboron a „Kísérletezem” felirat olvasható. A Hajló utcai iskolásoknak a tanév végén is egy népszerű Karinthy-Írás juthat az eszébe; ennek címe: Magyarázom a bizonyítványom... A Karinthy család képviseletében megjelent Karinthy Ferencnét és Karinthy Mártont a művelődést központ munkatársai nevében Hortobágyiné Török Rita igazgató köszöntötte (r.a.) A Karinthy Frigyes ÁMK iskolásai egyaránt tapsolhattak legeredményesebb tanulótársaiknak és az év pedagógusainak (Fotók: Horváth Dávid) Q T
