Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-01-30 / 2. szám

1998. január 30. Fővárosi tervek 1998-ra Immár hagyománynak számít, hogy az új esztendő kezdetén Demszky Gábor főpol­gármester sajtóreggeli keretében tájékoztat­ja a kerületi lapok, rádiók és televíziók mun­katársait Budapest gazdálkodásáról, fejlesz­téseiről. A január 20-án megrendezett talál­kozón a főváros egészét érintő tervek mellett szó esett az egyes kerületek - így Újpest - beruházásairól is. 1998 „a választások éve", a Fővárosi Ön- kormányzat gazdálkodásában azonban a vá­lasztás nem költségvetési tényező - ezekkel a szavakkal kezdte tájékoztatóját a főpolgár­mester. Budapest egyesítésének 125. évfor­dulóján a város vezetőinek törekvése válto­zatlan: szeretnék, hogy a főváros továbbra is az ország kereskedelmi és kulturális köz­pontja legyen. E cél elérése érdekében szük­ségesnek tartják, hogy a kerületek megőriz­zék és ápolják sajátos hagyományaikat, ka­rakterüket. Az infrastrukturális különbségek kiegyenlítése azonban rendkívül fontos, a fő­város ezért a helyi, kerületi fejlesztési folya­matokat erősítő céltámogatási alapokat mű­ködtet. A Fővárosi Önkormányzat 1998-ban közel 200 milliárd forintból gazdálkodhat. Fejlesztésre - a külső forrásokat is figyelembe véve - 50 mil­liárd forint jut. Az elmúlt esztendőben - a privati­zációs bevételeknek és ingatlaneladásoknak kö­szönhetően - lehetőség nyílt arra, hogy a ka­matkiadások mérséklése érdekében a főváros visszafizesse az eredetileg 1998-2001 között le­járó kereskedelmi banki hiteleket. Működési költ­ségeket továbbra sem kívánnak hitelekből vagy a privatizációból befolyó összegekből finanszí­rozni. Az egyes kerületek működése szempontjából talán a legfontosabb az idei forrásmegosztási rendelet lesz, amelyben a főváros továbbra is a kétlépcsős renszert javasolja. Ennek első lép­csője a feladatarányos forrásmegosztás, míg a második szint a működési forráshiány részbeni ellentételezése. Mire fordítják? Az idei évet érintő általános gazdálkodási el­vek és irányszámok ismertetését követően a főpolgármester az egyes ágazatok fejlesztési terveit vázolta. 1998-ban 20 milliárd forintot kí­vánnak közlekedésre fordítani. Ebben a keret­összegben szerepel többek között a Hungária- gyűrű továbbépítése, a Lágymányosi híd mind­két oldalának: az Andor utcának és a Könyves Kálmán körútnak a kiszélesítése, a gyorsvilla- mps pályájának előkészítése. Az észak-pesti régió számára a legfontosabb beruházás a 14- es villamos öt megállóval bővülő szakasza. A főváros új metróvonalával kapcsolatban a fő­polgármester elmondta, hogy a költségeket 60-40%-os arányban vállalta a kormány, illetve a főváros. A szociálpolitika kiemelt feladata a szociális otthoni férőhelyek bővítése. Jelenleg négyezren élnek szociális intézményekben, a bekerülésre várók száma kétezer fő. Bár ezen a területen a vállalkozói szféra is bekapcsolódik az ellátásba, a fővárost törvény kötelezi az időskorú rászoru­lók alapellátására. Az idén 806 millió forintot szánnak erre a célra. A közbiztonság megszilárdítására 350 mil­lió forint jut. A Fővárosi Bűnmegelőzési Prog­ram kiemelt feladatai szerint ebből az összeg­ből a drogfogyasztás megelőzésére, a közte­rületi közvilágítás fejlesztésére, gyermek- és ifjúságvédelemre, városrendészeti feladatokra és a BRFK támogatására egyaránt fordítanak majd. Az egészségügyben a járóbeteg-szakrende­lők tulajdon- és működtetési jogának fokozatos átadását tervezik a kerületek részére. Újpesttel - bár folynak a tárgyalások még nem kötött megállapodást a főváros. Ebben az évben kerül sor a Károlyi Sándor Kórház patológiai épületé­nek átadására. A közműberuházások között első helyen szerepel az észak-budapesti szennyvíztisztító telep bővítése, amelyet világbanki hitel fel- használásával valósítanak meg. A fejlesztés után több mint 50%-kal nő a szennyvíztisztító teljesítménye. Ehhez a programhoz kapcsoló­dik a Szilas-patak mentén megépülő északi főgyűjtő. A Corvin utcá-Fóti úti gyűjtőcsatorna megépítésére a fővárosi és a IV. kerületi ön- kormányzat megállapodása alapján kerül majd sor. A fővárosi önkormányzat az idén az Izzó lakó­telepen a gázhálózat felújítását, a Rózsa utcá­ban a hőközpontok szétválasztását, az Úttörő köz és Görgey utca közötti szakaszon a csator­názást támogatja - hangzott el a sajtótájékoz­tatón. R. A. Merre tart Budapest gazdasága? A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1997 novemberében megválasztott elnöksé­ge nemrégiben sajtótájékoztatón fogadta az újságírókat. A vezetőség nevében Koji Lász­ló, a BKIK elnöke a főváros gazdasági hely­zetéről és a várható fejlődési irányokról tar­tott előadást. A vállalkozókat tömörítő szer­vezet a Központi Statisztikai Hivatal vizsgá­lata alapján készítette el tanulmányát, amelynek néhány kiemelt megállapítását közöljük. Budapest súlya Magyarország gazdasági-társa­dalmi folyamataiban meghatározó. Ezzel együtt - világvárosi funkcióiból fakadóan - gazdasági szerepének alakulásában vannak olyan tenden­ciák, amelyek eltérnek az országos átlagtól. A fő­város állítja elő a bruttó hazai össztermék (GDP) egyharmadát, és a külföldi tőke csaknem fele ide áramlott. Mindez szorosan összefügg a magas beruházási hajlandósággal, amely azonban fő­ként néhány meghatározó területre: pénzügyi szektor, építőipar, szálláshely-vendéglátás és szállítás-távközlés összpontosul. A feldolgozó- ipari beruházások részesedése az országos át­lag alatt marad. Összességében Budapesten a szolgáltatási szektor kiemelkedően dinamikus fejlődése figyelhető meg, miközben a termelő be­ruházások az országban egyre szaporodó ipari parkokban összpontosulnak. (A BKIK szakértői szerint a termelő ágazatok elvándorlásának fő oka a fővárosi önkormányzat adópolitikája). A foglalkoztatási helyzet továbbra is lényege­sen kedvezőbb a fővárosban, mint országosan; a munkanélküliségi ráta az első háromnegyed évben 4,7%-os volt, míg országosan 10,3%-os értéket regisztráltak. A foglalkoztatottak száma jellemzően a szolgáltató szektorban növekedett. Budapesten koncentrálódik az országban mű­ködő vállalkozások 29%-a. A társas vállalkozá­sok számának növekedési üteme fokozódik, ez azonban nem tudja ellensúlyozni az egyéni vál­lalkozások körében tapasztalható erőteljes csök­kenést. A vállalkozások által foglalkoztatott alkal­mazottak számának vizsgálatakor szembetűnő a vállalkozások méretaránytalansága. A vállalko­zások 96,5%-a a mikrovállalkozás, 2,7% tartozik a kisvállalkozások közé, mindössze 0,56% a kö­zép- és 0,14% a nagyvállalkozások aránya. A fővárosi vállalkozások elsősorban a szolgál­tató ágazatokban tevékenykednek; az összes működő vállalkozás 30%-a ingatlanügyekkel, egyéb szolgáltatásokkal, 29%-a pedig kereske­delemmel, javítással, 6-6%-a pedig szállítással, távközléssel, illetve egyéb közösségi és szemé­lyi szolgáltatásokkal foglalkozik. A társas vállal­kozások esetében a legintenzívebb növekedés az elmúlt év folyamán a pénzügyi tevékenység, a szálláshely-vendéglátás, az egészségügyi és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatá­sok területén volt tapasztalható. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése ér­dekében 1998-tól folyamatosan statisztikai fel­mérésekkel vizsgálja a főváros helyzetét.-r. a. Előkelő helyen... Az Országos r.-kőokiJta.M Felvetek iroda miniden esztendőben összeállítja az ország - rs tr/.en belül a Vjvíuo-, kn/,'n.'k''Lm:uk sorrendjét a főiskolákba, egyetemeké fel­vettek aránya,' vagyfe a Jelvételi eredmé­nyesség szedi«. A Népszabadság Budapest melíékietéhen január lO-éo közzétett .top­készült (az .újabb eredményre »ián. tűsig kell várnunk), de felsőoktatásba felvettek­nek a negyedik osztályokba járó tamilok összlétszámho-/ viszonyított aránya alapján ' készült Imi esztendő étiaga szerint. A fel­vettek arányát jelző mutató hat év átlagá­ban azt jelzi: száz tanulóból háju.it vettek fel az érettségi évében egyetemre t- kíisk<> tára. (AZ elemzéshez rendelkezésre álló adatbank nem tartalmazza a külföldi -éf a hitélettel kapcsolatos felsőoktatási intéz­ményekbe* felvettek' adatait.) A táblázatban a Babits, Mihály Gimnázium, 41,5 százalékos, a Könyves Kálmán Gimná­zium pedig 31,ó százalékos felvételi arány- nyai szerepel Érdekesség, a sort a fazekas Mihály Gimnázium vezeti 81,2 százalékos eredménnyel, és ötverthetedikkérsf a kós . aránnyal.., V' " \ " ' "... ___ • ' ; «W f.- ...

Next

/
Thumbnails
Contents