Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-01-30 / 2. szám

Bölcsővédelem (Folytatás az 1. oldalról) # Ahhoz, hogy soha, sehol ne következzen he ilyen eset, elvileg minden szülőt fel kellene készíteni a teendőkre. Otthoni környezetben hogyan lehet ész­revenni, hogy a kisbaba légzése leállt?- Magam több mint 25 éve dolgozom a Mada­rász utcai gyermekkórházban. Előbb anesztezioló­gusként, később az intenzív osztály vezetőjeként találkoztam a legkülönbözőbb gyermekgyógyá­szati esetekkel. Pályám során megérintett az élet és a halál viszonya. A Bölcsőhalál Prevenciós Központ szervezését nyugdíjba vonulásom után kezdtem meg. 1993-ban dr. Kemény János főor­vossal, a Madarász utcai gyermekkórház csecse­mőosztályának vezetőjével kidolgoztuk a preven­ciós programot, amelynek lényeges eleme, hogy többszintű vizsgálattal szűrjük ki a veszélyeztetett kisbabákat. A védelem egyik bástyája lehet az ott­hon felszerelt kis készülék - a monitor amely a csecsemő ágyára szerelve érzékeli az egyenletes légzést. Légzésleállás esetén a monitor idejében fény- és hangjelzéssel figyelmezteti a szülőket. Az oktatás a Bölcsőhalál Prevenciós Program megha­tározó eleme. Szükség van a monitor használatá­nak pontos ismeretére, de főként arra, hogy a szü­lő pontosan tudja, mit kell megtennie, ha a vészjel­ző megszólal. • Hol és hogyan sajátítható el nagy biztonság­gal mindaz, amit a szülőknek tudniuk kell?- Itt a kórházban; kedden délutánonként, másfél órás képzés keretében oktatjuk a tudni- és tenniva­lókat. E feladat speciális pedagógiai megközelítést igényel, hiszen a tananyagot közérthetővé kell ten­nünk. A feladatokat elsősorban nem elméleti úton közelítjük meg, hanem konkrét helyzeteket muta­tunk be, eljátsszuk a szituációkat. Ugyancsak ná­lunk kapható a szükséges szakkönyv, valamint a monitor is. Ez utóbbit bérelni is lehet. • A bölcsőhalál kapcsán beszélhetünk-e veszé­lyeztetett családokról? ■ - A légzésleállás bekövetkeztét bizonyos körül­mények elősegítik. Ezek ismeretében elkülöníthe­tő a fokozottan veszélyeztetettek csoportja. Ha például egy családban előfordult már bölcsőhalál, akkor a későbbiekben született kistestvéreket fo­kozott figyelemmel kísérjük. A kockázati ténye­zők mellett ismerünk úgynevezett kiváltó tényező­ket is. Ilyen például a baba éjszakai túlhevülése, a szülők dohányzása vagy a kábítószer-fogyasztás. Ezek a tényezők önmagukban talán nem váltják ki a kóros légzésleállást, de fokozni képesek bizo­nyos esetekben a bölcsőhalál veszélyét. • Mi történik azokkal a babákkal, akik a „foko­zottan veszélyeztetett” kategóriába tartoznak?- Őket mindenképpen megilleti a maximális vé­delem. A legaprólékosabb kivizsgálás után kerül­nek az Alváslaboratóriumba, ahol nyolc órát tölte­nek. Ez alatt az idő alatt a polysomnograph segít­ségével regisztrálhatjuk a csecsemő élettani műkö­dését és választ kapunk jó néhány fontos kérdésre. Az eredményektől függően határozzuk meg a to­vábbi teendőket. • Főorvos úr véleménye szerint hogyan prog­nosztizálható Magyarországon a bölcsőhalál?- A gyermekgyógyászat fejlődésével csökkent a hagyományos gyermekhalál, de a mortalitáson be­lül megnőtt a hirtelen légzésleállások aránya. Nap­jainkban immár vezető helyre került. A 21. század­ban a csecsemőgyógyászatban a bölcsőhalál jelen­ti a kihívást. Mint a Bölcsőhalál Prevenciós Prog­ram egyik megalkotója, úgy fogalmaznék, hogy nincs bölcsőhalál, csak kellően fel nem készített szülő, illetve társadalom. Aki részt vesz a prog­ramban, nyugodt lehet; a védett családok legtöbb­jében nem jelentkezik ilyen probléma. A szűrés be­indítása óta egyetlen tragédia sem történt az álta­lunk védett kisbabák körében. £ A Bölcsőhalál Prevenciós Központ Alváslabora­tóriumának legfontosabb műszerét, a poiysomnog- raphot január 13-án, kis ünnepség keretében adták át. A 10 millió forintos berendezést a IV., az V., a XIII.. a XV. kerületi önkormányzat, valamint a Fővá­rosi Közgyűlés anyagi támogatásából vásárolhatták meg. A készülék fontosságára és hiányára 1996 au­gusztusában Buzna Ferenc, az Újpestért Egyesület képviselője, egyéni képviselői indítványban hívta fel a figyelmet. Neki köszönhető az összefogás is, amelynek segítségével a gyermekkórház hozzájutha­tott e világszínvonalú, igen fontos géphez. • Hogyan került kapcsolatba a Madarász utcai gyermekkórházzal ?- Pontosan emlékszem, hogy 1996. augusztus 13-án a Magyar Televízió Objektív című műsorá­ból értesültem először a témáról. Dr. Harmath Im­re professzor, a gyermekkórház igazgatója bemu­tatta a Bölcsőhalál Prevenciós Központ tevékeny­ségét és megemlítette, hogy mennyire fontos len­ne a polysomnograph. A riport hatása alá kerül­tem, mert sajnos tudom, mit jelent egy gyerek el­vesztése... Másnap reggel ott voltam a kórházban és megkerestem Harmath professzort. Két beje­lentkezett vendég várt rá éppen, de amikor meg­tudta, hogy segíteni szeretnék, rögtön behívott a szobájába. Azt kértem, lásson el adatokkal. Állít­son össze egy anyagot arról, hogy eddig mit vé­geztek, milyenek az elért eredmények. Közölje, hogy milyen műszerre lenne szükségük és a beren­dezés mennyibe kerül. Kértem egy kimutatást ar­ról is, hogy melyik kerületből hány gyereket hoz­tak a szülők vizsgálatra. Két nap múlva az asztalo­mon volt valamennyi információ. • A képviselő-testület hogyan fogadta a javas­latot?- Elsőként a polgármester úrral egyeztettem, majd két bizottság is megtárgyalta a javaslatot. Szinte ellenvetés nélkül támogatták az indítványt. Egyetlen aggályoskodó akadt a tulajdonosi bizott­ságban, aki kissé bizalmatlannak mutatkozott. A képviselő-testület végül másfél millió forinttal tá­mogatta a műszer beszerzését. • Miként akadt támogatókra a többi kerületnél?- Harmath igazgató úr jóvoltából nálam volt a lista, hogy honnan vitték vizsgálatra a gyerekeket. Újpest, Palota és Angyalföld mellett ott voltak „Pest gyerekei” az V. és VI. kerületből. Adott volt, hogy mely önkormányzatokat kell megkeresni. A Fővárosi Közgyűlés mint tulajdonos állt be a sor­ba. Mindez példaértékű, hiszen jó és szent cél ér­dekében adták össze a pénzt. • A készüléket Szolnoki Andrea főpolgármes­ter-helyettes avatta fel...- Amikor megérkeztem, dr. Harmath Imre azon­nal „kicibált” és ragaszkodott hozzá, hogy mellet­te foglaljak helyet. Bevallom, ez jólesett. Nem ké­szültem beszéddel, de néhány szóval megköszön­tem az orvosoknak az eddigi kutató- és gyógyító­munkát. Nekik köszönhető a-kidolgozott program és a laboratórium. Nehezményeztem azonban, hogy a kerületek gyors döntését követően miért 1998. január 30. kellett mégis másfél évet várni. Amikor milliárdok szállnak el hetek alatt, ez a. berendezés naponta csupán egy kisbabát tud vizsgálni. Másfél év vára­kozási idő alatt több mint ötszáz veszélyeztetett gyereket ítéltek várakozásra. • Korábban hallott már a bölcsőhalálról?- Nem sokat. Csak a tévériport után kezdtem komolyabban tájékozódni. Azóta tudom, hogy az orvosok szerint már Mátyás király idejében is tör­tént bölcsőhalál, de nem figyeltek fel rá. Száza­dokkal ezelőtt a családokban sok gyerek született, mindannyian egy helyiségben laktak, nagy volt a zaj, a nyüzsgés, amely sokszor idejében magához térítette a kisbabát. Néhol szokásban volt, hogy a bölcsőben alvó pici lábához odatettek egy sárke­fét. A gyerek időnként belerúgott, fölébredt. Nem valószínű, hogy épp a bölcsőhalált kívánták így megelőzni, hiszen sokan nem tudták, miért alakult ki ez a hagyomány, de kétségtelen, hogy elősegí­tette a vérkeringést és élénkítő hatása volt. Napja­inkban Nyugat-Európában a csecsemőhalálozások között első helyre került a bölcsőhalál. • Mit érzett, amikor az Alváslaboratóriumban meglátta az első csecsemőt, akit elektródák és ká­belek tucatja kötött össze az új műszerrel?- Nem tudtam sokáig bent lenni, mert láttam az anya és az apa arcát is. Beleképzeltem magam a szülők helyzetébe... milyen stresszben élhetnek, hogy csecsemőjük elérje a 12 hónapos kort, ami­kor elmúlik a veszély. Állandó lehet a feszültség, hiszen nincs olyan pillanat akár az utcán, akár munka közben, hogy ne arra gondolnának, kisba­bájuk mennyire kiszolgáltatott. Rojkó Annamária Felhívás Az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény az általá­nos iskolák felső tagozatos tanulói részére Helytörténeti Klubot szervez. Első foglalkozás: 1998. március 5-én 15 órakor lesz az Ady Endre Művelődési Központban. A klub tagjai­nak sorába szeretettel várunk minden lakóhe­lyét szerető, annak történelme iránt érdeklődő és a hagyományok megőrzéséért tevékeny­kedni akaró diákot. Előzetes jelentkezéseket a klub vezetője, Szőllősy Marianne fogad az Új­pesti Helytörténeti Gyűjtemény helyiségében (IV., István út 5.) személyesen, vagy a 06-60- 335-871 számú telefonon. apagai - m fflfflgggsgsgä stasssm Hely- és városismeretről... Hely- és városismereti tájékozódási versenyt ren­dez 1 ificstcu n(iénte\ Térmészetjúró Egyesület. A február 21-én megrendezendő verselnie alsós és k'lsó osztályos általános iskolásukat, 14 IS <é- kö zöttí ifjúsági korosztályú résztvevőket, valamim családos (legalább egy tizennégy ev alatti gyermek csapattaggal) o /Wn.7« ros/.ivevőket varnak. A csa paliét szám valamennyi kategóriában 2-5 fő lehet. A csapatok „kötelező felszerelése” 2 golyóstoll, őrá. cs budapesti léikép. a/ ajánlón (elszerelés búi milyen Ijpcsitcl kapcsolatos irodalom A nevezés kizárólagosan a 153*0860-as teiefonszámon jelez­hető - febmár 174g - Farkas Sándornál, aki a vei- senyről bővebb információval is szolgál. Nevezési díj nincs, a verseny napján a csapatok az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házból indulnak útnak, folyamatosan. A versenyt rendezők a kategó­riák 1-3. helyezett csapatait díjazzák. RÖVIDEN

Next

/
Thumbnails
Contents