Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-04-24 / 8. szám
1998. április 24. Az éter hullámain... ...ma már számtalan kereskedelmi és körzeti rádióadás fogható. Nem könnyű eligazodni a frekvenciák között. Most induló sorozatunkban azokat a rádiócsatornákat mutatjuk be, amelyek Újpest vételkörzetében nem csupán a rádiókészülékeken, hanem az Óceán TV képújsága „mögött” is hallhatók. A DUNAKANYAR RÁDIÓ Tornyos, szecessziós villaépület Vác kertes házai között. A falépcsők mögött gyönyörű falfestmények hirdetik, hogy hajdan jómódú polgár építette a házat. Otthonos falak között, az emeleti parányi stúdióban, és a hozzá csatlakozó technikai helyiségben készül a műsor. Az adótorony a 91.9-es ultrarövidhullámon, a közeli Naszály-hegyről sugározza az adást. Munkatársunk a rádióállomás tulajdonosával, Bethlen Farkassal beszélgetett.- 1994 novemberében még javában folyt a médiatörvény tervezetének szakmai vitája, Ón azonban úgy döntött, hogy üzleti tapasztalatait felhasználva új vállalkozásba kezd, és megalapítja a Dunakanyar Rádiót. Miért látott fantáziát a rádiózásban?- Be kell vallanom, hogy szakmai háttér nélkül, autodidaktaként kezdtem el a munkát. Korábban gépkocsikereskedőként, illetve külkereskedőként dolgoztam, a műsorkészítéshez nem értettem. Hallgatóként azonban megelégeltem a kereskedelmi adók üres, sivár műsorait, és úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy tartalmasabb, naprakész információkkal szolgáljuk a régió polgárait.- Kialakította a saját elképzelését, amely tehát alapvetően különbözött a már működő rádióscsatornák stílusától. Hogyan kezdett a megvalósításhoz?- Ahhoz, hogy egészen új színt képviseljünk, lelkes, fiatal amatőröket gyűjtöttem magam köré, akikkel magam is együtt tanultam a rádiózás fortélyait. Mindössze két régi szerkesztőt, Marnicz Lászlót és Bőgős Sándor hívtam a csapatba. Fokozatosan alakult ki az a 28 fős stáb, amely önálló arculatot kölcsönöz a Dunakanyar Rádiónak.- Melyek azok a jegyek, amelyek összeté- veszthetetlenné teszik az önök rádióját?- Aki csupán véletlenül talál rá a frekvenciánkra, az úgy érezheti, egy kellemes könnyűzenét sugárzó, kereskedelmi rádióra talált. Ha azonban hosszabb időn át hallgatja az adást, olyan információkat kaphat a teljes vételi körzetről - Esztergomtól végig a Duna két partján Budapestig, illetve keresztirányban Gödöllőig amelyekhez így összegyűjtve, szerkesztve sehol másutt nem juthat hozzá. 45 polgármesteri hivatallal állunk kapcsolatban, s ez nem csupán azt jelenti, hogy hírt adunk az aktuális eseményekről, hanem azt is, hogy a polgárokat közelebb visszük a saját ön- kormányzatukhoz. A tűzoltóság, rendőrség híreiről is rendszeresen beszámolunk, és közöljük a helyi művelődési házak friss programajánlatait. Játék nélkül ma már egyetlen rádió sem létezhet, nem mindegy azonban, hogy milyen színvonalú kérdéseket teszünk fel a hallgatóknak. Szerkesztőink igyekeznek olyan rejtvényeket készíteni, amelyek megválaszolásához némi műveltségre is szükség van. Az úgynevezett „beszélgetős műsorok” este 7 óra után kezdődnek. Ezek közé tartozik többek között a hétfői egyházi műsor, amelyet Varga Attila plébános szerkeszt, és az Orvosi magazin. A közhasznú információk szórása mellett a Dunakanyar Rádiónak még egy sajátossága van: mindennap egy erkölcsi gondolat, tanítás jegyében indul az adás. Ezeket a bölcsességeket az ismert színész, Eperjes Károly közreműködésével napközben többször is bejátsszuk a hallgatóknak. Az idézetek meglepően népszerűek idős hallgatóink körében, akik előszeretettel gyűjtik a megszívlelendő gondolatokat.- Milyen anyagi feltételekkel rendelkeznek?- Szponzorok nélkül, kizárólag reklámbevételekből tartjuk fenn magunkat. Közszolgálati műsoraink miatt jelentős a hallgatottsági arány. Az utóbbi időben már nyereségesen dolgozunk, s ez egy helyi rádió esetében nagyon nagy dolog.- Tulajdonosként mennyire szól bele az egyes műsorokba és milyen mértékben vesz rész személyesen a stúdió munkájában?- A kialakult csapatmunka nélkülem is működik, gyakorlatilag egyetlen rovat munkájába sem szólok bele. Egyedül a már említett idézetgyűjtemény szerkesztését tartottam meg magamnak. A mai napig „hallgatóként” irányítom a rádiót. Rojkó A. (Folytatjuk.) Bethlen Farkas és a Dunakanyar Rádió technikai munkatársa a keverőpult mögött A „kerekasztal lovagjai” Újpesten „AGYMŰVES” FOGLALKOZÁS IQ-TESZTTEL Az intelligenciahányados az a mérőszám, amely az ember szellemi teljesítőképességét határozza meg. Sajátos kihívás, egyfajta bátorságpróba, ha valaki megbirkózik a tudományosan kidolgozott tesztek kitöltésével. Április 25-én, 15 órára a Mensa HungarlQa Egyesület a Könyves Kálmán Gimnáziumba (Bp. IV., Tanoda tér 1.) várja azokat a 17 év fölötti jelentkezőket, akik kíváncsiak az IQ-jukra. Az egyesület történetéről és tevékenységéről Eleőd Ákos alelnökkel beszélgettünk. • A mensa szó egykor a diákok asztalát jelentette. Hogyan került a kifejezés a nemzetközi szervezet nevébe?-A Mensa International! 1946-ban három pszichológus alapította Londonban. Az anekdota szerint úgy gondolták, ha Nagy-Britanniában már mindenkinek van klubja, miért ne alapíthatnának még egyet a magas IQ-júaknak... Ez természetesen csak tréfa. Valójában egy évvel a második világháború befejezése után az alapítók arra tettek fogadalmat, hogy klubjukat az emberiség javára hozzák létre. A tagság feltétele a hivatalos teszten elért olyan intelligencia-hányados, amely az emberiség 98%-áénál magasabb. A mensa mint kerekasztal került a szervezet nevébe. Tagjai a teljes egyenlőséget élvezik. • Magyarország hogyan kapcsolódott a londoni szervezethez?- A világon több mint 75 ország tagja a Mensá- nak. Hazánk tudósairól, feltalálóiról, ,jó koponyáiról” ismert a világban. Az elmúlt évtizedekben többször is felmerült, hogy csatlakozzunk a szervezethez, de a korábbi politikai rendszerben nem támogatták a hasonló civil kezdeményezéseket. Az alapszabály ugyanakkor rögzíti, hogy az egyesület ideológiai, vallási, politikai kérdésekben nem foglal állást... A fordulat 1993-ban következett be, amikor a svédországi!!) Mensa elnöke: Zsigmond Gyula úgy döntött, hogy Budapesten rendezi meg a Mensa-el- nökök nemzetközi találkozóját. Ez a rendezvény jelentette a nyitást, amelynek hatására megalakult a Mensa HungarlQa. A hazai klubnak jelenleg több mint 450 tagja van. • Hétköznapi értelemben kissé furcsán hangzik, hogy az intelligencia számokkal is kifejezhető...- A magyar nyelvben az intelligens kifejezés elsősorban az okos, a művelt, a nagy tárgyi tudású szinonimája. Valójában ez pontatlan értelmezés, mert a szó a problémamegoldó képességet jelenti. A magas intelligencia pedig nem más, mint a problémamegoldó képesség gyorsasága. • Mire készüljön, aki szombaton tesztírásra jelentkezik?- Ahogyan jeleztem, nem műveltségi, előképzettséget számonkérő tesztről van szó. Ä vizsgadrukk feloldására 15 órától „agyműves foglalkozást” tartunk, ahol logikai játékokkal bemelegítjük a jelentkezőket és válaszolunk a felmerülő kérdésekre is. Egyesületünk non-profit szervezet, a jelentkezőktől kért 1700 forint a reklám- és postaköltség díja. A tesztírásra délután négy órától kerül sor. A nemzetközi teszt kitöltését felügyelő-pszichológus méri és hitelesíti, de a javítást nem ő végzi. Az öt esztendeje működő Mensa HungarlQa még nem kapta meg az értékelés jogát, ezért a kódolt tesztlapokat Londonba kell küldenünk. A felmérést a személyiségi jogok védelme érdekében, titkosan kezelik; minden résztvevő névre szóló válaszborítékban kapja meg az eredményt. Akinek az IQ-ja magasabb a 148-as értéknél, az mellékelten egy belépési nyilatkozatot is talál. A tagság azonban nem automatikus, önkéntes döntésen alapul. Szeretettel várunk minden jelentkezőt, aki vállalja a megmérettetést! Rojkó A. ILIÉÜL CiLlULit-LULSbCILI VtifcL Ci SClSüldt-ULL őId 5
