Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-21 / 6. szám
1997. március 21. Kellemes húsvéti ünnepeket! Húsvéti szimbólumok Ml VOLT ELŐBB, A NYÚL VAGY A TOJÁS? Megsütik, megfőzik, eldugják, megfestik - a tojást, amely ilyenkor, húsvét táján életünk/éte- lünk abszolút főszereplőjévé válik. Ott trónol a reggelizőasztalon, tőle sárgállik az ünnepi kalács tésztája, a leglehetetlenebb helyeken is-a rekamié díszpárnái, a kerti bokrok alatt - hímes tojások rejtőznek. * A tökéletes formájú, se nem kerek, se nem szögletes, kezdet és vég nélküli tojás ember- emlékezet óta az élet szimbóluma. Az ősi időkben az indiaiaknál és a régi egyiptomiaknál a tojássárgája a napot, a fehérje az eget és a földet jelképezte. Az ógörögök szép Helénája is egy hattyútojásból kelt ki, mivel isten apja, Zeusz, büszke hattyú alakjában látogatta meg Lédát. A rómaiak tojást tettek halottaik sírjába az isteni életerő és halhatatlanság jelképeként. Oroszországban ma is élő szokás, hogy az új ház alapjába tojást falaznak be, hogy gazdagságot és békét hozzon a házra. * Hazánkban sokfelé elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővizébe tojást ütni, hogy a gyerek szép, egészséges legyen. Másutt az újszülöttet az első látogatás alkalmával azzal a tojással ajándékozták meg, amellyel előzőleg megsimították arcát, hogy olyan szép legyen, mint a tojás. Lakodalomban az új asszont a vőlegény házába való bevezetéskor tojásra léptették, vagy tojást tettek, gurítottak ülőhelye alá lakodalmi étkezéskor, hogy a könnyű szülést, illetve termékenységét biztosítsák. A tojás világszerte a termékenység és újjászületés jelképe. * A tojás örök kihívás a matematikusok számára. Ma sem tudják pontosan meghatározni térfogatát és felületének nagyságát, kénytelenek hozzávetőleges számításokkal megelégedni. Rajtuk nem segít Kolumbusz módszere, aki a tojás problémáját - nevezetesen azt, hogy miként lehetne egy tojást a hegyes végén felállítani -, úgy oldotta meg, hogy odaütötte a tojást az asztalhoz, s az megállt a héján keletkezett bemélyedésen. íme, így oldja meg gondjait a tettek embere! Ellentétét, azt, aki főképp kis szürke agysejtjeinek tevékenységéből él, az Egyesült Államokban tojásfejűnek nevezik - s ez a neve a Fehér Ház irodáit megtöltő buzgó fiatalembereknek is. * A tojás különböző rekordok főszereplője is: James Lindop, egy brit sportember 13 nyers tojást nyelt le 3,8 másodperc alatt. Vasgyomra lehetett az amerikai Douglas Burchnek, aki 32 lágytojást kebelezett be 130 másodperc alatt. Csúcstartó, a maga nemében Otto von Bismarc, a nagy hatalmú kancellár is, aki nap mint nap tucatnyi tükörtojást fogyasztott el reggelire - ez tápértékben megfelel másfél kiló színhúsnak. * Sütve, keményre főzve vagy lágyan - egy tojás tápértéke 85 kilokalória, azaz 355 kilojoule. A leg- koleszterindúsabb élelmiszerek közé tartozik, ezért gondosan osszuk be az étkezésre szánt húsvéti tojásokat. Akinek pedig megfekszi a gyomrát a húsvéti sonka, hajtson fel egy tojásgrogot. Receptje: három tojás sárgáját habarjuk össze cukorral, tegyünk hozzá három pohár rumot és konyakot vegyesen, nem túl sok forró vizet, és az egészet fűszerezzük meg némi reszelt szerecsendióval. Gyógyereje nincs, de segíti elviselni a túl bőséges étkezés okozta megpróbáltatásokat. * Tűzdelik, pácolják a nyulat, de főként sztaniolba csomagolt csokoládé változatát kedvelik húsvét hétfőjének reggelén, amikor a gyerekek számára „ő” tojja az ajándékot. Az állatmesékben hol gyávának, hol gyors lábúnak, hol csalafintának ábrázolt tapsifüles ugyancsak az ősi jelképtár szimbóluma. * Az ó-egyiptomiak áldozati állatai között a nyúl is szerepelt, valószínű, hogy a mai házinyúl őse: az üregi nyúl. A tavaszi állatáldozati kultusz olyan méreteket öltött, hogy Egyiptomban már állatkertekben szaporították a nyulakat. A germán gyerekeknek a húsvéti ajándéktojást Eostra tavaszistennő „küldte”. Az angolok Eastern-nek hívják ezt a jóindulatú istenséget. A gótok Asterotnak, vagy rövidítve Asénak becézték őt. A hölgy állítólag a Holdon élt, és a gótok neki köszönték a termés beérését és mindennemű élőlény, növényzet növekedését. A régi germánok, gótok ugyanis igen gyakran és hosszú ideig nézték a Holdat, így nem is csoda, hogy a Hold krátereiből egy nyúl körvonalait vélték kiolvasni. Szerintük az istenek „címer-állata a nyúl. Úgy tartották, hogy termékenysége miatt e faj az istennő kedvenc állata, ezért megkülönböztetett tiszteletben részesítették. A germánok átvették a Thébából elterjedt szokást: nyulat áldoztak a termékenység istennőjének. Az ősi Kínában úgy tartották, hogy a holdbéli nyúl fahéjdarabokat tör össze egy mozsárban, és az állat a hosszú élet szimbólumának számított. A Holdhoz kapcsolódott a nyúl az indiai buddhisták képzeletvilágában is. * A német fejedelemségek középkori kolostoraiban és főpapi udvaraiban tenyésztették és fogyasztották a fiatal nyulak húsát. Akkoriban, a húsvét előtti böjt időszakában, a nyúl böjti eledelnek számított. A nyúlhús fogyasztásáról az ókorban úgy hitték, hogy kilenc napig szép lesz tőle az ember, míg később, a középkori orvosok azt állították, hogy álmatlanságot okoz. Gyakorlott háziasszonyok a nyúl korát leginkább a füléről, illetve a combja belső részének bőréről ítélik meg: a fiatal nyúl füle könnyen betéphető, és a belső combrész bőre is könnyen felszakad, míg az idősebb állatnál ez a bőr betéphetetlen. Ha a nyúl öreg, akkor néhány nappal felhasználása előtt páclébe teszik, ez a hús rostjait puhítja. * A pszichológiai szimbólumok kutatóinak szemében sem a gyorsaság, sem a félénkség nem tűnik legfontosabb tulajdonságának, hanem inkább a gyors szaporodás; ezért az állati termékenység és a tüzes szexualitás szimbólumát látják benne. A nyúl tehát az ókor óta megmaradt a tavaszi ünnep szimbólumának, a termékenység jelképének. Bár a húsvéti tojást nem a nyuszi tojja, napjainkban a gyerekek számára a hímes tojás mellett a csokoládényúl jelenti a húsvét „leghitelesebb” kellékét. Rojkó A. 7
