Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-07 / 5. szám
ÚJPEST 1997. március 7. A történettudomány ismeretlen katonái A 16-os Károlyi-huszárezr A fóti levéltárban őrzött, eddig feltáratlan dokumentumok és egyéb tudományos értékű források alapján közel másfél évszázad elteltével lassan összeáll a kép: milyen szerepet töltött be Újpest alapítója, gróf Károlyi István az 1848-49-es szabadságharc erkölcsi és anyagi támogatásában, az ország függetlenségéért vívott harcban. A főispáni helytartó politikai szerepéről és áldozatkészségéről Buda Attilával beszélgettünk. A szerző az ELTE könyvtárosa, a Károlyi-évforduló alkalmából megjelenésre váró monográfia szerzője. (Előző számunkban dr. Sipos Lajos, a Elelytörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke utalt a készülő életrajzi kötetre. Terveink szerint a későbbiekben folytatjuk a beszélgetést a Károlyi család történetéről.) • Szinte előzmények nélkül vonultak az utcára a „márciusi ifjak’’...- 1848. március 15-én - néhány nappal a bécsi forradalom kitörése után - Pestre is átterjedtek a megmozdulások. A Pozsonyból Pest-Iludára költözött Országgyűlés olyan alapvető törvényeket hozott, amelyek az arisztokraták birtokviszonyait és az úrbéri jobbágyrendszert érintették. Az első néhány hónapban úgy tűnt, hogy békés társadalmi átalakítás történik. • Túlságosan is békésen zajlottak az események. A hosszú nyugalom általában baljós előjel. A forradalmi kormány nem tartott külső támadástól?- 1848 szeptemberében - a bécsi udvar hallgatólagos támogatásával - Délvidéken mozgolódni kezdtek a szerb csapatok. Megtámadtak néhány magyar helyőrséget és komoly, véres összecsapásokra került sor. Ez a mozzanat válthatta ki közvetlenül Kossuth Lajos felhívását, amelyben felajánlásokat kér az Országgyűléstől. Az egykori jelenetet ma a középiskolai tankönyvekből ismerjük: Nyáry Pál fölkiáltásával a diéta megajánlotta a kétszázezer újoncot. • Hogyan került Károlyi gróf az események középpontjába?- István nádor tárgyalást kezdeményezett a szerbekkel, de küldöttségét nem fogadták. A nádor úgy vélte, hogy ettől kezdve nem tud semmit sem tenni a forradalom lecsendesítése érdekében, ezért lemondott és Bécsbe távozott. István nádor egyben Pest megye főispánja is volt. Az akkori törvények értelmében a főispánt nem választották, hanem kinevezték. Főispán hiányában azonban - ugyanolyan jogokkal és kötelezettséggel rendelkező - főispáni helytartóra volt szükség: ez a poszt az országgyűlés által választható Az országos honvédelmi bizottmány Gróf Károlyi István pestmegyei főispánnak Bizottmányi tag Nyáry Pál előadá önnek a felállítandó 1800 főnyi lovas sereg iránti hazafias ajánlatát.A hazára ez időben nehezült viszontagságok közepette nem nyújthat szerencsés kiemelkedésünkre misem biztosabb reményt, mint az ólly hazafias áldozatkészség, mellyel ön, ki a’ hazának békés napjaiban szerény magányba vonulva élt, a’ vég első napján daczára testi szenvedéseinek síkra szált polgári ’s katonai pályán egyiránt megkísértette hazájának megmentésében elöljárni, ’s most is felhasználva megyéje fiainak lelkesedésre szép buzgóságát, illy nevezetes erő kiállításában fáradozik Midőn ezért a nemzet nevében elismerő teljes méltánylásunkat kifejezzük, úgy hisszük, hazánknak teszünk vele szyolgálatot, ha önt ezen sereg vezényletére ezredesi minőségben felhívjuk. Kijelentve, miszerént mi minden feltételeket, mellyeket ön egyedül a sereg tekintetében ajánlatához kötött, örömmel elfogadjuk, utasítottuk a pénzügyminisztériumot, miszerént a kiállítandó sereg költségeinek fedezésére megkívánható 250 ezer ftot a szükségelt részletekben önnel egyetértve fizetéssé ki. Egyúttal felhívjuk a hadügyminisztert is, miszerint az ajánlott tisztek kinevezését tegye meg, egyszersmind a’ seregnek mielőbbi rendezésére önnel egyetértve több tiszteket a’ már szolgálatban levő ez- redekből helyezzen át ezen felállítandó lovas-csapathoz. Fogadja ön mégegyszer őszinte méltánylásunkat, és hazafi üdvözletünket. Pesten novemb. 12. 1848. Az országos honvédelmi bizottmány Kossuth Lajos elnök volt. A képviselőház gróf Károlyi Istvánt, földbirtokosát választotta meg a vármegye fő ni helytartójának. A levéltári kutatás során került elő az a c mentum, amelyben István nádor és gróf thyány Lajos Károlyi grófot „őrnagyul és net őrségi zászlóaljparancsnokul” nevezi ki. Ezt a mányt még soha nem publikálták, reprodu változata az Újpest újság hasábjain jelenik először. % Elkerülhetetlenné vált a fegyveres ősszel Károlyi István maga is híve volt a katonaság gósításának?- Károlyi. Kossuth felhívására, saját vagyor vállalta egy huszárezred felállítását. (Enne! gyománya volt a Károlyi családban, hiszen felmenői között már akadt olyan személy, aki saját költségén huszárcsapatot állított ki.) A kormány megköszönte és elfogadta a felajánlást, ám Kossuth arra kérte a grófot, hogy a lovak vásárlására szánt összeget hadd fordítsák inkább tüzérségi fegyverek vásárlására. Károlyi természetesen hozzájárult a kéréshez, és a huszárezred mellé mesés mennyiségű ezüstöt ajánlott föl a honvéd sereg felfegyverzésére. A korabeli tudósítások több mázsa nemesfémről szólnak. Tiszti dolmány a Káról • Károlyi a maga birtokain toborozta katc - Szerte az országban nemzetőri tobor; kezdődtek. Károlyi István birtokának közp Főt volt, kastéllyal és földdel rendelkezett I radványhan, valamint Csongrád megyébe szerbek által megtámadott területek a csőn birtokrészhez, Orosházához voltak a legköze a gróf tehát ott rendelte el a huszárezred tot sát. A seregbe elsősorban a környék fiatal férf lentkeztek. Vadonatúj egyenruhájukon a ló-o számot viselték, ezért beszélünk 16-os Károly szárezredről. • Milyen körülmények között verhuválóc sereg?- A huszárezred elég nehezen jött létre. Kö; szott ebben az ország általános gazdasági álla tudjuk, hogy a Kossuth-bankóknak nem volt zete. A .lovak és huszárok felszerelése és föl; tos ellátása nagyon sok pénzbe került. De fo a nehézségeket, hogy amikor ’48-49 fordi Windischgrátz megszállta Pest-Budát. Batth val együtt Károlyi Istvánt is elfogatta és Olm vitette. Ettől a pillanattól kezdve a gróf termé sen nem rendelkezhetett a huszárezred fölött. 8 HW