Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-07 / 3. szám

FŐVÁROSI FEJLESZTÉSI TERVEK 1997-BEN Metró,* villamos, homoktövis ( Javában tart már az 1997-es esztendő, de a Fővárosi Közgyűlés még nem tárgyalta a Fővárosi Önkormányzat idei költségvetését. Az elmúlt év decemberében elfogadott tervezet alapján azonban meghatározhatók az egyes ágazatokra fordítható összegek és nagyságrendek. Az önkormányzati médiák képviselőinek Demszky Gábor főpolgármester a fejlesztési tervekről adott tájékoztatást... 1996-ban sikerült egyensúlyba hozni a költ­ségvetést: a hitelek és megtakarítások egyen­lege nulla lett. A főváros nettó adósságállo­mánya 30 milliárd forintról az év végére le­apadt, gyakorlatilag megszűnt. Ez a gazdasá­gi folyamat a főváros tulajdonában lévő cégek- elsősorban a FŐGÁZ, a Pharmafontana és a gyógyszertári hálózat - privatizációjából be­folyt bevételeknek köszönhető. A tervek szerint az idén mintegy 174 milli­árd forintból gazdálkodhat a Fővárosi Önkor­mányzat, és hozzávetőleg ugyanennyi Buda­pest 23 kerületi önkormányzatának együttes költségvetése is. A fejlesztésre fordítható összeg - egyéb forrásokat is figyelembe véve- 1997-ben 44 milliárd forint. Az idén folytatódik a fővárosi vállalatok pri­vatizációja. Elsőként a Fővárosi Csatornázási Művek Rt., majd a FŐTÁV, a Vidám Park és a Közterület-fenntartó Rt. eladásának feltéte­leiről tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Indul a metró Az 1997-es esztendőben a főváros és a kor­mány közösen kezdi meg az évtized legna­gyobb beruházását, az új metróvonal építé­sét. (A végleges döntés ebben a kérdésben a február 13-i kormányülésen várható.) Demszky Gábor főpolgármester véleménye szerint sajátos történelmi helyzet alakult ki Magyarországon, amelyet nem szabad elsza­lasztani: ha a kormány és a főváros a privati­zációból befolyt bevételeit nem fordítja szinte azonnal infrastruktúra-fejlesztésre - elsősor­ban a metróvonal kialakítására -, akkor meg­kezdődik a vagyon felélése és ilyen nagyság- rendű beruházásra többé már nem nyílik le­hetőség. Az Európai Közösség a PHARE-program keretében támogatta a metró új útvonalának terveit. A megépítésre váró 7,4 km-es sza­kasz a Keleti pályaudvart köti majd össze a Kelenföldi pályaudvarral, a végállomásokkal együtt összesen tíz állomást érintve. A kor­mány és a főváros közötti tehermegosztásról egyelőre folynak a tárgyalások. A főpolgár­mesteri hivatal tervezete szerint a főváros 40, a kormány 60%-ban vállalná a terheket. A vá­rosházán úgy vélik, a - mai áron - 98 milliárd forintot kitevő költségek fedezete előteremt­hető, ha a főváros megkapja a belterületi föl­dek ellenértékét. Amennyiben az önkormányzat számlájára átutalják a belterületi földekért járó összege­ket, úgy a főváros azt azonnal a metró építé­sére tudja fordítani. A tervek szerint az új út­vonalon 2010-ben haladna át az első szerel­vény. Fejlesztések Újpesten Jóváhagyásra vár a főváros közlekedési rend­szerfejlesztési terve, amelynek legfontosabb célja a tömegközlekedés csökkenésének megállítása. Az 1997-es fejlesztések között szerepel a 14-es villamos káposztásmegyeri meghosszabbítása. Lapunk kérdésére a főpol­gármester elmondta, hogy a tervezet rövid tá­von nem számol a 3-as metróvonal meg­hosszabbításával, és éppen emiatt, alternatív megoldásként kerül sor a villamos két megál­lóhellyel való továbbvitelére. A több százmillió forintos beruházás tervein már dolgoznak: az építkezés - némi csúszással - még az idén megkezdődik. Ugyancsak ebben az évben ke­rül sor a Szilágyi út Kiss János utca és Gör­gey Artúr utca közötti szakaszának útfelújítási munkálataira. A közműberuházások között szerepel az Észak-budapesti szennyvíztisztító telep bőví­tése. A világbanki hitelből megvalósuló beru­házás több mint 50%-kal növeli a szennyvíz- tisztító teljesítményét. Ehhez kapcsolódóan - az újpesti önkormányzattal kötött megállapo­dás alapján - sor kerül a Corvin utca— Fóti úti gyűjtőcsatorna megépítésére. Az egészségügy területén az Újpesti Kór­ház proszektúrarészlegének megépítését so­rolták az idei tervek közé. A gyermekvédelem címszó alatt szerepel a Bányai Júlia Ifjúsági Otthon fűtésének korszerűsítése. Az egyedi tüzelésű cserépkályhákat földgázüzemű ka­zánház és ezen alapuló fűtési rendszer váltja majd fel. A környezetvédelmi feladatok közé tarto­zik az újpesti homoktövis élőhelyének öko­lógiai rekonstrukciója. A 2-es fő közlekedési út mellett elhelyezkedő növénytelep ha­zánkban az egyetlen, amely természetes, az eredeti előfordulás állapotát idézi. A fej­lesztési terv öt év alatt kívánja rendezni az 1974 óta védett terület botanikai felújítását, valamint a terület kiterjesztését és bekeríté­sét. R. A. A törvényesség „tükrében”... Újpest törvényessége: átlagon felüli! Javult a budapesti önkormányzatok működé­sének törvényessége. A polgármesteri hivata­lok egyedi hatósági ügyintézésének színvona­la azonban továbbra is igen alacsony - állapí­totta meg Szabó Lajos, a Közigazgatási Hiva­tal vezetője minapi sajtótájékoztatóján. A kép­viselő-testületek által hozott rendeletek és ha­tározatok 10,5 százalékával szemben emeltek ugyanis kifogást 1996-ban törvényességi gon­dok miatt. A polgármesteri hivatalok hatósági munkája általában valamivel jobb az országos helyzet­nél, a hatósági döntéseknek ugyanis csak 35 százalékát kellett felülbírálniuk másodfokon. Ugyanez az arány országos átlagban, 44 szá­zalékos. Kirívóan rossznak tartotta Szabó La­jos a hatósági munka szabálysértési részét, ugyanis a jegyzők döntéseinek több mint 53 százalékán kellett változtatniuk. A testületi döntések ellen emelt kifogásaik 90 százalékát elfogadták az önkormányza­tok, két százalékban megegyeztek, 8 száza­lékuk esetében pedig bírósághoz fordultak. A testületi jogalkotást ért kifogásaik többsége a .lakásügyekre, a közterület használatára, a képviselők és a hivatali dolgozók juttatásaira vonatkozott. A fővárosi önkormányzat rende­letéi közül a kerékbilinccsel, a távhőszolgál­tatással, és a közterület-használattal kapcso­latos döntéssel voltak gondjaik. A kerékbi­lincs ügyében az Alkotmánybíróság hozott határozatot, távhőrendeletét decemberben megváltoztatta a főváros, továbbra is aggá­lyosnak, vitathatónak tartják viszont a közte­rület-használattal összefüggő fővárosi gya­korlatot. A kisebbségi önkormányzatok működését vizsgálva észlelték, hogy sok esetben az elő­írtnál nagyobb tiszteletdíjat állapítottak meg a képviselőknek, és van olyan kisebbség is, amely például - hagyományaira hivatkozva - fizetett jósnőt alkalmaz. A közigazgatási hivatal vezetője kiemelte: a határozatok körülbelül egyharmada tekinthető érdemi döntésnek, a többi véleménynyilvání­tó, illetve ügyrendi jellegű. A helyi rendeletek ellen tett észrevételek elutasítása miatt 11 esetben fordult a hivatal az Alkotmánybíró­sághoz. Újpest törvényességi helyzete - tudtuk meg - átlag feletti. Ezen megállapítás érté­két nem csökkenti, hogy a 11 alkotmánybí­rósági indítványból egyet újpesti rendeletre tett a hivatal egy részletes rendezési tervre tett észrevétel el nem fogadása miatt. Alap­vetően a fővárosi átlag alatti számban tett újpesti ügyben észrevételt a hivatal. Jelen­tősebb ügynek egy volt tekinthető: a játékte­remmel foglalkozó helyi rendelet jogszerűt­lenségeire a Legfőbb Ügyészség átiratban hívta fel a Közigazgatási Hivatal figyelmét. Az ennek nyomán megtett törvényességi észrevételben foglaltakkal a képviselő-testü­let egyetértett. Januártól a közigazgatási hivatalba integrá­lódva működik a fogyasztóvédelmi felügyelő­ség. Júliustól az ez évtől kormányhivatalként működő közigazgatási hivatal ellenőrzési-ko­ordinációs jogkört kap a középszintű állam- igazgatási szervek - például az ÁNTSZ, KSH - felett.

Next

/
Thumbnails
Contents