Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-28 / 24. szám
ÚJPEST 1997. november 28. Hittel, emberséggel Dr. Gyökössy Endre 39 évi megszakítás után elsőként lett 1993. augusztus 28-án Újpest díszpolgára. A rangos elismerést — a képviselő-testület döntését követően - dr. Derce Tamás polgármestertől vette át, majd a következő sorokat írta a díszpolgárok könyvébe: „Aligha érhet nagyobb megtiszteltetés egy idős újpesti bennszülöttet, mint az, hogy városa díszpolgára lehet... köszönöm.. Az Újpest lapban Gyóntatója vagyok a városnak negyvenötven éve címmel mondta tollba élettörténetét. Az írás néhány részletét felidézve búcsúzunk dr. Gyökössy Endrétől... X * E n bennszülött vagyok, bennszülött újpesti. Itt születtem, és itt éltem le az életem. Közben elvégeztem a teológiát, a bölcsészetet, a tanítóképzőt is. S hogy magamat elmélyítsem, kimentem Svájcba, mert a mélylélektan legkiválóbb ismerői - így Jung is - ott tanítottak. Nagy hasznát láttam svájci tanulmányutamnak. Annál is inkább, mert egyik professzoromhoz addig jártam könyvekért, amíg elhoztam a lányát. Kemény élet kezdődött idehaza, öt gyermekünk született. De valahogy Isten kegyelméből mindig kikerültünk a bajból. Az úgynevezett felszabaduláskor édesapám kormányfőtanácsos volt. Ezért a szüléimét 1951 -ben kitelepítették. Addig - mint magántanár - a teológián tanítottam, de akkor osztályidegen lettem, nem tudom, hogy ön ismeri-e ezt a kifejezést? Apámat kitelepítették, feleségem külföldi, én pap vagyok, lelkész pszichológus... egyetlen fehér foltja nem volt az életrajzomnak. 1956-ban püspökünk kérésére szerkesztettem egy lapot, amely éppen november negyedikén jelent meg. Ezt most hosszú volna eljajgatni, mi mindent kaptam, vagy nem kaptam érte. Szerencsére itt születtem, együtt rúgtam a rongylabdát a presbitereimmel, kicsit nekik köszönhettem, hogy nem helyeztek ki az Isten háta mögé. 1942-től 80-ig Újpest lelkésze voltam, építettem itt egy szép kis templomot. Nem vagyok sértődött, nem nézek hátra keserűen, nagyon örülök, hogy így történt, nem éreztem volna jól magam egynémely békepap professzorai együtt a teológián. Képtelen lettem volna együttműködni azokkal, akik hitem, egyházam zsugorításán dolgoznak. Egy sajátos szolgálatra szántam az életemet, és ez a lelki gondozás volt. 1952-ben jött egy nagy törés, egy nagy reccsenés az életemben. A Károlyi-kórházban eljutottam odáig, hogy felvettem az úrvacsorát. Ha magyar feleségem van, akkor én meghalok, mert az rám borul, elbúcsúzik, és én belenyugszom a halálba. Mert akit feladnak, az maga is feladja. De ő a svájci-magashegyek-lelkével rám ripakodott, a kedves akcentusával: „Pandikám, idehoztál engem Magyarországra. Tisztességes dolog, hogy itthagysz engem öt gyerekkel?” S rádöbbentem, igaza van, nem lenne tisztességes. Túléltem a halálomat. * S három-négy hétig tengtem-lengtem a kórházban, leültem egy-egy ágy szélére, hallatlan örültek neki, hogy van itt egy öreg pópa, aki végigjárja a betegeket. Megértettem: az embernek lassan már mindene van, csak embere nincs. Nem beszéltem, nem papoltam - hallgattam, kik laknak itt, milyen bánatokkal, gondokkal, milyen zúzódásokkal, összetört lélekkel. A sebek ugyanazok a belvárosban, mint a külvárosban. Egyre tudatosabban csináltam ezt, mert rájöttem: erre van a legnagyobb szükség. Amikor kiengedtek, hálát adtam az Istennek ezért a felismerésért, és ne vegye paposkodásnak, vállaltam ezt a missziót. Ezért nem kell Afrikába vagy a Tanganyika-tóhoz menni, van itt elég sebzett lélek, sebezett élet, roncsolt családi háttér, skizoid ember. „Hát Gyökössy, pszichológus vagy, lelkész is vagy, fel is oldozhatod őket, ez a feladatod” - mondtam magamnak. Negyven év óta ezt csinálom lelkészi szolgálatként. Egyszer az a meglepetés ért, hogy a fővárostól felhívtak, megkapom az egyik Pro Űrbe díjat. Meglepődtem, bár lehet, hogy azok közül, akik ezt nekem ítélték, többen ültek már az én székemben. Most már egyházam is rehabilitált, díszdoktor és kutatóprofesszor lettem. Van egy kedves barátom, egy maszek boltos. A minap azt mondta: „Tudja, Bandi bácsi, most nálam tíz deka párizsit vesznek, vagy három rúd szalámit. Közepe nincsen.” Ebben benne van minden. A hit, remény, szeretetből maradt a hit. esetleg a szeretet, de az emberek rezignálttá váltak, mert hiányzik a remény. Nem tudnám pontosan megmondani, keresem az okát. Mintha megadták volna magukat. Tudja, mi az érdekes? Ha megkérdezem, mi baja, gyakran maga sem tudja az okát. Ez egy sugallt érzés, de nem tudom, ki sugallja, honnan jön ránk ez a rontás. * Én végigéltem ezt a nyolcvan évet, és ebből negyven évig szemléltem, hogy a társadalom alapkövét, magját, a családot hogyan rombolják. Hogyan törték össze Mózes két tábláját, amire a család épült. Hogyan semmisítették meg a legfőbb fogódzót - az etikát. Egy kort éltem át, ami közben nem azt lehetett mondani, hogy semmi nincs, hanem azt: a végén már a semmi volt. Mostanában döbbentem rá, milyen zseniális volt Mózes, mint hadvezér. Ő el akarta Kánaán földjét foglalni, de negyven évig előtte körben járt, hogy akik egyiptomi rabszolgák voltak, akik a vályúból ettek, akiknek nem volt szavuk, haljanak meg. Mert tudta: el kell tűnnie annak a generációnak, a rabszolgáknak, a szájkosarasoknak, akiknek nem volt joguk. Csak az új nemzedékkel lépett Kánaán földjére. Nekem ez mindennap eszemben jár, az az érzésem - bár ne lenne igazam -, lassan ki kell halnia a generációnknak, hogy egy újabb, amelyik még nincs megmérgezve, amely nem kong, amelynek van etikája, hite, szeretete, istene... (Újpest lap, 1993. szeptember) Gyermekközpontú szemlélettel (Folytatás a 3■ oldalról.) A polgármesteri hivatal Király utcai gyámhivatalának vezetője, Simon Sándorné, lapunk érdeklődésére elmondta, hogy jelenleg ötezer körüli a veszélyeztetettnek minősülő újpesti gyermek száma és sokan közülük jogosultak rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. Ezek a gyermekek általában olyan több gyermekes családban élnek, amelyeknél az egy főre eső jövedelem legföljebb 11 500 forint, vagyis nem több, mint az úgynevezett minimál- nyugdíj. Ami a rendkívüli segély mértékét illeti, az önkormányzati rendelet szerint jelenleg 1000 forinttól 11 500 forintig tejredhet ez az összeg. Mint hozzáfűzte: a megadott lehetőségeken belül a segély összegét igyekeznek arányosan megállapítani. így például más összeg utalható rendkívüli segélyként akkor, ha a szülő tartós táppénzre szorul, és természetszerűleg más akkor is a támogatás mértéke, ha például a fizetés előtti héten ellopják az anya pénztárcáját... Végül gyakorlati tanácsként hozzáfűzte, hogy a gyermekek családon belüli nevelését Simon Sándorné, a gyámhivatal vezetője (Fotó: Zalka István) segítő rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, valamint az 1998. január elsejétől „belépő” szintén új étkezési térítési díjtámogatásról a Király utca 12-14. szám alatti szociális osztály munkatársai, továbbá a Rózsa utca 7. és az Óceánárok utca 7. szám alatti családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakemberei adnak részeltesebb tájékoztatást. Egri Tamara PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A BUDAPEST FŐVÁROS KÖZBIZTONSÁGÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY a főváros közbiztonságának, illetve a lakosság közbiztonsági közérzetének megszilárdítása, a bűncselekmények megelőzése érdekében 4 000 000 Ft összdíjazású pályázatot hirdet a nonprofit és az önkormányzati szektorban bűnmegelőzési tevékenységet végzők, vagy végezni szándékozók számára - egyéni vagy szervezeti keretben - a főváros területén megvalósuló programjaik anyagi támogatására. Apályázat kiírói 1998. évben az alábbi területeken megvalósuló, újító jellegű kezdeményezéseket vagy már működő, modell értékű programokat kívánnak támogatni: 1. bűnmegelőzés a gyermekvédelemben és az oktatásban; 2. a potenciális áldozatoknak a lakóközösségük területén a veszélyhelyzet megelőzésére és elhárítására, a segítségkérés, a jelzés és riasztás rendszerének kialakítására irányuló tevékenység támogatása; 3. bűnmegelőzési célú tapasztalatok, ismeretek, kiadványok, szórólapok megjelentetése. A pályázatnak tartalmaznia kell: (1) a pályázó nevét, címét, telefonját, (2) nonprofit szervezet esetén a szervezet bírósági határozatát, bankszámlaszámát, alapító okiratát, (3) szervezetek, intézmények pályázatában a program szükséges feltétele, megvalósításáért felelős személy nevét, telefonszámát és pozícióját, (4) a megvalósítani kívánt célokat, a cselekvési terv részletes leírását, (5) a költségvetését az egyéb források megjelölésével, (6) a megvalósítás időütemezését. A megpályázható támogatás maximális összege 400 000 Ft lehet és a program költségeinek legfeljebb 60%-át fedezheti. A szükséges fedezet fennmaradó részével a pályázónak kell rendelkeznie, s annak igazolása - sikeres pályázat esetén is - a szerződéskötés szükséges feltétele. Pályázni az erre a célra rendszeresített pályázati adatlapon lehet. Az adatlap Budapest Főváros Önkormányzatának ügyfélszolgálati irodáján (1052 Budapest, Károly krt. 28.) átvehető és ugyanitt leadható. Az ügyfélszolgálati iroda nyitva tartása: hétfőn, szerdán 8-18; kedden, csütörtökön 8-16.30; pénteken: 8-14 óráig. A pályázatokat 1997. december 15-én 12 óráig kell eljuttatni 2 pld.-ban „Budapest Főváros Közbiztonságáért Közalapítvány” megjelöléssel. A pályázatot a közalapítvány kuratóriuma felkért szakértők bevonásával bírálja el. További felvilágosítást a közalapítvány részéről Tordai Istvánná, a kuratórium titkára nyújt a 327-1000/2600 telefonszámon. Budapest Főváros Közbiztonságáért Közalapítvány
