Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1997-11-13 / 23. szám

Testületi ülésen (Folytatás a 3. oldalról.) évente be kell számolniuk az önkormányzati testület előtt, s a kapitány úr önhibáján kívül elmaradt a ta­vaszra tervezett és a tavalyi évet elemző beszámoló. A közbiztonsági bizottság azonban meghívta Präger alezredes urat, a kapitányság helyettes vezetőjét, aki beszámolt a bizottság előtt. A képviselő javaslata az volt, hogy ne nyissanak vitát a rendőrségi beszámoló felett, hanem vegyék tudomásul azt, és az 1997. évi helyzetről február, március felé kérjenek értékelést. Kérdésként tette fel a polgármester úrnak, hogy a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanácsot létre kí­vánja-e hozni az önkormányzat, hiszen véleménye szerint szükség lenne a tanács munkájára. Dr. Derce Tamás válaszában elmondta, a polgár- mester nem kezdeményezi bizottság létrehozását, eb­ben a pártok konszenzuson alapuló véleménye szük­séges. Amennyiben ezt kezdeményezik, sort lehet rá keríteni, bár az önkormányzat bizottságában a polgár­őrség és a rendőrség képviselői is részt vesznek. Dr. Kulcsár Ferenc képviselő (MSZP), egyetértve a közbiztonsági bizottság álláspontjával, néhány gondo­latot vetett fel. Véleménye szerint a rendőrség beszá­molójának valójában Újpest közrendjéről, közbizton­ságáról kellett volna szólnia, de a jelenlegi beszámoló nem arról szólt. Célszerű lenne, ha a képviselő-testü­let olyan beszámolót kapna a későbbiek során, amely az összes neuralgikus pontot tartalmazná a rendőrség­nek a helyzet javítására tett intézkedéseivel együtt. Hiszen a közbiztonságnak objektív és szubjektív olda­la egyaránt van. Mint területi képviselő, saját tapasz­talatokat is szerzett a közbiztonságról, hangsúlyozta a bűnfelderítés hiányát. Többek között felhívta a figyel­met a Váci út közlekedésére, amely a „halál útja” már Újpesten, ezért nem csupán időnként ellene ellenőriz­ni a forgalmat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az út mentén virágzik a prostitúció és már gyermeklányok is érintettek ebben. Gondot észlelt a rendőrség igazga­tásrendészeti munkájában is, és nem értett egyet a rendőrkapitány ama megállapításával, hogy nincs ká­bítószer Újpesten. Sőt újabb jelenség a maffiabűnö­zés, ezért jó lenne választ kapni arra, hogy a rendőrség hogyan fog erre felkészülni - vélte a képviselő. Eredményes munkát végeztek Hock Zoltán kulturális alpolgármester, a Kalanovics László által elmondottakra válaszolva először arról szólt, hogy képviselőtársa nem a közbiztonsági bizott­ság véleményét tolmácsolta, hiszen annak elnöke Nemes Sándor FKGP-s képviselő, s amely bizottság 5:2 szavazati aránnyal megköszönte a rendőrség be­számolóját és azt tudomásul vette. A rendőrkapitány úr már tavasszal beszámolt volna az 1996-os tapasztala­tokról, ha a képviselő-testület napirendjére tűzte volna a témát. Az elmaradás tehát nem a rendőrség hibájából történt. A napirend során elhangzottakról szólva utalt arra, hogy véleménye szerint a képviselő-testületnek nem bírálattal, hanem más módon kellene elősegítenie a rendőrség munkáját. Például az országgyűlési képvi­selőkön keresztül lehetne kísérletet tenni arra, hogy a rendőrség több segítséget kapjon, de erre még nem volt példa. Úgy vélte, hogy a képviselő-testület szakmailag nem jogosult megítélni a rendőrség munkáját, érzékel­ni lehet a problémákat, megítélni azonban nem na­gyon. Úgy vélte, nem kellene önkormányzati határo­zatba foglalni a jövő évi beszámolási kötelezettséget, mert amennyiben erre a testület fogadókészséget mu­tat, meg is fogja kapni a beszámolót. Szólt arról is, hogy amikor a képviselők önmaguk toleranciát várnak el másoktól, például a Tanoda Téri Általános Iskola ügyében, más problámákkal és nehézségekkel kapcso­latban önmaguknak is toleránsnak kellene lenniük. Dr. Derce Tamás polgármester hozzáfűzte, készül a protitúcióról szóló törvénytervezet, amelyben egy ke­rületi együttes véleményt kellene a jövőben kialakíta­ni. Kalanovics László arról szólt, hogy hozzászólásá­ban a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács létre­hozását szorgalmazta. Véleménye az volt, hogy van olyan képviselő, aki tett lépéseket a közbiztonság ér­dekében, de erről itt nem érdemes vitát nyitni. Csu­pán azt jegyezte meg, hogy az 1996-os évről szóló beszámoló elmaradt, de a bizottság előtt volt egy be­számoló, melyet elégedetten fogadtak. A kerületi rendőrség fővárosi szinten a szakmai rangsorban jó helyen áll és el kell ismemi, hogy eredményes mun­kát végeztek. Simonfi Sándor képviselő (MDF) azzal kezdte, hogy a maga nevében, hiszen mástól nincs felhatal­mazása a bocsánatkérésre, megköveti Szabó Péter rendőrkapitányt. Hiszen a közbiztonságot alapvetően nem a rendőrség határozza meg, hanem a társadalmi és jogi körülmények. Véleménye, hogy a rendőrség próbálja a bűnözést visszaszorítani, de ennek anyagi feltételei is vannak. Utalt arra is, hogy civilként nem tudják szakmai alapon mérlegelni a végzett munkát, érzékelnek bizonyos dolgokat, rámutathatnak arra, hogy mit észlelnek, de tanácsot nemigen lehet adniuk. Utalt arra is, hogy az önkormányzati törvény parla­menti vitája során korábban több olyan kezdeménye­zés volt, amely arra irányult, hogy az önkormányza­toknak nagyobb beleszólásuk legyen a rendőrségi munkába. Ezek a kezdeményezések végül is a tör­vényben nem jelentek meg. Liberálisabb rendőrségi törvényre lenne szükség, ezért ennek hiányában er­kölcstelennek tartja a rendőrség elleni kritikákat. A beszámolót elfogadásra ajánlotta. Azért is, mert az ön- kormányzati előterjesztések, rendeletek esetében nem szempont az, hogy milyen hatással van, lesz például a bűnözésre. Ezért a számonkérésnek nincs erkölcsi alapja, inkább meg kell köszönni, hogy ilyen társadal­mi és anyagi körülmények között is tudnak dolgozni. A szünetet követően Vincze István képviselő (Új­pestért Egyesület) ügyrendi javaslata a vita lezárásá­ról szólt, a levezető elnök pedig számba vette a még felszólalni kívánókat, és a képviselő-testület úgy dön­tött, hogy dr. Demkó János, Diósi László és Nagy Ist­ván képviselők meghallgatása után a vitát lezárja. Dr. Demkó János képviselő (független) arról szólt, mint büntető jogász lassan két évtizede van rálátása a rendőrség munkájára, tapasztalatból mondhatjá: sem­mi szégyellnivaló nincs, a rendőrségi dolgozók ala­csony bérét azonban méltatlannak tartja. A beszámo­lót elfogadja és elfogadásra javasolta. Diósi László képviselő (MSZP) az előtte szóló vé­leményekről beszélt, kiemelve: a kívülálló számára úgy tűnhet, hogy az önkormányzaton belül van egy olyan csoport, amely bírálta a rendőrség munkáját, a másik pedig a védelmére kelt. Úgy vélte, nem erről van itt ma szó, azt ami itt elhangzott, azt nem a bán­tó szándék motiválta, csupán hangot akartak adni az illetékesek előtt a negatív jelenségeknek. Képviselői tapasztalata mondatta vele, hogy a választókerületé­ben élő idős asszonynak, aki épp a testületi ülés nap­ján kért tőle segítséget és védelmet, nem tudott meg­nyugtató választ adni. Úgy vélte, ezt a tehetetlenségi érzést meg kell osztania valakivel. Ezért próbálták el­mondani a segélykiáltásokat, amely nagyon sok em­berben felmerülnek. Ugyanakkor egy jó szó, a segítő szándék segíthet a gondok megoldásában. Nagy István népjóléti alpolgármester (Fi­desz—MPP) véleménye az volt, hogy az újpesti rend­őrség munkájának megítélése nagymértékben függ a környezettől. Úgy vélte, hogy az előterjesztést a fő­városi helyzethez mérten kell elbírálni. Ismerve a rendőrkapitányság dolgozóit, feltételezhető, hogy mindent megtesznek a közbiztonság érdekében, de jó érzés az is, hogy az újpesti önkormányzat is minden lehető eszközzel támogatja a munkájukat. Ez a segít­ségnyújtás tehát kölcsönös. Ezért is javasolta a beszá­moló elfogadását. A képviselő-testület a rendőrkapitányságról szóló beszámolót - a vitát lezárva - 22 igen, 3 nem, 2 tar­tózkodás szavazati aránnyal elfogadta. A napirend harmadik pontjaként a fővárosi Általá­nos Rendezési Terv véleményezésére került sor, dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében, aki a határozati javaslatban tett szövegszerű kiegészítést. Körmendi József képviselő (KDNP) a városfejleszté­si és tervezési bizottság elnökeként arról szólt, hogy a bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag ajánl­ja elfogadásra. A képviselő-testület az előterjesztést 28 igen, 1 tartózkodási szavazati aránnyal elfogadta. (Az ÁRT-vel kapcsolatban született határozati javas­latot - terjedelmi okok miatt - következő lapszá­munkban adjuk közre. A szerk.) A napirend negyedik pontjaként dr. Vitáris Edit jegyző tett előterjesztést a IV. kerület polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának módo­sítására. Előterjesztőként ugyan nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni, de idekívánkozik, az szmsz módo­sítását a november l-jétől életbe lépett gyermekvé­delmi törvény tette szükségessé, melynek alapján a polgármesteri hivatal szociális osztálya munkáját a törvényben meghatározott feltételekhez kellett igazíta­ni. (Erről bővebben következő lapunkban. - A szerk.) Majzik Ferencné képviselő asszony (MSZP) a nép­jóléti és lakásügyi bizottság elnökeként az előterjesz­tőt a bizottság egyhangú támogatásáról biztosította. A képviselők 28 igennel voksoltak a döntésről. A napirend ötödik pontjaként dr. Derce Tamás pol­gármester volt az előterjesztője az önkormányzati biz­tos kirendelésének és tevékenységének rendjéről szó­ló önkormányzati rendeletnek. Az előterjesztést kér­dés, hozzászólás nem követte, a képviselők a szava­zás során 29 igen szavazattal fogadták el a javaslatot. További témák Hatodik napirendi pontként Nagy István népjóléti alpolgármester volt az előterjesztője a szociális rá­szorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - önkormányzati rendelet módosítására készült javas­latnak. Előterjesztőként annyi kiegészítést fűzött hoz­zá, hogy a helyszínen kiosztásra került egy módosító indítvány, amit alapjavaslatként kért kezelni, és egy tervezett különálló határozati javaslat, amely a nyolc­párti egyeztetés eredménye. Majzik Ferencné, a nép­jóléti és lakásügyi bizottság elnökeként támogatásá­ról biztosította az előterjesztést, majd a képviselő-tes­tület 25 igen, 1 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal megalkotta a szociális ellátásokról szóló rendeletét, majd önkormányzati határozatban kérte fel a polgár- mestert, hogy az 1998. évi költségvetési koncepció szociális támogatásokra vonatkozó sarokszámainak ismeretében végeztessen kiegészítő számításokat a most elfogadott rendelet költségvetési kihatásairól. Ennek eredményét és amennyiben az szükséges, mó­dosításait újólag terjessze a képviselő-testület elé. Hetedik napirendi pontként az önkormányzat illeté­kes területén lévő közterületek használatáról és rendjé­ről szóló, a 24/1996. (VÍI. 1.) számú rendelettel módo­sított 16/1966. (V. 6.) számú önkormányzati rendelet módosítására lett javaslatot dr. Derce Tamás polgár- mester. Bujdosó Miklósné képviselő asszony (FKGP) jelezte, nem ért egyet azzal, hogy a kommunális szol­gáltatók közterület-használati díjat fizessenek, mert vé­leménye szerint ezt a lakosságra fogják továbbhárítani. Simonfi Sándor egyetértve a tervezettel, azt kér­dezte, hogy akinek a telkén esetleg villanypózna áll, kérhet-e közterület-használati díjat? Dr. Derce Tamás válaszában elmondta, hogy magánterületre a képvise­lő-testület nem hozhat rendeletet. Albrecht Péter gaz­dasági alpolgármester (MSZP) a képviselő asszony véleményére reagálva elmondta, hogy a közszolgál­tató szervezetek, valamint a versenyszférában dolgo­zók komoly bevételekre tesznek szert, és nem volna (Folytatás a 7. oldalon.) 1997. november 13. ÚJPEST ■1 5

Next

/
Thumbnails
Contents