Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-13 / 12. szám
1997. június 13. úJf 1 töntmetc tiíarfcÁén&evt, X. Felejthetetlen év: 1954... A nagy magyar fölényt nem bírta nézni Liebrich, aki a magyar csapat ellenállhatatlan „karmesterét”, Puskást szándékos, durva belemenés- sel hosszú időre „elintézte” A világbajnokság második fordulója előtt a svájci Se- maine Sportive című hetilap a brazil-jugoszláv találkozóra hívta fel a figyelmet: a dél-amerikaiaknak most kell bebizonyítaniuk, hogy képesek felvenni a magyarokkal a versenyt. Nos, Bukovi Márton, a magyar szakvezetés „brazil-szakértője” azt jelentette az 1:1 -re végződött mérkőzés után, hogy nincs okunk a félelemre. A szoros emberfogástól irtóznak a brazilok, s gólkirályuk, Baltazár jóformán szóhoz sem jutott a kemény jugoszláv védőkkel szemben. A döntetlennel azonban mindkét fél elégedett volt, mert ezzel már továbbjutott, akárcsak Uruguay és Ausztria. A negyeddöntő másik két csapatának kiléte egy nappal később dőlt el, illetve két helyen váratott magára. A baseli stadionban 53 000 néző szorongott, amikor az angol Ling sípjelére megkezdődött Bozsikék második világbajnoki 90 perce. Amint az várható volt, Zakariás és Hidegkúti már játszott, a jobbszélen pedig Tóth II. váltotta fel Budait. A csapatjátékán azonban ez semmit sem változtatott, fokozatosan és biztosan őrölte fel a nyugatnémetek ellenállását. Az első félidő végén még „csak” 3:1 arányban vezettünk, de a szünet után már az első 10 percben ötre növeltük góljaink számát. Minden nagyon szépen ment, csak az nem tetszett, hogy Liebrich „kiszúrta” magának Puskást és mintha külön párbajt vívott volna vele. A 60. percben azután a sportszerűtlen küzdelem el is dőlt: a német hátvéd szándékos szabálytalansággal harcképtelenné tette Puskást, akit le kellett vinni a pályáról. A nézőtéren nagy volt a felháborodás, a pályán a megdöbbenés. Még a nyugatnémet játékosok arcán is látszott, hogy erre azért nem lett volna szükség. Liebrich eleinte szabadkozott, aztán jobbnak látta, ha eltűnik a környékről és hallgat. Ling játékvezető azonban nem látott szándékosságot és nem állította ki a játékost. Tíz főre csökkent a magyar csapat, de így is ellenállhatatlanul támadott tovább. Mintha „bosszút” akart volna állni, újabb két góllal terhelte Kwiatkowski hálóját. Már 7:1-re vezettünk, amikor általános derültséget keltett Grosics szólója. Kapusunk kifutással szerezte meg a labdát az NSZK- csatárok orra elől, de ahelyett, hogy azonnal továbbította volna, vezetni kezdte. Majdnem a félpályáig cselezte át magát, amikor Rahn megtámadta a partvonalnál, leszerelte és jó helyzetfelismeréssel onnan az üresen maradt magyar kapuba ívelte a labdát. Potyagól! Akárcsak a harmadik német gól, de hát hatgólos vezetésnél (8:2) ez megengedhetőnek tűnt. A magyar csapat így 8:3-mal zárta a találkozót. A mérkőzés befejezése után szürke Pobjeda kocsi állt meg a pálya játékosbejárata előtt. Kreisz doktorral, a magyar csapat orvosával együtt a sérült Puskás szállt külön autóba, s még ekkor is számtalan autogramkérő indított ostromot a magyar játékos ellen. Fényképészek hada vette körül, hogy megörökítse azt a pillanatot, amikor Puskást elszállítják a baseli pályáról. Kreisz doktor eléggé hosszadalmasnak ítélte a gyógyulást, és mindjárt közölte, hogy Puskás játékára egyelőre nem lehet számítani. A bokája kiugrott, de szerencsésen visszanyerte eredeti helyzetét, és csak a rendkívüli duzzadás jelezte a sérülés helyét. ,dinnek a sérülésnek a gyógymódja: rögzítőkötés, fekvés, szorgalmas borogatás - állapította meg a sebész főorvos, majd hozzátette és nagy türelem!” Puskás még aznap este arra kérte Kreisz doktort, hogy ne kelljen fekve maradnia a szobájában. Le akart menni játékostársai közé, és a fehér asztal mellett velük együtt ünnepelni a nyugatnémetek felett aratott nagyszerű diadalt. Puskás megkapta a főorvosi engedélyt, és társai lesegítették az étterembe, ahol néhány perccel később már pohárral a kezében ő köszöntötte fel az 50. válogatottságát ünneplő legjobb barátját, Bozsik Józsefet. Kitűnő hangulatban, a késő esti órákig maradtak együtt a játékosok, s közben persze a mérkőzésről is sok szó esett. Sebes Gusztáv örömmel állapította meg, hogy a csapat formája felfelé ível. A játékvezető ténykedését illetően már nem volt ilyen jó véleménnyel: „Liebrich nem való világbajnoki mezőnybe! Csodálkozom a játékvezetőn, hogy nem állította ki. Mi elismerjük az igazi tudást, a brazilok labdaművészetét, az uruguayiak technikáját. A nyugatnémet játékosoktól, sajnos, ezen a mérkőzésen semmit nem tanulhattunk!” A játékosok körében sok élcelődésre adott alkalmat a három nyugatnémet gól. Legtöbben azt kérdezték, Grosics hogyan követhette el a második gól előtti hibát. Grosics a következőket válaszolta: „Tíz eset közül kilencszer ugyanezt csinálom: kifutok a kapuból és igyekszem elrúgni vagy lepasszolni a labdát. Sajnos, most a bal lábamra jött a labda és ezzel nem tudok eléggé júl rúgni... Azt kell elérnem, hogy a bal lábam se legyen »suta«, és akkor majd elkerülhető az ilyen ballépés...” A magyar tábor hangulatát csak az nyugtatta, hogy mi már továbbjutottunk. Az NSZK-nak és Törökországnak azonban újabb mérkőzést kellett játszania, mert a törökök is legyőzték Dél-Koreát, és így pontegyenlőség állt elő a második helyen. A két csapat megismételt találkozóján a nyugatnémetek elsöprő győzelmet arattak, s így ők is a negyeddöntő tagjai lettek, ugyanúgy, mint Svájc, amelynek Olaszországgal kellett újra mérkőznie hasonló okból. A hazaiak megismételték győzelmüket, és ezzel már valóra váltották világbajnoki álmaikat - Anglia oldalán ők is bejutottak a legjobb nyolc közé, a negyeddöntőbe. De ez már egy új fejezetet érdemel... Vándor Kálmán 50 éves az ufókutatás , Kozmikus kaland Újpesten Az 1947-ben történt híres roswelli ufókatasztrófa óta egyre nagyobb az érdeklődés az ufók és a megmagyarázatlan jelenségek iránt. Az ufókutatással - leszállásokkal, észlelésekkel - foglalkozó adatokat bizonyos fokig tudományos igénnyel rendszerezők ezt az időpontot tartják annak, hogy a közvélemény elfogadta az ufók létét. Sokan összetévesztik az ufót az ufonautákka). Az ufó (magyarul azonosítatlan repülő tárgy) egy jármű, amellyel az idegen civilizációk képviselői, az ufonauták közlekednek. Az ufókutatás 50. évfordulója alkalmából 1997. június 20-29-ig megrendezésre kerülő Kozmikus kaland elnevezésű nemzetközi űr- és jövőkutató kiállítás mindkét területet felöleli. Az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban (Bp. IV., István út 17-19.) tartandó rendezvényen élethű bemutatót láthatnak a „repülő csészealjakról”, a leggyakoribb ufós eltérítésekről. Több tucat fantasztikus úrlény és ember nagyságú ufonauta mellett az 500 négyzetméteres kiállítás egyik területén a Mars azon részét mutatják be, ahol a Mars-arcok vannak. Az ufókutatás területein elért eredményeket könyv-, fotó- és festménykiállítás teszi szemléletesebbé. A kiállításon megtekinthető több olyan tárgy, meteorit, mely feltételezhetően nem földi eredetű, illetve ami a tudományos vizsgálatok szerint nem állítható elő földi technológiával. Az űrkutatási, csillagászati eszközök mellett - ár. Egely György jóvoltából - olyan tárgyak is bemutatásra kerülnek, amelyekben gömbvillám okozott kán. Mindennap több ismert hazai és külföldi ufókutató tart előadást, mint Hargitai Károly, dr. Szilágyi Mária. Sós Tibor, Nemere István és sokan mások. Népszerű természetgyógyászok (pl. Gyurcsok József. Harasztosi László) ingyenes tanácsadással állnak az érdeklődők rendelkezésére. A programot nonstop sci-ft- és dokuntentumfilm-vetítés egészíti ki. A jelenlévők a helyszínen rádióamatőr összeköttetés segítségével kapcsolatba léphetnek a világ összes ufókutató szervezetével s értesülhetnek a legfrissebb üfós hírekről. A Kozmikus kaland elnevezésű nemzetközi kiállítást könyvvásár és dedikálás, videokazetta-, poszter- és ajándéktárgy -árusítás kíséri. Belépőjegy: felnőtt: 500 Ft, gyermek, nyugdíjas, katona: 300 Ft. Családi belépő (2 felnőtt, két gyermek): 1200 Ft. Az Ufószövetség és a Stúdió Könyvklub tagjainak 100 Ft kedvezmény! ,11 I
