Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-30 / 11. szám
1997. május 30. UJPE5 * Újpest az erősen fertőzött kerületek közé tartozik A parlagfű nem ismer határokat Magyarország lakosságának tíz százaléka allergiás, szinte minden családban, munkahelyi közösségben előfordul ez a betegség. A pollenallergia egyre súlyo-” sabb, egészséget veszélyeztető tényezővé vált, a szenvedő betegek számának ugrásszerű emelkedésével már jelentős egészségügyi és gazdasági károkat is okoz. Jellemző a. károkozás mértékére, hogy a parlagfű virágzása idején országosan három-három és félszeresére emelkedik a gyógyszerfogasztás. A legkártékonyabb allergizáló gyomnövény Budapest területén is rendkívül elterjedt. Budapest Főváros Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásának növényvédelmi osztálya megfigyelő rendszert működtet a főváros területén. Jelentésük szerint Újpest az erősenfertőzött kerületek közé tartozik, hiszen a település területének több mint 40 százalékán jelen van a parlagfű. A helyi közterületek karbantartása az újpesti ön- kormányzat feladatkörébe tartozik. Az idei helyzetképről Hamza Györgyné, az újpesti polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának munkatársa tájékoztat:- Kerületünkben Káposztásmegyer a legfertőzöttebb régió. A parlagfű elsősorban az elhagyott, nem parkosított, megműveletlen területeken terjed. A káposztásmegyeri lakótelepet jelentős zöldterület övezi, amelyeken elengedhetetlen a rendszeres gyomirtás. Közterületeken az előírások nem engedik meg a vegyszerek használatát, ezért úgynevezett mechanikai védelemmel, azaz kaszálással végezzük a munkát. Az önkormányzat évente 2-3 millió forintot különít el erre a célra. A pollenjelentések alapján, a veszélyeztetett időszakban legalább kétszer, felkészült szakemberek végzik el a parlagfű irtását. A Fővárosi Közgyűlés 1997-re intézkedési tervet fogadott el, amelynek célja, hogy a földhasználók (bérlők, fenntartók, tulajdonosok) egyre szélesebb körét vonja be a parlagfű elterjedése elleni védekezésbe és a megfelelő előrejelzések alapján biztosítsa a védekezést. A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésének hátteréről - az e témában megtartott sajtótájékoztatón - Vajda Pál főpolgármester-helyettest kérdeztük: • „Mindenki söpörjön a saját portája előtt" - tartja a mondás. A koordinációs munkán túl a fővárosi önkormányzat hogyan védekezik a parlagfű ellen?- A főváros mintegy 1700 hektárnyi zöld területet kezel. Az 1995-ben indult „parlagfűprogram” keretében - a Fővárosi Növényvédő Állomás előrejelzése alapján - évente háromszor kaszáltatjuk le a veszélyeztetett területeket. Ennek költsége 175 millió forint. Az elmúlt évben a fővárosban sikerült csökkenteni a légköbméterenkénti pollenszámot, az eredmény azonban a kerületekkel összehangolt munkát dicséri. • Milyen tapasztalatai vannak az együttműködés terén?- Összefogás nélkül nagyon nehéz előrejutni. Én azt tapasztalom, hogy a kerületi önkormányzatok együttműködése ezen a területen jelentősen javult, a gyomirtás jelentősége ma már szinte mindenhol elismert és anyagilag támogatott tevékenység. A parlagfű-mentesítés azonban nem csak önkormányzati ügy. A privát tulajdonban lévő földterületek tulajdonosai között akad, aki ezt a munkát még nem tekinti elsőrendű feladatának. • Az idei intézkedési tervben hogyan népszerűsítik a gyomirtás szükségességét?- Ismeretterjesztő, propaganda- és kampánymunkával „vesszük fel a harcot" a parlagfű ellen. Mintegy 12 millió forintot áldozunk erre a célra. Iskolákban, egészségügyi intézményekben, a Magyar Televízió műsoraiban, plakátokon hívjuk fel a figyelmet az allergiát okozó gyomnövényekre. Szeretnénk előrelépni az agglomeráció önkormányzatai felé. hogy a nem művelt területeken burjánzó gyomok irtásával is javítsuk a főváros pollenszennyezettségi állapotán.----------------------------------------- J A lakosság részvételével... 1997-ben a fővárosban, a Széchenyi-hegyi Regionális Egyesület (RegE) vállalkozott a gyűjtőkampány szervezésére és koordinálására. A gyűjtőakció csak akkor lehet eredményes, ha a saját lakóhelyén mindenki irtja e veszélyes gyomnövényt. Lényeges, hogy csak az vegyen részt a parlagfű irtásában, aki nem allergiás! A Fővárosi Önkormányzat ezért felhívást bocsátott ki. amelyben a kerületi önkormányzatokat, az iskolákat és a helyi civil szervezeteket felkéri a lakossági parlagfűgyűjtő akcióban való részvételre. Májustól októberig egy ingyenesen hívható „zöld számon” kapható információ a parlagfűről, és az akcióban való részvétel módjáról. Telefonszám: 06-80-222-333. R. A. Hogyan ismerhető fel a parlagfű? A parlagfű életciklusa Részben találó, részben megtévesztő a növény neve; a parlagfű többnyire valóban a gondozatlanul, parlagon hagyott területeken üti fel a fejét: frissen feltört, még rendezetlen építési területen, időlegesen megművelt, majd elhanyagolt kertekben, árokpartokon, parkok, utak szélén található. Életerejére, alkalmazkodóképességére jellemző, hogy még a járdák repedéseiben is képes megtelepedni. De a parlagfű nem hasonlít a füvekhez, másfél méter magasra is megnő, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes növény. Felálló, felül többnyire elágazó szára rányomottan szőrös vagy érdes, tompán négyélő, enyhén bamáslila. Levelei egy-két- szeresen szárnyasán szabdaltak, a levél fonákja és szára pelyhes. Porzós virágai a hajtások csúcsán füzérben állnak, a lecsüngő apró sárga virágok apró csészékre hasonlítanak. Fejlődésére jellemző, hogy március végén kikel, áprilisban pedig már tömegesen jelennek meg a fiatal, négyleveles növénykék. A növények a felső 2-2,5 cm-es talajrétegből bújnak elő, de nem ritka az ennél mélyebb eredetű sem. Virágzásuk július 10-e körül kezelődik és folyamatos a korai fagyok beálltáig. Virágporát a szél akár több kilométeres távolságra is eljuttatja. A termés érése október közepe táján kezdődik. Az egyes növények átlagosan 3000-4000 csíraképes magot érlelnek, de mértek már 60 ezer darabos egyedi maghozamot is! Az egyes egyedek a termésük beérése után elpusztulnak.-Amélyebb rétegekbe került, beszántott magvak csírázóképességüket akár 30-40 évig is meg-őrzik, s ha ismét a talajfelszín közelébe kerülnek, a friss magvakkal azonos eréllyel csíráznak. Télen a magvak nyugalomban vannak, majd amikor a napi középhőmérséklet eléri a 10 °C-ot, csírázásukat megkezdik. „A káposztásmegyeri lakótelepet jelentős zöldterület övezi, amelyen t elengedhetetlen a rendszeres gyomirtás.” (Fotó: Horváth Dávid)
