Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-30 / 9. szám
1 ^ W ¥ W*%Wm &**"%"* ----------------------------------U JI L. » 1997. április 30. A városháza megszépül A legtöbb városlakó sokéves ottlakás után is rendszerint csak arra emlékezik, hogy melyik utcán kell bekanyarodnia, átmennie, kitérnie, végighaladnia, hogy eljusson céljához. Csak kevesen figyelnek föl a napi rohanásban az esőben fénylő háztetőkre, újpest régi házainak kopottan is szép gipszfiguráira, az öreg kapuk míves faragásaira. Horváth János, az önkormányzat Gazdasági Intézmények Központjának igazgatója az emberek többségétől eltérően behatóan ismeri a városrészt. Többnyire pontos választ ad arról, hogy a kerület nevezetes épületei, gyárai, boltjai, kórházai és iskolái mikor és milyen technológiával épültek és „rekonstrukciós műtétben” mikor részesültek. Az igazgató azt is tudja, hogy ezek a házak az évtizedek során milyen sérüléseket szenvedtek, és melyek azok a legfontosabb munkák, amelyek nem sokáig tűrik a halogatást. A nyolcvanas évek közepe óta az újpesti önkormányzatnál dolgozó mérnök nemcsak iskolái és hivatala révén szerezte ismereteit, hanem édesapja - aki újpesti építőmester volt, a háború előtti években, majd a IV. kerületi tanácsnál különböző műszaki vezetői posztokon dolgozott - is beléplántálta a kerület iránti mélyebb érdeklődést.- Az önkormányzat gazdasági és műszaki karbantartását végző központ — avat be vendéglátóm a Viola utcai szervezet munkájába -, jelenleg önálló költségvetési intézményként látja el feladatait, és több mint félszáz oktatási intézménynek biztosítja a mindennapi munkához szükséges technikai hátteret. Az újpesti óvodák és iskolák mellett három gimnázium üzemeltetéséért is az intézmény felel, ám a kerület szakközépiskolái a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányításával működnek. Az igazgató megemlíti azt is, hogy az István téri piac és az újpesti pedagógusszálló karbantartását szintén a Viola utcából „vezénylik”, ám 1996 óta az egészségügyi intézmények karbantartását már nem ők látják el. Horváth János számára a múlt század első évtizedeiben épült sajátos hangulatú „iparos utcái” jelentik az „igazi Újpestet”, bár kétségtelen, hogy ma már a ’70-es évek elején létrehozott két belső lakótelepen és a nyolcvanas esztendők közepén életre hívott káposztásmegyeri új épületekben élők vannak elsöprő többségben. Lokálpatrióták persze nemcsak a régi városrészen „születnek”. Akik hosszabb ideje Újpesten dolgoznak, vagy akik az itteni lakótelepi lakásokból valódi otthont teremtettek maguknak, egyre erősebben érzik, hogy a családon kívül, a tágabb környezetért, a környező utcák és parkok békéjéért is sokat tehetnek. Horváth János ezekben a hónapokban legfontosabb teendőjének a városháza fölújításának irányítását tartja. A nevezetes épület alapkövét 1899. május 13-án helyezték el és 1900. augusztus 21-én volt az ünnepélyes átadás. Az újpesti községháza építésének történetéhez az is hozzátartozik, hogy Böhm Henrik, valamint Hegedűs Armin építészek nyertes pályázati tervei szerint dolgoztak az egykori építők, akik egy év alatt hozták létre a francia eklektika főbb jegyeit magán viselő épületet. Az igazgató régi rajzokat mutat a régi városházáról. A korabeli leírás szerint az épület téglavörös vakolatot kapott világos mészkő borítással, és a mostani zöldtől eltérően vörös tető fedte. A hatvanas évek végén fölkerült zöld tetőcseréppel Horváth János egyáltalán nincs kibékülve. Véleménye szerint a zöld tető tapadási tulajdonságai ugyanis nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek, ezért a hócsúszás elkerülésére négy éve védőtetőt kellett elhelyezni. A szakember az irodák alumíniumablakait is elhibázott választásnak tartja. Ezek a ’70-es években beépített „alumí- niumförmedvények” nemcsak az épület stílusától idegenek, de a hőtechnikai követelményeknek sem felelnek meg. A kerület jelképének is bízvást tekinthető városházán - a vizsgálatok szerint - hatszor végeztek nagyobb felújítást, vagyis eddig hat vakolat- és festékréteg került az épületre. A tüzetesebb elemzések szerint az épület többször is komoly gondot okozott a fenntartóknak. A harmincas években például már jelentős átalakítások történtek a homlokzaton, mivel addigra a tető alatti felső vízköpők balesetveszélyessé váltak. A szakértők számára nyílt titok az is, hogy az egykori építők jóval kisebb figyelmet fordítottak az oldalfalakra, mint a főhomlokzatra. A kevésbé látható részeken olcsóbb technológiával és kevésbé időt álló anyagokkal spóroltak. A napjainkban esedékes rekonstrukciós munkákat nehezíti, hogy a levéltári anyagokból nem került elő az építési dokumentáció, illetve a későbbi beavatkozásokról sincsenek leírások. Ez idáig olyan fényképeket se találtak - bár lapunk segítségével is kerestek -, amelyek az épület világháborús belövéseit ábrázolták volna. Ezért máig • Mekkora vállalkozói körről beszélhetünk Újpesten? Makrainé Marosi Csilla: - Tizenhatezer regisztrált vállalkozó működik a kerületben. Az elmúlt év végén életbe lépett kedvezőtlen adó- és társadalombiztosítási jogszabályok hatására mintegy 620-an adták vissza a vállalkozói igazolványukat. Alig egy hónapja jelent meg egy jogtisztázatlan, hogy a falakon látható egyes repedéseknek mi is lehetett a kiváltó oka. Horváth János, aki a rekonstrukciós munkákat irányítja a következő hónapokban, megjegyzi azt is, hogy ő szívén viseli az újpesti házak és különösképpen a városháza sorsát, de tudja, hogy a felújítására kevés a rendelkezésre álló pénz. Az idei rekonstrukciós terv szerint augusztusra és a Károlyi-szobor városnapi avatóünnepségére szeretnék befejezni az épület főhomlokzatának rekonstrukcióját és 1999-ig helyreállítanák a városháza hátsó és oldalfalait. Ez a munka persze sokféle szaktudást igényel, hiszen elengedhetetlen a faragott kövek javítása, illetve cseréje, az épületet díszítő szobrok megmentése, az acél tartószerkezet korrodált részeinek cseréje, a ház alatti pince természetes szellőzésének visszaállítása, a földszinti falak átnedvesedésének megszüntetése. A városháza megszépülése sokak számára jelent örvendetes és megnyugtató hírt. Egri Tamara szabály azok számára, akik 1996. december 1 -je után hagytak fel a vállalkozói tevékenységgel. Aki június 1-jéig ismét kiváltja az engedélyt, mentesül az ötezer forintos illeték befizetése alól. • Újpesten eddig hányán éltek ezzel a lehetőséggel? (Folytatás a 7. oldalon) Igazolványok és engedélyek Változó paragrafusok I Ugyancsak rutinos közlönyforgatónak kell lennie annak a vállalkozónak, aki naprakészen kívánja követni a hazai jogszabály-módosításokat. A kormány, az egyes hatóságok, illetve szakmai szervezetek időről időre módosítják az üzleti élet feltételeit, így a gyakorlatban könnyen előfordulhat, hogy mire a vállalkozó minden engedélyt beszerez és minden illetéket leró üzlete beindításához, máris újabb akadályok tornyosulnak előtte. Az iparosok, kereskedők és más vállalkozások képviselőit jelenleg a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájának munkatársai segítik a naprakész információk átadásával és I s ugyancsak itt történik a vállalkozói igazolványok kiadása. A közeljövőben ezt a tevékenységet átveszik a Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltató irodái. Előreláthatóan az önkormányzatoknál marad azonban a működési engedélyek I s kiadása, amelyekkel kapcsolatban nemrégiben megjelent egy újabb módosító kormányrendelet. Az újpesti helyzetképről és a várható változásokról Makrainé Marosi Csillát, a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájának vezetőjét, [: valamint Topienszky Katalint, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara újpesti szervezetének vezetőjét kérdeztük. I (A felvétel ft , a városházáról R 1915-ben készült...)
