Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-10-12 / 21. szám
ÚJPEST Eredeti dokumentumok és szemtanúk beszúrni Szemtanúk segítségével A lap eme hasábjain egy tanulmányt olvashatnak az 1956-os újpesti eseményekről. Drahony Terézia és Névay József dolgozata ez ideig nem jelent meg teljes terjedelmében nyomtatásban sehol. Az, hogy most a helyi lapban olvasható, aktualitását az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének közelgő 40. évfordulója adta. s az a tény, hogy azóta sem készült más összeállítás,»/ akkori eseményekről. Névay József, a tanulmány egyik szerzője, természetesen óv attól, hogy az 1989-ben készült írást történészek által írtnak tekintsem, illetve tekintsük. Hiszen jómaga gépész üzemmérnök, és azóta elhunyt felesége, Drahony Terézia is közel járt ugyan ahhoz, hogy magyar-történelem szakos diplomát szerezzen, de egyikük sem avatott kor- szakértő. Névay József, úgy fogalmaz; a rendszerváltás idején, Nagy Imre temetése után határozták el ketten Teréziával, hogy kutatómunkába kezdenek. Pusztán kíváncsiságból, mi is történt Újpesten 1956-ban? Akkoriban, mint a Szabad Demokraták Sz.övetségének tagjai, vállalkoztak tehát a kutatásra. Felhívásukat a kerületi lap is lehozta, és megtörtént a csoda; jelentkeztek a szemtanúk. Voltak akik fényképeket, iratokat hoztak, mások azt a lövedéket, amely házuk falába fúródott... Segítettek ismeri emberek és kevésbé közéleti szerepet vállalók, például Va- nyek Ama!, az újpesti Forradalom! Bizottság tagja, (akiről többször történik említés az összeállításban) és dr. Mészáros István László, ma már országgyűlési képviselő, aki a vádiratot és a periratot kikutatva lehetőséget teremtett arra: a szerzőpáros összevethesse az elmondottakat a hiteles dokumentumokkal. A tények kiegészítették egymást... Mint mondja, 1990-ben felhagyott a politizálással. Ám, írásukat ma is vállalni tudja. Dolgozatukat úgy kezdték; köszönik azoknak akik segítették munkájukat, és kérik azokat, akik megismerkedve tartalmával, újabb tényeket tudnak elmondani: keressék őket. Lapunk annak reményében teszi közzé az írást: ez utóbbi kérésnek most is lesz foganatja. Az 1956-os újpesti események és az Újpesti Forradalmi Bizottság története rendhagyó. Nem illik teljesen a népfelkelés menetébe. Még az időpontoknál is sok eltérés van. Újpest itt a város szélén magára maradt, és ezt a helyzetet jó célok érdekében tudta felhasználni. A Forradalmi Bizottság nem csak azokat a feladatokat látta el, amit a hasonló szervezetek máshol. Ezekben a hetekben Újpest külön állam volt az államban, saját politikával, közigazgatással, fegyveres erővel. Az Újpesti Forradalmi Bizottság úgy tartotta kezében a hatalmat és olyan célokra használta fel, hogy büszkék lehetünk rá. Itt nem voltak gyilkosságok, lincselések, egyéni leszámolások. Itt vigyáztak a forradalom tisztaságára. Itt csak a régi elnyomó hatalom és a szovjet csapatok fegyveresei lőttek az emberekre. Ezenkívül csak a fegyveres harcok folyamán estek el újpestiek. Az Újpesti Forradalmi Bizottság története különálló rész 1956 történelmében. Budapesten az 1956-os események október 23-án kezdődtek. Újpestre a forradalmi hullám csak október 24-én érkezett. Cselekedni akartak Reggel egy fiatal munkás, Mráz József ment hazafelé a munkahelyéről. Útközben diákokkal találkozott, akik egy autóból osztogatták és szórták az utcákon a MEFESZ követeléseit röpiratokon. Figyelmeztette őket, fiúk ne menjetek arra, ott a rendőrség van, vigyázzatok! Nem hallgattak rá. Megpróbálták a rendőrség előtt is osztogatni a röp- iratokat. Ma már pontosan nem állapítható meg, kinek a parancsára, de rájuk lőttek a rendőrök. Az autón keresztül agyonlőtték az egyik diákot, Polcz Bélát. A felháborodott emberek a halott fiút a véres autóban a tanácsháza elé tolták, követelve a bűnösök felelősségre vonását. A tanácsháza körül addigra már jókora tömeg gyűlt össze. Először csákánnyal próbálták ledönteni a szovjet hősi emlékművet, amit az újpestiek csak „Ivánnak” neveztek. Végül kifogták a lovakat egy kocsiból és úgy húzták le a szobrot. Az üresen maradt talapzatra hoztak egy asztalt a tanácsházáról és arra ravatalozták fel a halott diákot. Letakarták nemzetiszínű zászlóval, és hamarosan mindent elborított a virág. A már amúgy is forrongó tömeg hangulatát robbanásig hevítette az első áldozat „megérkezése”. Egyre radikálisabb hangok hallatszottak, egyre többen cselekedni akartak. Ekkor lépett fel a rögtönzött szónoki emelvényre a jelen lévő Kosa Pál és dr. Rajki Márton. Kása Pál jó nevű asztalosmester volt Újpesten, akkor 54 éves. Családja, két gyermeke volt. Dr. Rajki Márton köztiszteletben álló, megbecsült ügyvéd volt, aki az események idején már 55 esztendős. Egyetlen fia felnőtt, szintén ügyvéd volt. Egymást segítve, ketten próbálták az embereket lecsillapítani, a szélsőségektől visszatartani. Kása Pál javasolta, hogy válasszanak Forradalmi Bizottságot. A jelenlévők közül néhányan be is mentek a tanácsházára, Gálhidi Béla tanácselnök-helyettes szobájába. Ott alákították meg az Újpesti Forradalmi Bizottságot. Az elnök dr. Rajki Márton lett. Az alapító tagok: dr. Rajki Márton, Kosa Pál, Gerényi Gyula, Kiss Imre, Koszterna Gyula. Gálhidi Béla sokat segített működésükben, de hivatali helyzete miatt nem vállalta a tagságot. Együttes erővel, a Trombita tér felőli erkélyről tartott csillapító beszédekkel sikerült a nyugalmat időlegesen helyreállítani. A forradalmi bizottság hamarosan új tagokkal bővült, hiszen a megnövekedett feladatokhoz szükség volt a tenni akaró emberekre. Feladatukká vált Újpest közigazgatási, közellátási, rendfenntartási munkáinak szervezése. A tanács minden osztályára egy-egy bizottsági tagot küldtek, mint politikai irányítót. A rendőrségre is egy bizottsági tag ment ilyen célokkal. Ok nem szóltak bele, csak arra vigyáztak, hogy a forradalom ügye lehetőleg zökkenőmentesen haladjon. Azonban az országos politikai események ezt nem tették lehetővé. A kormány és a politika változásait megpróbálták Újpest határain kívül tartani, de ez nem mindig sikerült. Véres összecsapás Október 25-én a rendőrség előtt véres összecsapásra került sor. Ez az akkori kormány politikájának is kemény korszaka. Azután helyreállt a rend, de október 27-én egy ÁVH-s különítmény ismét elfoglalta az addig jól működő rendőrséget. Ok csak Nagy Imre október 28-i, a forradalmat támogató beszéde után távoztak. Innen kezdve nem voltak ellentétek a forradalmi bizottság és Újpest m meghatározó erői között. Közben biztosítani kellett a normális élet feltétele Ennek fontos része volt a munkahelyeken dolgozók bért nek kifizetése. A kerületi bankfiók alkalmazottainak ej része a közlekedés leállása miatt nem tudott eljutni mu kahelyére. Itt is a Forradalmi Bizottság lépett közbe. K nyittatták a páncélszekrényt és biztosították a bank ne mális működését. Október 27-én a pártbizottság dolgoz - megzavarodva az eseményektől - őrizetlenül hagyták pártbizottság épületét. Ide is a felkelők állítottak fegyv rés őröket. A közellátás sokak szerint azelőtt soha nem volt oly: jó, mint a felkelés idején. Biztosították az üzletek nyit tartását és áruval való ellátását. Gondoskodtak a gyógyszerek beszerzéséről is. A Ny gáti pályaudvar melletti ellátóból szállították a szükség gyógyszereket, de még külföldről is hoztak vöröskeres tes segélycsomagokat. Külön gépkocsicsoport gondoskodott a szállításokról járművekről és az üzemanyagról. A harcok kezdetéig ellátás a körülményekhez képest zavartalan volt. A kerület üzemeiben egymás után alakultak a munka tanácsok. Úgy tudjuk, hogy az első az országban, Egyesült Izzóban október 24-én szerveződött. A Forrad; mi Bizottság üzemi összekötő csoportot hozott létre. V zetője Gerényi Gyula, 55 éves munkásember lett. Ka csolatot tartottak a kerület munkástanácsaival. Együttm ködtek a sztrájk mellett a karbantartási és kármegóv; munkák végzésében és az üzemek őrzésében is. Az Újpesti Forradalmi Bizottság engedélyezte Újpe területén a régi koalíciós pártok újjáalakítását. Létreho tak egy politikai csoportot, aminek egyik dolga a párti felügyelete volt. Vigyáztak, hogy szélsőséges, esetleg í siszta elemek ne jussanak szóhoz. Itt kell megemlíteni, hogy amikor nem sikerült elken ni a fegyveres összetűzéseket, dr. Rajki Márton októb 28-án lemondott elnöki tisztségéről, mert hitével ossz férhetetlen volt mindenféle erőszak, vérontás. Dr. Raj Márton a következő napokban előkészületeket tett a K resztény Párt megalapítására. O a szeretet és a megért alapján szerette volna az embereket jobb útra téríteni, politikában is a türelmet és a szeretet eszméjét hirdeti Teljesen érthetetlen számunkra, hogy lehetett ezért hal; ra ítélni őt. Az elnöki tisztséget Kása Pál vette át. A politikai csoport másik feladata, a lakosság tájéke tatása röpiratokon a forradalmi bizottság szándékain Orosz nyelvű röpiratokat is készítettek. Egyéb ideg' nyelvű (szlovák, cseh, román, szerb) tájékoztatók is k szültek. Naiv módon azt hitték, hogy ha a szomszédos n pék és az orosz csapatok katonái megtudják, hogy a m gyár forradalom milyen célokért harcol, akkor belátja hogy a beavatkozás nemcsak fölösleges, de káros is. Te mészetesen ennek a tevékenységnek nem lett eredménj A helyi röpiratok azonban a napi tájékoztatásban jó sze gálatot tettek. A rend fenntartására nemzetőrséget szervezetek, fegyveresek száma hozzávetőlegesen 800 fő volt a n vemberi napokban. A kerület utcáin a rendőrökkel köz sen járőrszolgálatot láttak el. A középületeket őrizte biztosították a rendet. Azok véleménye szerint, akik itt éltek már 1956-ban harcok kezdetéig nyugalom volt. Nem kellett senkitől fi ni és nem kellett senki ellen megvédeni őket. így emlékeztek a szemtanúk. Ennek a rendnek a bizt sításához azonban komoly munka kellett. Voltak ekkor mint máskor, bűncselekmények. Ezek tetteseit azonb rövid időn belül elfogták és átadták a rendőrségnek. A Folyamőr laktanya is jelentős szerepet játszik az o tóberi eseményekben. Eleinte úgy tűnik, kiegyenlítő S2 repe volt a régi hatalom és az új rend között. Azután események előrehaladtával az egész személyi állomány felkelők oldalára állt.
