Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-04-13 / 8. szám
ÚJPEST A káposztásmegy erí részönkormányzat testületi ülése Parképítés, környezetszépítés % Közterületek hasznosítása % Lesz-e kirendeltség Káposztáson, ahol a helyiek szociális ügyeit intézhetik? Otvasóiníi írják * * Az elmúlt hónap végén, március 27-én tartották a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testületének ülését. A meghívón a „tájékoztató a káposztásmegyeri parképítésről és -fenntartásról” és a „helyi kirendeltségen elvégezhető szociális ügyekről” és az önkormányzat tulajdonában lévő „közterületek használatáról és rendjéről” szóló anyagot tartalmazta. Már a testületi ülés élére kívánkozott napirend is heves reagálásokat váltott ki, hiszen, ha környezetünk rendjéről és tisztaságáról van szó, az nemcsak káposztásmegyeri vagy újpesti, hanem országos probléma. A napirendhez készített tájékoztatóból kitűnt - melyet Mészáros Ferenc elöljáró készített hogy a részönkormányzat az idei költségvetésből - döntési joggal - 15 millió forinttal rendelkezik. Ebből az összegből kerül kialakításra Káposztásmegyer I-en és Káposztásmegyer Il-n egy-egy játszótér. Ezenkívül a kerületi parkok fenntartására szánt hatvanmillióból húsz és fél millió forintot költhetnek Káposztásmegyeren „szépítkezésre” az esztétikán, a rendezettségen kívül egyúttal a helyiek egészségének részbeni megóvására is. Mészáros Ferenc elöljáró bejelentette, hogy a Farkaserdő állagmegóvására félmillió forintot elkülönítettek. A hozzászólásokból, véleményekből az derült ki, hogy nem várják ölbe tett kézzel környezetük további pusztulását, rongálását. A Föld napját megelőző hétvégén ismét lesz fásítás, kertészkedés, gyógyítják a tél okozta sebeket. A településrészi önkormányzat erre az alkalomra külön felhívást is kibocsát (lásd a 2. oldaton, A szerk.), hogy a lakosság minél szélesebb körben vegyen részt az akcióban. Lehetőség szerint szeretnének arra hatni, hogy legalább részben megszűnjenek a rongálások, hogy az itteniek közül a legtöbben ne alvóhelynek, hanem otthonuknak érezzék városrészüket és tegyenek is érte. * A testület tagjai arról is szóltak, hogy minden eddigi erőfeszítés ellenére sem sikerült Káposztásmegyeren kiirtani az allergén növényeket, a parlagfüvet, libatopot, fekete ürömöt és „társait”. Az uralkodó széljáráson sem tudnak változtatni, ami gyakran mások szemetét, hulladékát teríti szét a városrészben. A sorrendben következő napirendet, a tizenkilenc paragrafusból álló „az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről” szóló önkormányzati rendelettervezetet - melynek előterjesztője Albrecht Péter gazdasági alpolgármester volt - szintén elfogadásra javasolták a „nagy” testületnek. A napirend tárgyalásánál arról alakult ki a legélénkebb eszmecsere, hogy semmilyen alkalomra ne engedélyezzék óvodák, iskolák, tanintézmények előtt még az alkalmi árusítást sem. Sajnos azonban - s ezt többek véleményükkel alátámasztották -, aki rossz szándékkal ólálkodik az imént említett intézmények előtt - például kábítószeres bélyegeket akar a gyerekeknek adni az nem nyílt ponyván árulja portékáját. Ennek vagy hasonló ügynek az elintézését azokra kell bízni, akikre tartozik, azaz a rendőrségre. Az. írásos anyag csekély módosításaként még a képviselők elfogadták azt a javaslatot, hogy valamelyest gátat szabjanak a balesetveszélyes és nem is mindig esztétikus reklámtáblák terjesztésének. ❖ A következő napirend fontosságát és horderejét mi sem jellemzi jobban, mint az a közbeszólás, hogy: „óriási fába vágjuk a fejszét”. A Káposztásmegyeren elvégezhető szociális ügyek intézéséről esett ugyanis szó, Majzik Ferencné képviselő előterjesztésében. Első lépésként heti egy alkalommal lehetne működtetni a kihelyezett ügyfélfogadást, ahol a lakosok tanácsokat, eligazítást kapnának problémáikra, de itt intéznének még segélyezési és egyéb ügyeket is. A megvalósulásnak azonban még nincs és nem is lehet pontos dátuma, hiszen további felmérést igényel, hogy milyen kört, mekkora mélységet érint, milyen technikai felszereltség szükséges és egyáltalán hol, mert még a helyiség, az épület sem áll rendelkezésre e felelősségteljes tevékenység végzéséhez. Egy sor feltétel híján tehát határozat nem születhetett, az arra illetékesek azonban tovább dolgoznak a megvalósításon. Rendek Jenő Karatebajnokság Harmadszor a vándorserlegért A Torony Sportegylet 1996..március 23-án rendezte meg Újpesten, a Megyeri út 6. szám alatt a Tungsram SC sportcsarnokában - 6-16 éves korig - a Gyermek Wodo-ryu Karate Magyar Bajnokságot. Az egész napos rendezvényen 11 egyesület 214 versenyzője, 330 versenyszámban mérte össze tudását. Egyéni - csapat kata (formagyakorlat) és kumite (küzdelem) versenyszámokban 42 kategóriában 138 érem került kiosztásra. A Torony Sportegyesület versenyzői a kiosztott érmekből 19 aranyat, 13 ezüstöt és 17 bronzérmet szereztek. Ezzel a kimagasló teljesítménnyel a 40 pontos USC előtt, 160 ponttal megnyerték a pontversenyt és az ezzel járó vándorserleget. Mivel a gyerekek egymást követő három évben elnyerték a vándorserleget, ezért a kupa véglegesen a Torony Sportegylet tulajdona lett. Remélhetőleg a Torony Sportegylet sikerei folytatódnak és tovább öregbítik a IV. kerület jó hírét, melyért a karateszakosztály két edzője Gáli Csaba és Papp Gábor ezentúl is mindent megtesz. Gáli Csaba elnök A Garancia Vándorserleget Kosa Tibor, a Torony Sportegylet versenyzője vette át „Jó, hogy ezt kitalálta valaki”... (Folytatás a 3. oldalról.) Kittel Attila, Horváth Kálmán, Papp László összeszoktak már a munkában, s igyekeznek jól elvégezni azt, amit rájuk bíztak. Aki dolgozni akar, bizonyítani is akar, mert neki nemcsak a ma, de a holnap és a holnapután is fontos. Többük véleményét Horváth Kálmán fogalmazta meg: Aki lehetőséget kapott, az vigyáz is rá - mondta. (Itt jegyzem meg, hogy az elmúlt hónapok során, akadtak olyanok is, akik úgy gondolták, hogy a közhasznú munkát úgy is lehet szolgálni, ha munkaidő alatt be-belátogatnak - többször is - a presszóba, az italboltba egy-egy kupica rövidre, egy-egy korsó sörre. Mi tagadás, ezektől meg kellett válni. A munkamorál követelte, s az a tény, hogy az ilyen emberek ne vegyék el a lehetőséget a tisztességesen dolgozók elől.) A Nyár Utcai Általános Iskolában egy remekül dolgozó festő-mázoló brigáddal találkoztam. Itt az WmmmmmmmmmmmmmmmmmmMMMMH iskolában régóta nem volt festés, így hát nem akármilyen munka várt rájuk. Igaz, már mint „gyakorlott” festők kezdték az itteni munkát, hiszen az Árpád úti iskolát is ők szépítgették 110 négyzetméternyi fal festésével és lábazat mázolásával. Nász Tibor, Andrássy Sándor, Kökény Ignác, Rácz János volt munkanélküliek presztízst csinálnak abból, hogy „ne érje szó a ház elejét”. Örülnek, ha ténykedésük nyomán szebb lesz a környezet, s nem arra törekszenek, hogy mihamarabb „összecsapják” a munkát, hanem ha az dupla fáradságot kíván, azt se sajnálják. Egy szóval: szeretik a jó munkát. Kis brigádjukra nem csupán az „összeszokott” jelző illik. Ők már többet produkáltak ennél. Tanulnak egymástól, az önbizalmat egymás segítésével teremtik meg: tudják kire mit bízhatnak, mit várhatnak a másiktól.- Korrekt emberekkel jó együtt dolgozni - vélekedik Nász Tibor kollégáiról, s külön megemlíti a foglalkoztatási csoport vezetőit, munkatársait, akik törődnek velük, akikhez kéréseikkel nyugodtan fordulhatnak, és meg lehet beszélni a tennivalókat. Számukra a bizalom sokat jelent. Ugyanúgy, mint lehetőségük a közhasznú munkára, amelyet jó hogy kitalált valaki... - Csak azt tessék megírni, hogy azok, akik rendesen, lelkiismeretesen dolgoznak, megérdemelnének egy kicsivel több pénzt - mondja Rácz János. íme, kérését teljesítettem. Annál is inkább, mert a közhasznú munkának sok jó látható példája van már Újpesten. Megszépülő iskolabelsők és felszerelések, megtisztított közterületek, nyírott sövények, újjászülető iskolai sportpályák stb. A közeljövő még több városszépítő munkát tartogat. S milyen jó lenne, ha az újpesti lakosok, az Újpestre látogatók is méltányolnák ezeket a törekvéseket. Tisztelnék a szépet, a rendet, a tisztaságot...-mi7 m
