Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-16 / 4. szám
Meglepő mérési adatok Nem csak a ho szökik... Hol volt, hol nem volt... kezdhetnénk mesénket arról az asszonyról, aki úgy döntött, van energiája, hogy az energiaszolgáltatókkal szemben bizonyítsa a maga igazát... A tervtől a célig- Nem vagyok hajlandó hibás szigetelések, csöpögő csővezetékek és még egy sor, fogyasztón kívülálló ok miatt a valóságos felhasználás többszörösét fizetni - mondja indulatát nem rejtve véka alá Gyimesi Ferencné, a Nyár utca 38. alatti társasház lakója. - Azért is szereltettem horribilis összegért mérőberendezéseket a lakásomba, hogy bebizonyítsam: egyáltalán nem kellene égbe szökő árakat fizetni a fűtésért, az energiaszolgáltatásért. Rengeteg hanyagságra, nemtörődömségre fényt derítettem. A hiányosságokat levélben észrevételez- tük, de nem történt semmi. Elhatározásom kivitelezése - hogy hőmennyiségmérőt szereltetek panelházi lakásomba - nem bizonyult egyszerűnek. Hosszas utánjárással tudtam csak meg, hogy Gödöllőn már üzemeltetnek is ilyen berendezést, ráadásul még olyan rendszer is létezik, amelyik tetszés és pénztárca szerint szabályozza lakáson belül a helyiségek hőmérsékletét. Ekkor azt mondtam - egészségem védelmében, ideggyulladási ártalmaim miatt is -, nekem ezt a rendszert meg kell csináltatnom! Tengernyi gáncsos- kodás után végül is felszereltettem és hitelesítették is a hőmennyiségmérőt. A számok tükrében... Gyimesi Ferencné tényszámokkal igazolta tapasztalatait. íme: „átalánydíjként a 184 légköbméteres lakásban októberben fizetnem kellene (hődíjként) 184x7,80 Ft-ot, ami 1607 forinttal egyenlő, novemberben pedig 184x16,80 Ft-ot, ez összesen 3462 forint. Ezzel szemben a hőmennyiségmérő által mért adatok a következők: október hónapban 0,35 GJ, (gigajoule) amihez hozzáadtam az 5%-ot, amit a lakásban maradt régi fűtéscsövek leadnak, így kerekedett 0,3675 GJ-ra. Egy gigajoul 433 forint. Fizetnem kell még 12% áfát, és kijön 178,20 Ft. 1607 forintból levonva az előbbi összeget kiderül, hogy 1428,80 Ft az októberi megtakarítás. Novemberben 3,36 GJ-t használtam el, ehhez hozzáadva az 5%-ot, 3,52 GJ, így egy gigajoul 467 forint lett, plusz a 12%-os áfa, összeszorozva a fogyasztás összegét, ami 1841 Ft. Mivel a számla 3462 forintot tartalmaz, a november havi megtakarítás kereken 1621 forint. Hogy véleményemnek még nagyobb figyelmet szenteljenek, még azt is közlöm, hogy kilencvennégy októberében bevezettettem a gázórát is. A 71 nf-es lakásban addig havonta 175 forintnyi gázátalányt fizettem, a beszerelés után havonta 15 Ft-ot fizettem a mért mennyiség alapján. A megtakarítást könnyű kiszámolni, engem inkább a tizenegyszeres díj érdekel. Ezek tényszámok, és úgy gondolom, mindenkinek el kell gondolkodnia ezen.” Az érem másik oldala... Kíváncsiak voltunk, hogy Gyimesiné felszólítására Scheitnauer Imre, a Főtáv Rt. szolgáltatási igazgatója elgondolkodott-e? Az alábbiakban a szakember véleményét adjuk közre: Gyimesi Ferencné szándéka jó és érthető is, de a jelenlegi helyzetben nincs igaza - mondja a szolgáltatási igazgató. - A szóban forgó házat is, amelyben a panaszos lakik, úgynevezett egycsöves rendszerrel fűtik, átalánydíjat fizetnek s az említett lakás „különválásával” Gyimesiné tulajdonképpen, és persze akaratlanul, mások „kárára” tudta megvalósítani, hogy pár száz forintjába kerül csak a fűtési energia. A miértre, mint azt az igazgató úr elmondta, nagyon egyszerű a válasz: a panelházak belső falai nem szigetelnek, emiatt az egymással szomszédos lakásokba átáramlik a hő, így a fűtetlen lakást a lakás helyzetétől függően, de akár 18 fokra is melegítheti a szomszédja. Az ilyen lakásokban csak a „ráfűtés” árát fizetné meg Gyimesiné példáját követve a fogyasztó, ezért lenne kisebb a fűtési költsége. A szolgáltatót kötelező rendelet azt mondja ki: a lakás helyiségeire az előírt hőmérsékletet folyamatosan kell biztosítani. Tessék elképzelni, ha még hatan, azután még tízen „belenyúlnak” a példaként említett rendszerbe, mi történik! A felborult, kezelhetetlen fűtési rendszerből adódó problémákon kívül a kilépőkkel az épületek összhőfelhasználása alig csökkenne, a távhő többletköltsége pedig - mivel kevesebb felhasználó között osztanák meg - tovább emelkedne. (A napokban Újpalotán egy panellakásban minden radiátort leszereltek és hat nap után is 17 fok körüli volt a hőmérséklet.) Átalánydíj mellett ez a „bizonyíték” az érveinkre. A megoldás az lenne, ha kötelezően a hőközpontokban mért hőfogyasztás lenne az elszámolás alapja, s nem utolsósorban az, ha törvényt alkotnának a véleményünk szerint a mai helyzetben kizárólag közösségi szolgáltatóként működő távfűtésről. (Erről bővebben az Újpest lap ez évi 3. számában megjelentetett egyoldalas Főtáv-hirdetésben. - A szerk.) Az pedig, hogy egy-egy épületen belül - akár csak a központi fűtésű házaknál - kikapcsolódhat vagy önállósodhat-e egy lakás a közös rendszerből, azt az épületben lakóknak kellene eldönteni. Mindenki részére jó döntést ilyen esetben egy 240 ezer lakást ellátó szolgáltató nem tud hozni, de egy 256 lakásos társasházi közösség is nehezen. Gyifnesi Ferencné érvére visszatérve: a gödöllői példa sem helytálló, mert ott a hőközponti mérés és az eszerinti elszámolás megvalósult, tehát az ezen belüli külön mérés csak az épületen belüli lakóközösség „hozzájárulását” igényli. Egyébként azt hiszem, belátható, hogy 178 forintért egy lakásban, még októberben sem tudna meleget csinálni senki. Pedig jó lenne... Perben-haragban? Majd a bíróság igazságot tesz - vélekedhetnek kimondva vagy kimondatlanul is a felek. De hát miért is kell pereskedni, ha a műszer - amit aligha lehet részrehajlással vádolni - hitelesen mér, ha Gyimesi- nével bizonyítottan többet fizettettek a valóságos fel- használásnál, ha Gyimesinének engedélyezték (törvény egyébként nem tiltja) a drága műszer felszerelését, hitelesítését? Előttem fekszik az Országos Mérésügyi Hivatal 785/1995. ügyiratszámú helyszíni- szemle-jegyzőkönyve, a melegvíz-hőfogyasztásmérő ellenőrzéséről. Mindent a szabályoknak megfelelőnek találtak, 1999. február utolsó napjáig elszámolás alapjául szolgáló mérésre használható a felszerelt készülék, pecsét, aláírás, sk. Ugyancsak 1995. október 31-i dátummal ellátott okmány az a műszaki ellenőrzési jegyzőkönyv is, amely szerint a Főtáv szolgáltató részéről ketten voltak jelen a hitelesítésnél. „Igen, de mi nem járultunk hozzá - mondja a Főtáv Rt. szolgáltatási igazgatója -, s Gyimesiné nem is velünk áll perben, azaz ő perel bennünket jogtalan hasznunkért, őt a Díjbeszedő Rt. perli." Bizonyára ez utóbbi is így igaz, de a Magyar Hírlap január 22-i számában az olvasható, hogy az újpesti lakás tulajdonosával a Főtáv is perben áll... Hm! Ezek szerint tehát több per is van. Ez lenne a megoldás? Rendek Jenő IHM Február 26-tól: Általános Iskolák Hete Újpest polgárai az elmúlt három évben már megszokhatták, hogy február végén az Ifjúsági Házban mutatják be eredményeiket a kerület iskolái. Idén sem lesz ez másként. Az Ifjúsági Házban az Általános Iskolák Hete előkészítésén dolgozó munkatársak biztosra veszik, hogy a tendencia folytatódik, azaz ebben az évben is nő azon újpesti polgároknak a száma, akik nem a személyes érintettség okából keresik fel a rendezvényt, hanem azért, mert szeretnék megtudni: miként működnek a kerület iskolái, hogyan nevelik a kerület legifjabb polgárait az arra hivatottak, milyen eredmények születnek, végül is mire költi a város az adóforintokat. Nos, az idén is jó áttekintés kínálkozik, hiszen iskoláink háromnegyede elfogadta a meghívást. A február 26-án, hétfőn 14.30-kor nyíló kiállítás március 1-jéig lesz látogatható, naponta 10 és 18 óra között. ❖ Az általános bemutatkozás mellett a fő hangsúly természetesen most is a beiskolázást segítő információké, hiszen ma már a legváltozatosabb képzési ajánlatokkal várják az iskolák a nebulókat, így ma már valóság az 1985 óta törvényesen létező szabad iskolaválasztás lehetősége. Az önkormányzat ebben az évben is eljuttatja az iskolába készülő gyerekek családtagjainak az iskolák bemutatkozó írásaiból összeállított füzetet, mely pontos adatokkal szolgál arról, mit kínálnak az iskolák, és cserébe mit várnak el a hozzájuk iratkozóktól. ❖ Az Ifjúsági Ház programja hagyományosan tartalmaz egy közös „fogadónapot”, azaz egy délutánt, amikor a kiállítás megelevenedik. Az iskolák vezetői és többnyire a leendő elsős tanítók ezen a délutánon az érdeklődő családok rendelkezésére állnak. A tananyagról, módszerekről, elképzelésekről szóló tájékoztatót személyes benyomásokkal egészíthetik ki a látogatók a február 29-én, 15 órától sorra kerülő fogadónapon. A bevált programot olvasóink figyelmébe ajánlva hadd jegyezzünk meg még annyit: a családoknak - persze mindenekelőtt a gyerekeknek - és az iskoláknak egyaránt érdekük, hogy egymásra találjanak. Hiszen diákok és tanárok egyaránt akkor lesznek elégedettek, akkor fogják magukat jól érezni az iskolában, ha ugyanazt akarják. A családoknak meg kell találniuk az elvárásaikhoz igazodó programú iskolát, az iskoláknak pedig azokat a diákokat, akik azt és úgy kívánnak tanulni, ahogy és amit az iskola tanítani szeretne. Az egymásra találáshoz kínál segítséget - immár negyedszer - az Ifjúsági Ház az Általános Iskolák Hetével. Tóbiás László
