Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-12-22 / 26. szám
msm>míssismmmrnmm OjPEsr Milyen volt 1996? Milyen lesz 1997? Városvezetők évbúcsúztatója (Folytatás a 2. oldalról) beruházásba kezdtünk, amikor megszavaztuk a Káposztásmegyer II. területén készülő háziorvosi rendelő megépítését, valamint az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Intézménye befogadására alkalmas épület átépítését. Újpesten volt lehetőség ebben az évben a közalkalmazotti és a köztisztviselői alapilletmények törvény által előírt módon való bevezetésére, azaz felemelésére, sőt a kötelező emelésen túl differenciált bérfejlesztére is nyílt lehetőségünk. És ezáltal több ezer újpesti munkavállaló közérzetét tudtuk javítani. 1996-ban, az előző évhez képest többet tudtunk lakásfenntartásra költeni. Mivel körülbelül 5000 lakás maradt a lakásprivatizációt követően önkormányzati tulajdonban, tisztában voltunk azzal is, lakásalap „önmagától” nem termelődik. Ebben az évben volt lehetőségünk lakásvásárlásokra, mintegy 30 lakással bővült a kerületi lakás- állomány. Szeretnénk a jövőben színvonalas lakáscsere-segítséget nyújtani azoknak, akik ezt igénylik, valamint biztosítani a többlépcsős lakáshoz jutás feltételeit, és önkormányzati határozatot fogadtunk el a kényszerbérletek két éven belüli teljes felszámolására is. A Hazai Lakásépítő Társaság üzletrészeinek felvásárlásával nemcsak a lakásszám bővítésére nyílt lehetőségünk, hanem sikerült megnyugtató módon rendezni az itt lakást vásárolni kívánók helyzetét is. Tudom, ezek kezdeti lépések, kezdeti sikerek, de hosszú távra szólnak. Meg kell becsülni... ...eddigi eredményeinket, és úgy vélem: az önkormányzat részét érintő lényeges kérdésekben továbbra sincs ellentét a testület tagjai között. Azt is állítom: van mire alapoznunk az 1997-es év gazdálkodását. A kötelező alapfeladatokat az önkormányzat 1997-ben is el fogja tudni látni. A napokban végleges formát öltő szociális térkép, a meglévő oktatási koncepció és a kidolgozandó városfejlesztési elképzelés pedig segít nekünk abban: célszerűen és gazdaságosan tudjuk működtetni intézményeinket. A közoktatás... • ...és a kulturális élet egyik legnehezebb, leg- zaklatottabb éve volt az 1996-os esztendő - mondja Hock Zoltán, az önkormányzat kulturális alpolgármestere. A megannyi kérdőjel, kilátástalanság okozta bizalmatlanság és elbizonytalanodás erőteljesen jelentkezett az intézményeinkben dolgozó pedagógusoknál, közalkalmazottaknál. Nehéz és hosszú távon nem is lehet olyan környezetben dolgozni, ahol jövőjét tekintve megannyi bizonytalan tényezővel találkozik az ember. A kormány még 1995- ben, megítélésem szerint kissé elhamarkodottan, kihirdette a Nemzeti Alaptanterv 1998. szeptember elsejétől történő bevezetését, és ezért az 1996-os év a felkészülés éve volt. Maga a terv eléggé előkészítetlen, a széles alapokon nyugvó társadalmi vitát nélkülözi és a konszenzus is hiányzik mögüle. Ráadásul meghirdetésével egy időben nem születtek meg azok az intézkedések, amelyek a szakmát, az iskolákat, az önkormányzatokat „helyzetbe hoznák” sem forrásoldalról, sem más szempontból. Ennek a folyamatnak tudható be az az elbizonytalanodás, amelyet pedagógusainknál tapasztalok. 1995 végén a kormány meghirdette a közalkalmazottak 1996- ra kötelező 19,5 százalékos béremelését, amelyet az újpesti önkormányzat május elsejétől végre is hajtott, annak ellenére, hogy a bérintézkedés a kormány részéről a mai napig nem történt meg. Kétéves folyamat eredményeként, 1996 volt a finise az újpesti közoktatási intézményhálózat készülő fejlesztési programjának. A felmérés, amely összefügg a NAT-tal is, bizonytalanságot ébresztett a pedagógusokban, hiszen hiába jobbítást kereső céllal készült, addig, amíg nem ismerik meg tartalmát az érintettek, kérdéseik, kételyeik lehetnek ama tekintetben, mit is szeretne a fenntartó, jelen esetben az újpesti önkormányzat. Hiszen valamennyi pedagógus kolléga érzi, az alaptanterv bevezetése olyan feladatokat ró a fenntartókra, amelyek átvezetése érdeksérelmek nélkül megvalósíthatatlan. A kulturális ágazatban dolgozó mintegy 2000 pedagógus kolléga szakmai becsületének, tisztességes helytállásának köszönhető, hogy munkájukat jó színvonalon el tudták látni, ezért köszönet illeti valamennyiőjüket. Ezért is érzem úgy, az egyik legrosszabb hangulatú évként éltem át magam is ezt az esztendőt. Az önkormányzaton belül is voltak, vannak belső feszültségek. A bizalmatlanság, amelyről már említést tettem, az egész társadalomra jellemző, érezhető, s ezt tapasztaltam az önkormányzatban, a pártok, képviselők, képviselőcsoportok között. Ez nem segíti elő a város fejlődését. 1996-ban még főbbet kellett dolgozni azért, hogy egyfajta egyensúlyi állapotot tudjunk fenntartani, emiatt nagyon fáradtan és felemás érzésekkel zárom jómagam is ezt az évet. Ugyanakkor nem tekintem teljesen sikertelennek, hiszen történtek olyan események, amelyeknek örülhettem. Két emlékmű felavatásával - a második világháború áldozatainak emelttel és az 1956-os emlékpark kialakításával sikerült több ezer újpesti polgár lelkében megnyugvást, megbékélést elérnünk. Ugyan megszüntettük az általános iskolai oktatást a Viola utcai iskolaépületben, de a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karának ide, eme épületbe költözésével biztosíthatjuk az újpesti fiatalok egy részének diplomaközeibe kerülését, s maga az egyetem szellemisége pedig az oktatással együtt szolgálja majd a város polgárosodását. 1996-ban is tudtuk biztosítani ingyenesen az alaptankönyveket. Megnyugvással töltött el, hogy a Pállya Cellesztin képzőművészeti pályázat résztvevői közül több művészt erkölcsileg és anyagilag is támogatni tudtunk, most először jutottunk el odáig, hogy az önkormányzat tőlük képeket is tudott vásárolni. Tudom, ezek nem nagy összegű támogatások, inkább jel- zésértékűek, amellyel - véleményem szerint - erősödik a lokálpatriotizmus. Örülök annak, hogy a testület elkötelezte magát a Szent István tér átépítése mellett, a parképítés, a Károlyi-szobor jövő évi elkészülte önmagában is jelentős lépés. Négy témakört... ...illetve annak feldolgozását tartom jelentősnek 1997-ről szólva. Néhány napon belül valamennyi oktatási-nevelési intézményhez eljuttatjuk azt a fejlesztési programot, amely az ezredfordulón túli időszakra is meghatározza az oktatásfejlesztési lehetőségeinket. Az OKKER által összeállított vitaanyag az érintettek, vagyis a pedagógusok véleményének kikérése után kerül majd a testület elé. Az első félévben megkezdjük a helyi pedagógiai programok elemzését, a kerettantervek kialakítását. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a Nemzeti Alaptanterv bevezetésének siettetése állami szinten is hátrányokkal jár, remélem, hogy meg tudjuk teremteni a feltételeket intézményeinknek a helyi pedagógiai programok kialakítására, azok bevezetésére. Az év elejére el kell készíteni az önkormányzat tájékoztatáspolitikai koncepcióját. A kábelrendszer átépítése is folyamatban van, a szolgáltatás változtatása is küszöbön áll. Szóltunk már a Károlyi-szoborról, a pályázat kiírása, elbírálása, a tervek közszemlére bocsátása az első félévben történik. Az 1997. évi állami költségvetés tervezetét ismerve: úgy érzem, nincs érdemi elmozdulás a közoktatást illetően. Az állam egyre több megoldandó feladatot ruház át az önkormányzatokra. Ez óriási terhet jelent anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt, és biztosra veszem, 1997-ben intézményeinket olyan színvonalon működtetni és pedagógusainkat elismerni sem tudjuk, amennyire mi szeretnénk és amennyire ők megérdemelnék. (Folytatás a 4. oldalon) Hock Zoltán kulturális alpolgármester
