Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-11-21 / 24. szám
ÚJPEST (Folytatás a 4. oldalról.) Péter gazdasági alpolgármester előterjesztésében - s mint ahogyan az előterjesztő utalt rá: ezzel a rendelettervezettel az önkormányzat törvényi kötelezettségének tett eleget. Körmendi József módosító indítványt tett közzé, amely azt célozta., hogy a polgármester az ÚVRT-ben rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezze, s ennek napirendjén a közbeszerzési törvény kötelező alkalmazását tárgyalják meg. Ferenczi Sándor, a pénzügyi és költségvetési bizottság véleményét ismertette a képviselőkkel, majd Hock Zoltán arról szólt, a pénzügyi bizottság ülésén is előterjesztette módosító indítványát, amelyet most megismétel: a rendelettervezet több helyen hatáskört ad a tulajdonosi bizottságnak és ezeket a hatásköröket javasolta most is a pénzügyi bizottsághoz telepíteni. Diósi László, a tulajdonosi bizottság elnökeként (MSZP) a bizottságához telepített hatáskörök indoklásáról szólt, a rendelet változatlan formában való elfogadását tartva helyesnek. Ferenczi Sándor és Albrecht Péter amellett érveltek, miért nem támogatják Hock Zoltán módosító indítványát. A szavazás során a testület nem fogadta el Hock Zoltán módosító indítványát, majd nem kívánt vitát nyitni Körmendi József határozati javaslatáról sem és elfogadták az eredeti előterjesztést. Ötödik napirendi pontként dr. Benkő László szociális alpolgármester tette meg javaslatát - megköszönve a témában a szakapparátus és dr. Kató Balázs tanácsnok munkáját - a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló, többször módosított 14/1996. (III. 29.) számú önkormányzati rendelet módosítására és kiegészítésére, amelyet a testület kérdés és hozzászólás nélkül, 30 igen szavazattal elfogadott. Karácsonyra... Hatodik napirendi pontként - még mindig dr. Benkő László szociális alpolgármester előterjesztésében - azt a javaslatot tárgyalták meg, amely az előzőekben elfogadott szociális rendelet kapcsán nyújt lehetőséget - a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódva - a kiegészítő támogatásokra. Az előterjesztő hangsúlyozta: a testület pozitív döntése esetén rendszeres szociális segélyben részesülő felnőttek és 2129 rendszeres nevelési segélyben részesülő gyermek összesen 11 millió forint kiegészítő támogatáshoz juthat. Ezenkívül karácsonyi ajándékcsomagot további 3000 rászoruló család kaphat, az idős korúaknái 2000 forint, a gyermekes családok körében 3000 forint értékben. Simonfi Sándor nem tartotta indokoltnak a gyermekek és felnőttek megsegítésénél javasolt összegbeli különbözeiét, mindkettőt 6000 forintban kérte megjelölni. Nagy István - bizottsági elnökként pedig - egy megfogalmazásbeli pontatlanságra hívta fel a figyelmet. Az előterjesztő Nagy István véleményét igen, Simonfi Sándorét nem osztották a jelenlévők, s ezt megerősítették a szavazás során. A testület döntése és a 242/1996. (XI. 5.) önkormányzati határozat értelmében a képviselő-testület úgy döntött, hogy 1996 decemberében a rendszeres szociális és a rendszeres nevelési segélyben részesülők egyszeri kiegészítő támogatásban, az átmeneti szociális és az átmeneti nevelési segélyre szorulók az ünnephez kapcsolódóan támogatásban részesülhetnek.- a rendszeres szociális segélyben részesülők kiegészítő támogatásának összege 10 000 forint,- a rendszeres nevelési segélyben részesülő gyermekek kiegészítő támogatásának összege 5000 forint,- az átmeneti szociális segélyre szorulók ünnepi támogatásának értéke családonként 2000 forint,- az átmeneti nevelési segélyre szoruló családok ünnepi támogatásának értéke családonként 3000 forint. Hetedik napirendi pontként Albrecht Péter gazdasági alpolgármester tárta a testület elé azt a javaslatot, amely az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 1996. évi költségvetéséről és a végrehajtás szabályairól szóló, a 21/1996. (VII. 1.) számú rendelettel módosított 11/1996. (III. 20.) számú rendeletének módosításáról szólt. Az előterjesztés az év közben bekövetkezett változások átvezetését tartalmazta és - az előterjesztőt megerősítendő - Ferenczi Sándor, a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke támogatólag azt elfogadásra javasolta. Utalt arra is: az idei költségvetésben a polgármester és az alpolgármesterek számára külön keretet állapítottak meg, amelynek felhasználásáról negyedévenként kell a bizottságának tájékozódnia. A tisztségviselők a megállapított kereteket megfelelő módon kezelték, ezért javasolja, az 1997-es költségvetésnél is hozzák azt létre. Daróczi Lajos (Fidesz-MPP) arról szólt: véleménye szerint a költség- vetés további módosítására is számítani kell, mert egyes önálló intézményeknél a bevételi oldal nem a vártnak megfelelően fog alakulni. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester - az intézmények háromnegyed éves gazdálkodásáról készült tájékoztatás ismeretében - erre így reagált: az intézmények kiadási oldala és bevételi oldala szinte egyensúlyban van. (A testület a rendelettervezetet 28 igennel elfogadta.) Nyolcadik napirendi pontként a hatályban lévő részletes rendezési tervek módosításának eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletre tett javaslatot az előterjesztő, dr. Derce Tamás polgármester, aki kiegészítésében elmondta: a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat rendeletet módosító határozatait a 44/1996. számú határozat a rendelettervezet 4. § (1) bekezdése második mondatának következők szerinti módosítását javasolja: Káposztásmegyer rendezési terve esetében a fejlesztési javaslatot a polgár- mester a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testületé elé terjeszti. A 45/1996. számú határozat a tervezet 8. oldalán a dőlt betűvel szedett 10. § jelzéssel ellátott szövegrész következők szerinti módosítását javasolja: Külön rendelet eljárási szabályai szerint dönt a részletes rendezési tervek módosítását megalapozó fejlesztési feladatokról, kivéve a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzathoz tartozó ügyben. A 46/1996. számú határozatában pedig javasolta elfogadni a rendelettervezetet. Körmendi Józsefe lnök a városfejlesztési bizottság nevében arról szólt: a beterjesztett rendelettervezetet támogatják. Mészáros Ferenc elöljáró úgy fogalmazott: a részönkormányzat támogatja a rendelettervezetet a polgár- mester által elmondott módosításokkal. Albrecht Peter gazdasági alpolgármester szerint a jelen szabályozás meglehetősen körültekintőnek és korrektnek tűnik, de félő, hogy az eredeti szándék némileg csorbul a szabály- rendelet alkalmazásával, mely a rugalmasság rovására fog menni. Ennek ellenére javasolta a tervezet elfogadását. A testület a módosító javaslatokat nem, a rendelettervezetet viszont 27 igen, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadta. Az Attila utcában Kilencedik napirendi pontként a 4. számú városszerkezeti egység részletes rendezési tervének módosítására tett javaslatot dr. Derce Tamás polgár- mester előterjesztésében az előadó: Berényi András főépítész, utalva arra, hogy az 1994-ben kelt és jóváhagyott rrt módosítására azért van szükség, mert a Komplex Újpesti Acélszerkezet és Gépgyártó Rt. (a korábbi Bányagépgyártó Vállalat) az Attila utca mentén lévő korábbi sportpályák területét önálló ingatlanként kívánja hasznosítani, mégpedig 6 önálló lakótömböt kialakítva, mintegy 110 lakást építve. Körmendi Józsefe témához kapcsolódva arról szólt: a városfejlesztési és tervezési bizottság megtárgyalta a rendelettervezetet és olyan határozatot hozott, hogy az Attila utca szélessége tekintetében a tervező vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az itt megfogalmazott 5 m szélességű élőkért 7,5 m-re változzon. Ezt követően a főépítész-, a tervező és néhány szakértő munkatárs bevonásával megtárgyalták a kérdést és olyan megállapításra jutottak, hogy a javasolt szélesítés nem indokolt. Az Attila utca Fóti út felőli szakasza 28 méter széles, viszont az érintett területen a térkép 11 és 12 m között útszakaszokat jelöl, de a térképen is jól látható, hogy a jelenlegi szélesség nem alkalmas arra, hogy az itt lévő forgalmat kellőképpen lebonyolítsa. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) nem értett egyet a Körmendi József által elmondottakkal, hiszen az Attila utcában a 110 lakás megépülésével nem lehet gond a parkolással. Ferenczi Sándor a kérdésben a főépítész szakmai véleményét kérdezte. Berényi András véleménye az volt: korábban komoly vizsgálatok folytak arról, hogy az észak-déli irányú közlekedést hogyan lehetne az erre csak részben alkalmas utcahálózaton átvezetni. Úgy tűnik, hogy a Nádor utca, Leiningen utca, Baross utca alkalmas ennek a forgalomnak a levezetésére, egyedül az Attila utca nem, mely különösen egy részen igen keskeny, ráadásul zárt beépítésű, élőkért nélküli. Pontosan az Attila utcában való nehéz közlekedés miatt a 4. számú rendezési tervben egy olyan megoldás született, hogy mivel egyéb szabályozási eszközökkel, pl. szélesítéssel nem lehet a helyzeten javítani, ezért egy egymással szembefordított egyirá- nyúsítással lehet a problémát megoldani. Úgy gondolja tehát, hogy a terv szakmailag megalapozott. Körmendi József javasolta, hogy a képviselő-testület azzal a kiegészítéssel hagyja jóvá a tervet, hogy az Attila út előkertje 5 m helyett 7 és fél m széles legyen. Ezzel a testület csak távlati lehetőséget biztosít arra, hogy az Attila u. szélesebbé válhasson és nem teremt korlátozott helyzetet. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester szerint a szóban forgó kb. 100 m-es szakaszon hozna létre előkertre vonatkozó szabályozást, a többi szakaszon viszont ilyen szabályozást nem hozna létre, ezért véleménye szerint ez a javaslat szakmailag megalapozatlan. A testület sem fogadta el Körmendi József módosító indítványát, az eredeti RRT-módosítást viszont igen. Tizedik napirendként dr. Vitális Edit jegyző előterjesztését hagyták jóvá - kérdés, észrevétel nélkül -, amelynek során a Fővárosi Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételét megalapozatlannak tartották. Még mindig közmeghallgatás... Tizenegyedik napirendi pontként Hock Zoltán kulturális alpolgármester előterjesztését tárgyalták a július 23-i közmeghallgatáson a közművelődési, oktatási bizottsághoz utalt beadványokat. Az előterjesztő utalt arra: a 194/1996. (VII. 23.) és a 195/1996. (VII. 23.) sz. önkormányzati határozatok értelmében két állampolgár közmeghallgatásra beadott észrevételét a közművelődési, oktatási bizottság újratárgyalta. Godó András úrnak a két kábeltelevíziós szerkesztőség működésének gazdaságosságát feltevő kérdését, valamint László Ferenc úrnak a helyi sajtószabadságot megkérdőjelező, az Újpest lap cenzúrázásával és egy független etikai bizottság felállításának célszerűségét javasló észrevételét megtárgyalta. A közművelődési, oktatási bizottság a 67/1996. (IX. 17.) sz. határozatában - elfogadva az előterjesztést - a László Ferenc úr és Godó András úr által felvetetteket - 10 igen szavazattal megalapozatlannak tartotta. Ezzel egyidejűleg a 68/1996. (IX. 17.) sz. határozatában felkérte a polgármestert, hogy az illetékes alpolgármester útján tekintse át az önkormányzat tulajdonában lévő médiák, illetve kábelrendszer helyzetét és az érintettek, illetve szükség esetén külső szakértők bevonásával dolgozza ki az önkormányzat hosszú távú tájékoztatáspolitikai, illetve médiaműködtetési koncepcióját. Hock Zoltán alpolgármester a testületi ülést megelőző nyolcpárti értekezleten született vita eredményeként olyan határozati javaslatot tárt elő, hogy a kob-határozat kiegészítéseként a tájékoztatáspolitikai koncepciót 1997. február 28-ig be kell terjeszteni a testület elé. Egerszegi Krisztina, a köb elnöke megerősítette az előterjesztőt, jelezve: a bizottság széleskörűen megtárgyalta a kérdést, és kérte a testületet, értsen egyet határozatukkal és támogassa a bizottság indítványát. A testület elfogadta a Hock Zoltán alpolgármester által beterjesztett módosított határozati javaslatot, ellenszavazat és tartózkodás nélkül jóváhagyta. Tizenkettedik napirendi pontként Hock Zoltán kulturális alpolgármester előterjesztésében tárgyalták a képviselők azt a javaslatot, amely az úgynevezett Viola utcai iskolaépület hasznosítását tartalmazta. Az alpolgármester elmondta: a képviselő-testület korábbi döntésével megszüntette a Viola utcai iskola intézményét. Ez év tavaszán a testületet tájékoztatta arról, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem iskolaépületre alkalmas ingatlant keres. Akkor a testület felhatalmazta a vezetést az egyetemmel való kapcsolatfelvételre, azzal, hogy a téma szerződéstervezet formájában kerüljön vissza a képviselő-testület elé. A szerződéstervezet elkészült, a közművelődési, oktatási bizottság a koncepciót megtárgyalta, és a szerződéstervezetet elfogadásra javasolta. Az előterjesztés postázása után tárgyalta meg a tulajdonosi bizottság - mely három módosítással ugyan, de - egyhangúlag támogatta a szerződéstervezetet. Diósi László bizottsági elnök (MSZP) elmondta: a tulajdonosi bizottság az egyetem alapítását helyesnek tartotta és egy elfogadható konstrukcióval használatba adja az ingatlant, a használat pedig ingyenes. Felkérte a polgármestert az illetékes alpolgármester útján egy olyan szerződés elkészítésére, amelyben a jelenre és a jövőre nézve az épülettel kapcsolatos mindenféle önkormányzati tulajdonosi felelősséget kizár és az épülettel kapcsolatos „tulajdonosi” kötelezettségeket az egyetem a szerződésben átvállalja. Megítélése szerint a testületi ülésen kiosztásra került szerződés ennek a kritériumnak megfelel. A testület 28 igen, 3 tartózkodás szavazati aránnyal úgy határozott: a Viola utca 2-4. szám alatti ingatlant használatba adja a Károli Gáspár Református Egyetemnek jogi kar működtetésére. (Bővebbet a 3. oldalon - a szerk.) Tizenharmadik napirendi pontként Hock Zoltán kulturális alpolgármester kérte a testület tulajdonosi hozzájárulását emléktábla-állításhoz. A. köb és a társadalmi kapcsolatok bizottsága egyaránt támogatta Kelemen Gyula emléktáblájának elhelyezését, amelyet az MSZDP, a Kelemen Gyula Alapítvány és a Városvédő Egyesület kezdeményezett, s mivel az emléktáblát már elhelyezték, kérte annak utólagos jóváhagyását, melyet 30 igen szavazattal meg is adott a testület. Tizennegyedik napirendként a képviselő-testület zárt ülésen - segélyfellebbezésekről döntött, majd a bejelentések között „Javaslat pénzeszközátadásra beszerzés érdekében”, címmel tárgyalta meg dr. Benkő László szociális alpolgármester előterjesztését. Elfogadva az előterjesztő javaslatát, a testület úgy döntött, hogy az általános tartalékkeret terhére az Újpesti Kórház sebészeti osztálya, valamint a Gyermek Szakrendelő röntgenosztálya számára egy úgynevezett gastro- fiberoscop és elektrosebészeti generátort, valamint egy filmelőhívó automata megvásárlását 3 millió forinttal támogatja. Mit támogatunk? A másik előterjesztés, az úgynevezett „bölcsőhalál” problémájával kapcsolatban élénk vitát váltott ki. Dr. Benkő László szociális alpolgármester elmondta, hogy Buzna Ferenc képviselő vetette fel az úgynevezett „bölcsőhalál” problémáját, amely műszerrel megelőzhető. A kérdést a népjóléti és lakásügyi bizottság az érintett szakemberek bevonásával megtárgyalta, s ennek során fogalmazódott meg a határozati javaslat, miszerint az önkormányzat mintegy másfél millió forint összeghatárig nyújtson támogatást a megelőző programhoz. Ezen túlmenően felhívással fordulhatna az önkormányzat a Fővárosi Közgyűléshez, valamint további öt kerületi önkormányzat képviselő-testületéhez, felkérve őket a program további támogatására. Simonfi Sándor úgy vélte: bár az előterjesztést támogatja, de sajnálatos, hogy egy hosszabb távra való kötelezettségvállalás „berepülő anyagként” került a testület elé. Buzna Ferenc javasolta, hogy Kiss Sándor képviselő, (Folytatás a 12. oldalon.)
