Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-03 / 3. szám
Egy évre, előre... (Folytatás az 1. oldalról.) • A lakásfenntartási rendelet a támogatáshoz milyenfeltételeket állapít meg?- Három feltételnek kell egyidejűleg fennállnia. Természetesen alapfeltétel, hogy a támogatást igénylő legalább egy éve újpesti bejelentett lakóhellyel rendelkezzék, és ezen idő alatt életvitelszerűen itt is éljen. Feltétel továbbá, hogy az a személy, illetve család jogosult a támogatás igénybevételére, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 1996. január elsejétől havi 9600 forint), vagyis esetünkben a 19 200 forintot. A lakás- fenntartás havi igazolt figyelembe vehető költségeinek pedig meg kell haladni a család összes havi nettó jövedelmének 35 százalékát. • Van-e a támogatásból kizáró ok?- Igen, a rendeletalkotásnál úgy döntöttünk, nem áll módunkban támogatni azon családokat, amelyek a lakás bérletbe vagy albérletbe adásával jövedelemhez jutnak, hiszen ebből a lakhatási költségek fedezhetők. Átmeneti ideig, de kizárjuk a támogatás lehetőségéből azon családokat, amelyek a kérelem benyújtása előtt 12 hónapon belül cserélték vagy vásárolták nagyobb alapterületű lakásukat. Tettük e kitételt abból a szempontból, hogy lakásvásárlásnál, cserénél legalább 1 évre előre célszerű tervezni a várható többletkiadásokat... Nem részesülhet továbbá támogatásban az sem, aki az önkormányzattól a lakásfenntartási költségek bármelyikéhez (pld. lakáscélú hiteltörlesztési támogatás) támogatást kap. Ez alól csupán az Újpest előző számában közzétett víz-csatorna és szemétszállítási díj, illetve távfűtési díjtámogatások jelentenek kivételt, hiszen ezt a kompenzációt nem az újpesti önkormányzat, hanem a fővárosi biztosítja a rászorultak számára. • Valamennyi lakásfenntartási költséget elismeri az újpesti önkormányzat?- Természetesen erre nincs módunk. Rcndeletünk értelmében az elismert költség a családtagok számával arányosan meghatározott elismert lakásnagyság, de legfeljebb a tényleges lakásnagyság és az 1 négyzetméterre jutó elismeri költségek szorzataként kell megállapítani. Az elismert lakásnagyság mértéke egyszemélyes család esetében 30 négyzetméter, amely, minden további életvitelszerűen együtt élő családtag után 10-10 négyzetméterrel növekszik... Az 1 négyzetméterre jutó elismert költség összkomfortos lakásnál 180 Ft/nf/hó, félkomfortos lakás esetében 140/m2/hó, komfort nélküli és szükséglakás esetében 100 Ft/nf/hó. Eszerint egy például 72 nf-es összkomfortos lakásban élő házaspár is kaphat tehát támogatást, ha jövedelmi viszonyaik és egyéb feltételek alapján jogosultak rá, de az elismert költséget természetesen csak az elismert lakásnagyság mértékére - 2 személy esetében tehát 40 négyzetméterre - vetítve és a komfortfokozat alapján lehet megállapítani. A támogatás tényleges mértékét a család egyhavi nettó jövedelmének 35%-át meghaladó elismert költséghányad határozza meg. A támogatás összege nem lehet kevesebb mint 500 forint, ez akkor adható, ha a támogatás számított összege eléri a 200 Ft- ot. A támogatás havi összege nem lehet több mint a nyugdíjminimum 35 százaléka. • A lakhatási támogatás pénzbeli és természetbeni formában egyaránt adható. Mi alapján lehet dönteni egyik, vagy másik forma mellett?- Rendeletünk egyértelműen szabályoz: ha a jogosultnak 3 hónapot meghaladó lakbér-, külön szolgáltatások díja, közösköltség-, vagy közüzemidíj-tartozása van, csak a természetbeni forma (lakbér, közös költség, közüzemi díj stb. átutalása, tüzelőutalvány, tüzelőszámla kiegyenlítése) lehetséges. Akinek nincs semminemű tartozása, a pénzbeli kifizetést veheti igénybe. • A támogatást a rászorulóknak 12 hónapon át havonta előre folyósítja az önkormányzat. Mit kell csatolni a kérelemhez, s körülbelül mennyi összeget tud e célra szánni az önkormányzat?- A kérelemhez, mint már fentebb szóltunk róla, már elkészüli a nyomtatvány, melynek kitöltésével az állampolgár nyilatkozik havi jövedelméről, és számlákkal kell igazolnia, milyen kifizetésekből tevődik össze a lakhatási költsége. Már most tapasztaltuk, hogy a polgárok többsége több hónapra visszamenőleg nem őrzi meg számláit. Természetesen a pótlólag beszerzett igazolásokat is elfogadjuk. Úgy vélem, ez a rendeletünk az alkalmazás során beépül majd a helyi szociális rendeletbe. Most január végén, amikor is nincs még a városnak költségvetése, úgy vélem, a segélykeret 1996-ban „felfelé” lényegesen nem fog eltérni a tavalyitól. Az 1995. évben felhasznált átmeneti segélykeret elemzése alapján maximálisan 60 millió forintra becsülöm azt az összeget, amelyet az önkormányzat lakásfenntartási támogatásra biztosítani tud.-bkA forrásmegosztásról Január 25-én tárgyalta a fővárosi önkormányzat közgyűlése a forrásmegosztási rendeletet. Ezt megelőzően január 23-án hét budapesti kerület polgármestere - dr. Derce Tamás Újpest, Katona Tamás, I., Karsai Károly az V., Szegedi Ferenc, a XI., Udvardi Nagy István, a XII. kerület, Kovács Attila, a XVI., Perlaki Jenő, a XX. kerület — közleményt juttatott el az Országos Sajtószolgálathoz. Közleményükben a kerületi vezetők arra emlékeztettek, hogy lassan egy éve annak, amikor is tavaly februárban 24 fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatok kezdeményezésére elkötelezte magát egy olyan fővárosi általános szabályozási rendszer megalkotására, amely hosszú távra szabályozza és kiszámíthatóvá, a főváros irányelveit tekintve előre tervezhetővé teszi a fővárosi önkormányzatok tevékenységét. A közlemény kiemelte, a kerületi önkormányzatok tiltakozása ellenére az önkormányzati törvényt 1994- ben úgy változtatták meg, hogy a kerületeknek megvonták azt a jogát, hogy a költségvetési pénzeknek, a kerületek és a főváros közötti megosztásban bánnilyen beleszólási joga legyen, s ezzel teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Ezt tükrözte vissza az a forrásmegosztási rendelettervezet - hangsúlyozta a hét kerületi vezető —, amelyet január 25-én tárgyalt a fővárosi önkormányzat. Véleményük szerint hamis az a nézet is, mely szerint az elmúlt évhez képest a kerületek a főváros terhére jobb helyzetbe kerülnének. Hangsúlyozták, a fővárosi önkormányzatnak nincs elosztási joga azon állami támogatások fölött, amelyek a kerületi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai fedezésére szolgálnak. Még akkor sem, ha ezeket a főváros - jogtalanul — szerepelteti forrásmegosztási rendeletében. Az ön- kormányzati törvény tételesen meghatározza azokat a bevételeket, amelyek d kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat valóságos osztott bevételei. 1995-ben ezen bevételek megosztási aránya 54-46 százalék volt a fővárosi önkormányzat javára. Ezt az arányszámot 1996-ra a főváros 59-61 százalékra kívánta megváltoztatni. Természetesen a maga javára, fogalmaz a közlemény. Dr. Derce Tamás Újpest polgármestere elfogadhatatlannak minősíti a csütörtökön elfogadott fővárosi rendeletet és az Alkotmánybírósághoz fordul. (Minderről bővebben következő lapszámunkban.) FT" _ /1\ ' ÚJPEST KÖZPONTJÁBAN a Munkásotthon u. 18.1szám alatti épületben, védett, zárt helyen, Alagsori 16,18,22 rrf alapterületű gépkocsitároló helyek korlátozott számban / igényes vásárlók részére ELADÓK ® azonnali készpénzfizetés esetén kedvezménnyel részletfizetési lehetőséggel Jelentkezés és részletes információ: MESTER-NÍVÓ Kft. Bp. IV., Liszt F. u. 6/A. Tel./fax: 180-5474-----------------------3 S egítség... Aki mozgásában korlátozott, az tudja igazán, milyen tortúrának kell alávetnie magát, ha egy kifelé nyíló ajtón, vagy több lépcsőn át kell bejutnia valahová. Újpesten, immár három helyen, a Falemez utcában, az Árpád üzletközpontnál, és a piac közelében helyeztek üzembe olyan telefonfülkéket, amelyeket elsősorban mozgáskorlátozottaknak terveztek. A harmonikaajtón könnyű a bemenetel és a telefonálni kívánó kényelmesen éri el a telefonkészüléket is. Felvételünk Káposztásmegyeren, a Falemez utcában készült. (Fotó: Horváth Dávid) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■
