Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-09-28 / 20. szám
Oil fl pa A sárkányokon nyargaló, köpönyegét szélvészként röpítő garabonciás diák a magyar népmesék gyakori szereplője. E furcsa figura támasztja a vihart és zivatart. Groteszk alakja egyszerre ébreszt félelmet és tiszteletet. A népmesében megörökített vándordiákok valójában a XII. század elejétől, századokon át ugyanazon a módon: szekéren, gyalog vagy lóháton rótták az utakat, hogy Magyarországról elindulva eljuthassanak Bologna, Göttinga, Wittenberg vagy Heidelberg egyetemére. Kolostorok és plébániák Amikor 996-ban, Szent Márton-hegyén - a mai Pannonhalmán - Géza fejedelem hívására és támogatásával, a bencés szerzetesek kolostort alapítottak, létrehozták egyben az első magyar iskolát is. A nevelési-oktatási modellt a nyugat-európai feudális államokból vették át, s ez azt jelentette, hogy Géza, illetve I. István király a korszak legmodernebb tudományos tanait és pedagógiai módszereit honosította meg hazánkban. A Benedek-rendieket követően iskolát alapítottak az Agoston-rendiek, a ciszterciták, a domonkosok, a ferencesek és a magyar alapítású pálos rend szerzetesei is. A középkor évszázadaiban az ország iskolarendszerét az egyházi iskolák alkották. A kolostori iskolákkal párhuzamosan az érseki és püspöki székesegyházak mellett is komoly oktatási központok alakultak ki. Az Esztergomban, Kalocsán, Veszprémben, Pécsett, Váradon vagy Gyulafehérváron végzett diákokra nemcsak egyházi hivatalok vártak, hanem világi tisztségeket is betölthettek. Akkoriban ez volt a társadalmi felemelkedés egyetlen lehetősége. A 14. században térségünkben már működött a prágai és a krakkói egyetem - amelyek korábban ugyancsak káptalani iskolák voltak. Ugyanebben az időben Magyarországon is történtek egyetemalapítási kísérletek, de a Pécsett, Óbudán, illetve Pozsony ban létrehozott felsőoktatási intézmények mindössze néhány évig- évtizedig állták a versenyt. A tömegoktatás helyszíne a templom volt. A plébánosok néptanítóként oktatták a híveket. A papok a latin mellett magyar, illetve nemzetiségi nyelvi képzésben is részesültek, hiszen az egyszerű emberekkel csak anyanyelvükön teremthettek kapcsolatot. A plébániai iskolák a jobbágyok, zsellérek, iparosok, kereskedők gyerekeit az olvasás, írás és számolás tudományán túl a gyakorlati életben való eligazodásra is felkészítették. A nemesi birtokok egy részén és az udvarházaknál a jobbágyok és szolgálók nyolc-tíz éves gyermekeit külön tanító oktatta. A városokban az 1400-as évektől jelentek meg a magániskolák, ahol az alaptantárgyak mellett speciális, praktikus ismereteket is tanítottak. Ezek voltak az első tandíjas iskolák, ahol - tankönyv akkoriban még nem lévén - a gyerekek palatáblára palavesszővel rótták a „tudományt”. Iskolaházak és iskolamesterek A középkori iskolai-pedagógiai gyakorlat a 16. században intézményesült népiskolai hálózattá. A népiskolák elterjedésében döntő szerep jutott Oláh Miklós esztergomi érseknek, aki előírta, hogy az ország összes plébániájának pedagógust kell alkalmaznia. A korabeli „iskolaházak” a polgárházakhoz hasonlítottak. Általában fából készültek, és két szobából álltak. Az egyikben a tanító és családja lakott, a másikban folyt a tanítás. Az épülethez konyha, kamra, valamint istálló és veteményeskert is tartozott - ez utóbbit a falu lakói művelték a tanár javadallatáblától a < A magyar iskola ezer i maképpen. Több évszázadon keresztül ludi magisternek, azaz iskolamesternek hívták a magyar népiskolában tanító pedagógusokat. A tanító szó mai jelentéstartalommal csak a 19. században került be a szak- és köznyelvbe. A népiskola-hálózat kiépítését a reformáció térhódítása gyorsította fel. A protestáns iskolákban nemzeti nyelven folyt az oktatás, és a könyvnyomtatás felfedezésével megjelentek az első tankönyvek is. A református egyház elsősorban az ország belsejében: Pápán, Miskolcon, Sárospatakon, Debrecenben és Kolozsváron létesített kollégiumokat, míg az evangélikusok a német ajkú városokban (Sopron, Eperjes stb.) hozták létre iskoláikat. A nagyobb kollégiumok egy-egy országrész központjává váltak. 1650-ben például Lórántffy Zsuzsanna - Patak várának úrnője - a sárospataki kollégiumba hívta tanítani a cseh Jan Amos Kmoenskyt, azaz Comeniust, a kor leghíresebb pedagógusát. Comenius szervezte meg az első, osztályokra bontott iskolát, oktatási módszeréhez tartozott a legkorszerűbb technikai eszközök például a laterna magica (bűvös lámpa) használata, amellyel üveglapra festett áttetsző képeket vetített a diákoknak. Ugyanebben az időben Kolozsváror Apáczai Csere János, a Magyar Encyklopedia megalkotója tanított. A reformáció terjedésére a katolikus egyház a maga iskoláinak megújításával válaszolt. A humanista Oláh Miklós érsek mellett a másik iskolateremtő Pázmány Péter esztergomi érsek volt, aki a jezsuiták segítségével 1635-ben megalapította a nagyszombah egyetemet. Reformok - reformkor Közel nyolc évszázadon keresztül egyházi rendeletek, hagyományok és a tanodák házirendje szerint működtek az oktatási intézmények Magyarországon. Ai első állami iskolát: a Selmecbányái bányatisztképző felsőiskolát 1735-ben III Károly alapította. Az intézményes oktatás-nevelés országosan egységes, áttekint hető és ellenőrizhető rendszere Mária Terézia nevéhez fűződik. Az 1777-ben ki adott Ratio Educationis szervezeti és tartalmi változásokat írt elő. A magyar ki rálynő felségjoggá tette a hazai iskolaügy irányítását, és megteremtette a polgár tanügyigazgatás alapjait. Megújította a tantárgyak rendszerét, valamint bevezette a tankötelezettséget: előírta, hogy 6 és 12 éves kora között minden gyermek is kólába járjon. Az ezt követő évtizedekben - a politikai viszonyoknak alárendel ten - elkezdődtek a magyar oktatásügy megteremtésének kísérletei. V. Ferdi nánd 1844-ben szentesítette a törvényt, amely szerint a hazai közép- és felsőfoki oktatási intézmények oktatási nyelve a magyar. A reformkorban megélénkült tu dományos és irodalmi élet támogatásában nagy szerepet vállalt az arisztokráci; is. Festetics György megalapította a keszthelyi Georgiconl, a kontinens első gaz dasági akadémiáját, Teleki Sámuel nyilvánossá tette magánkönyvtárát, Széchény Ferenc megalapította a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, fia, Széchenyi István pe dig a Tudományos Akadémiát. A nevelés-oktatás európai formáinak múlt század meghonosítói között ott találjuk a hölgyeket is. Brunszvik Teréz - Pestalozz nyomán - megnyitotta az első hazai kisdedóvót, Teleki Blanka az első szaktanár rendszerben oktató leánynevelő intézetet, Veres Pálné pedig a kiegyezés észtén dejében létrehozza a Nőképző Egyesületet. A kiegyezéstől Trianonig A magyar oktatásügy valódi fordulatát az 1868-as esztendő hozta meg. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium bársonyszékében Eötvös Józsefiül, amikor meg született a népoktatási törvény. Eötvös átfogó reformja megteremtette az állam tanítóképzést, előírta a tanterveket és megalapította a szaksajtót. Munkáját Tre fort Ágoston folytatta, aki végrehajtotta a középfokú oktatás reformját és meg alapította a művészeti főiskolákat. Századunk elejére az ország műveltségi szint je soha nem látott mértékben emelkedett. Az ími-olvasni tudó 6 éven felüliéi aránya az 1869-es 36%-ról 1910-re 70%-ra nőtt. (folytatás a 23. oldalon 6
