Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-07-20 / 15. szám

s Egész Újpest gyarapodott (Folytatás az 1. oldalról) Július 5-én dr. Derce Tamás polgármester vágta át a házavatást jelképező nemzeti színű szalagot. A je­lenlévők köszöntése után a polgármester úr méltatta, miért is nagy jelentőségű a nagyobbrészben már la­kott, üzleteknek is helyet adó vegyes rendeltetésű háznak a felépítése.- Egy olyan épület átadásáról van szó, ami gya­korlatilag fél éve működik és önkormányzati beruhá­zásból épült. Hasonlóra Újpesten az elmúlt hat év­ben nem volt példa, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben ismét lesz. Meggyőződésem, hogy törekvé­sünket mások is követik... -hangsúlyozta. Az, hogy ez az épület ilyen konstrukcióban tető alá kerülhetett, nagy nehézségbe ütközött. Maga a gondolat is eretneknek tűnt - hiszen a jelenlévők és az újpestiek is jól tudják: az építkezés szanálással in­dul, a közkedvelt „Anyák boltja” és az Alkalmi áru­ház került többek között lebontásra... • Miért pont most került sor a: átadásra?- Nincs ebben semmi rendkívüli - kezdi válaszát az Újpesti Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója: Pákoz- di Kálmán. Ez a mai nap jó alkalom arra, hogy a ter­vezők, építők, a város tisztségviselői, akik a ház szü­letésénél kisebb-nagyobb mértékben bábáskodtak, ta­lálkozzanak, a rohanás közepette „kifújják” magukat és örüljenek, hogy a város gyarapodott egy szép új épülettel. Az előbbinél természetesen sokkal fontosabb, hogy a létesítményt - ami a városközpont, az Árpád úti rekonstrukció része - önkormányzati beruházás­ból tudtuk tető alá hozni. • Aligha lehet közömbös, milyen út köti össze Új­pestet Angyalfölddel és Palotával...- Igen. Az Árpád úton nagyon régóta „araszo­lunk”. Mindannyian tudjuk, hogy olyasféle rekonst­rukciót, amit tizenöt évvel ezelőtt meg lehetett csi­nálni, hogy nekimegyünk buldózerrel valaminek és átépítjük az egészet, ma már szóba sem jöhet. Első­sorban anyagiakon múlik, másodsorban célját sem érné el. Újpesten - a megmaradás vagy a továbbépí­tés miatt - szinte minden épületet külön kell vizsgál­ni. Miután az önkormányzat jóváhagyta a városren­dezési tervet, elkezdődhetett a munka. Egyik oldalon tehát a kívánság, a lehetőség „áll”, a másikon pedig, hogy mi után érdeklődik a vállalkozó? • A kivitelező Schilling és Társai Kft. pályázaton nyerte el a munkát?- Az önkormányzat kilencvenháromban hirdette meg a lehetőséget. Jöttek is a különböző érdeklődők, befektetők, de azért nem lehet az ilyen és ehhez hason­ló feladatoknál versenytárgyalást kiírni, mert nem arról van szó, hogy az önkormányzat építtet egy házat - és azt megpályázza egy cég -, hanem arról, hogy a kerü­let kívánalmainak megfelelően a vállalkozó elsősorban saját kockázatára épít. Több jelentkező közül azért a Schilling és Társai Kft.-t bíztuk meg a munkálatokkal, mert ők voltak azok, akik vállalták, hogy az önkor­mányzati elképzeléseknek maximálisan eleget is tesz­nek. Benyújtott kalkulációik garantálták, hogy a házbe­li üzleteket, lakásokat el is lehet adni. Mivel sokmilliós beruházásról volt szó, bizonyos összeget - biztosíték­ként - az Újpesti Vagyonkezelő Rt. is letétbe helyezett. Menet közbeni tapasztalataink bizonyították előrelátásunk he­lyességét. A vevő ma már nem előre, csak akkor fizet, ha saját szemével látja a kész produktu­mot. Az anyagiaktól elvonatkoz­tatva még csak annyit, hogy az is egyfajta befektetés, hogy gyarapodott a város, szépült a környezet. • Hogyan folytatódik a re­konstrukció?- Újabb területek felszabadí­tását követően és vállalkozók­nak meghirdetett módon. Szá­munkra ez a követendő irány - fűzte hozzá Pákozdi Kálmán. A házépítő Schilling és Társai Kft. külső Váci úti központi irodájában Fórján Má­tyás ügyvezető igazgató kínál hellyel, és alig titkolt büszkeséggel mondja, hogy a napokban átadott nagy­szerű produktum egyik része az örömüknek, a másik, hogy ebben az esztendőben ünnepük a cég fennállásá­nak fél évtizedét. Két éve írták alá azt a szerződést, amelyben a vagyon­kezelő a beruházás finanszírozójaként és felügyelőjeként szerepel, a Schilling és Társai Kft. pedig az előzetesen kidolgozott költségterv és értékesítési elvek alapján - fo­lyamatos értékesítés mellett - vállalja, hogy a beruházást határidőre befejezi. A beruházás lebonyolítását az építői­pari kft. a Regős Mérnökirodával együtt végezte. A kivi­telezési munkálatokat 1994 őszén a Vadász és Társai Építőművész Kft. tervei alapján kezdték. A feladat tehát adva volt, hiszen a részletes rende­zési terv célja, hogy a hosszú távú program megva­lósítása során Újpest nyerje vissza egykori fényét, hangulatát, a régiek helyén olyan új épületek csepe­redjenek, amelyekben az ott élők jól érzik magukat, megjelenésükkel esztétikai élményt jelentenek. A most avatott Árpád úti, 56-os számot viselő ház ter­vezői, építői eleget tettek a követelményeknek. Az átriumos ház földszintjén és első emeletén 52 üz­lethelyiség található, a második, harmadik és negyedik emeleten 35 lakás ad vélhetően igazi otthont a csalá­doknak. A ma még Újpesten újdonságnak számító ve­gyes rendeltetésű épület külső megjelenésében is sze­met gyönyörködtető. Bár az építők napjaink követelmé­nyeinek megfelelően korszerű anyagokat használtak, a tervezőkkel összhangban kedvező arányban vegyítették a minél emberibb léptékű megoldásokat. A „kőzuha- tag”, a szökőkút, a növények zöldje mind ezt célozta. A Schilling és Társai Kft. építőipari kereskedelmi tevékenységet is folytat. Kőbányán lévő bemutató- termükhöz raktárbázis tartozik, ahol az egyéni vásár­lóktól kezdve a nagykereskedőkig mindenkit kiszol­gálnak. Jelenleg egyéb munkáikon kívül országos vi­szonteladói hálózatukat építik ki, mindezt az első öt esztendő sikereire alapozva.- rendek ­A szalagátvágás utáni „épületbejáráson” dr. Derce Tamás polgármes­ter és a Schilling és Társai Kft. ügyvezetője. Fórján Mátyás (Fotó: Zalka István) Megkérdeztük... Magánóvoda... ...legyen, vagy továbbra is önkormányzati fenntartá­sú intézmény maradjon a Tungsram-lakótelepen lévő Dalos ovi? - Az utóbbi hetek kérdésének eldöntésé­ről kérdeztük Hock Zoltánt, az önkormányzat kultu­rális alpolgármesterét.- Valóban az elmúlt héten hagyta jóvá előterjesz­tésemet - mely szerint továbbra is önkormányzati fenntartású intézmény maradjon a Dalos óvoda - a közművelődési, oktatási bizottság. 9 Milyen szempontok szerint döntöttek így?- A Dalos óvoda vezetője több hónappal ezelőtt keresett fel azzal a szándékával, hogy privatizálná az óvodát. Bár az ötlet merőben új volt - hiszen privati­zálni jórészt eladásra, megszüntetésre ítélt intéz­ményt, egységet szoktak, s nekünk nem volt és nincs is szándékunkban megszüntetni a Dalos óvodát -, javasoltam: „járjuk körbe” a témát több oldalról, az érintettek véleményét is kikérve. • A lakossági fórumra lapunk hasábjain is ment meghívó...- Valóban, és nemcsak a szülőkkel, hanem az óvo­da dolgozóival is sikerült az eltelt hetek alatt véle­ményt cserélni. Tettük ezt azért, mert a kezdeménye­zést, amely végső soron az önkormányzat anyagi ter­heit csökkentené, megvitatandónak tartottuk az érin­tettekkel . Ám - azt gondolom - egy óvoda vagy más oktatási, nevelési intézmény tótét nem lehet pusztán a költségvetés szempontjából mérlegelni... • Az önkormányzat nem tervezi az óvoda megszüntetését. Ezért utasította el a privatizáció gondolatát?- Többek között igen. Figyelembe vettük dönté­sünknél továbbá, milyen a környéken lévő óvodák feltöltöttsége, hogyan alakul hosszabb távon szemlél­ve a demográfiai helyzet. A Dalos óvoda esetleges megszüntetése után a körzetben lévő Óceánárok, az ÁMK, valamint a Leiningen utcai és a Fóti úti óvo­dákban folyó nevelőmunka is sérülne. Továbbá súlyo­san sértené azon családok érdekeit, amelyek gyerme­kei a már említett négy intézménybe járnak. A Tungs­ram lakótelepen élő családok nehéz választás előtt áll­nának, hiszen az óvodák feltöltöttsége most is száz százalék feletti, a magánóvoda tandíja pedig érzéke­nyen érintheti a családi költségvetést. Az önkormány­zati törvény az önkormányzatok számára - így ne­künk is - kötelezően elvégzendő alapfeladatként jelö­li meg az óvodák, az általános iskolák és a középisko­lák működtetését. A folyamatosan csökkenő állami támogatás mellett ez valóban jelentős anyagi ráfordí­tást jelent. Az óvodák esetében azonban azt is biztosí­tanunk kell, hogy a kicsiknek a lakóhelyükhöz lehető legközelebbi óvodában biztosítsunk férőhelyet. Dön­tésemben - melyet, mint említettem, a bizottság tagjai is elfogadtak - mérlegeltem a különböző eszmecse­rék, fórumok „üzenetét” is. • Volt már arra példa, hogy Újpesten önkor­mányzati intézményt privatizáltak volna?- Az oktatási, nevelési ágazatban ez ideig nem. Mindezt az élet hozta, hiszen napjainkban talán túl­zottan is előtérbe kerülnek azok a hírek, amelyek in­tézménybezárásokról szólnak, és véleményem sze­rint felértékelődött - sok helyütt indokolatlanul - a magántőke varázsa. A döntéssel egy időben egyéb­ként a közművelődési, oktatási bizottság azt a javas­latot tette: még a Nemzeti Alaptanterv életbelépése előtt az önkormányzat alakítsa ki álláspontját arra nézve: a jövőben milyen esetekben jöhet szóba az oktatási, nevelési intézmények privatizációja? A konkrét ügyben hozott döntésünk után pedig szeretném megnyugtatni a szülőket, hogy a változat­lan formában működő Dalos óvodában az 1996/97- es nevelési évben, és azon túl is, változatlan szakmai színvonalon történik a kisgyermekek nevelése.-bk-

Next

/
Thumbnails
Contents