Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-19 / 2. szám

ü j fer feli j Düü Bis ii ^üiui»6űDk

j üjuj ek sí go mi) 6 coli

... hallatszott a kisdiák ijedt kiáltása, mire a gyerekek hanyat-homlok futottak a „csodához”, ami nem volt más, mint a hatalmas üstből kifelé törekvő, rengeteg, fövő szilvásgombóc.

A vidám látványra ma is emlékszik Perbai Géza nyugdíjas tanár, és a szilvásváradi szaktáborról, mint egyik kedves élményről szívesen mesél.

S bizonyára így vannak ezzel azok az egykori újpesti kisdiákok is, akiknek szerencséjük volt Perbai tanár úrral táborozni, kirándulni, bábozni, regölni, fotózni, gyógynövényt gyűjteni, kürtőskalácsot sütni, Körmöcbányán aranypénzt nyomni... Se vége, se hossza a sok érdekes programnak.

Amikor 35 évvel ezelőtt Perbai Géza technikatanár az újpesti Mód Aladár iskola szépítéseként facsemetéket ültetett, nem gondolta, hogy majdan óriásivá nőtt koronájukkal nap mint nap találkozik. Megszerette ezt az iskolát, a tanári és a mindig megújuló gyerek- közösségeket.

A gyerekek iránti bizalma volt az a vonzerő, amellyel maga köré tudta gyűjteni a gyerekek hadát. Adni akart nekik, és tudott is. adni úgy, hogy az ne kötelező teher legyen, hanem érdekes, izgalmas feladat, illetve szórakozás.

Az általa szervezett első szakkörösök, a regölősök maguk is gyűjtöttek anyagot repertoárjukat bővítendő. S milyen öröm volt szereplésük jó fogadtatása! No és az ifjú archeológusok. Ástak, leletek után kutattak, és találtak is használható emlékeket.

A tanár úr azt vallotta: a gyerekek szabadidejébe a Mesemozitól kezdve, a vetélkedőkön át a gyereknapi szereplésekig sok minden belefér. Bábszakkörük nyilvános előadásokon is meghódította a gyerekek, no meg a szülők szívét. Ez utóbbi rendkívül fontos volt, hiszen a szülői megértés, támogatás nélkül sok esetben csak szándék maradt volna számos jó törekvés. (Ide kívánkozik az is, hogy a tanár úr szabad idejéből jutott nyugdíjasklubok, gyári közösségek programjai sikeres megszervezésére, vezetésére is. Népszerű alakja volt ezeknek a rendezvényeknek. A sport sem volt idegen tőle, és szívesen vállalt részt Újpest monográfiájának elkészítésében is.)

/

Az Újpesti Szociális Foglalkoztató

azonnali belépéssel felvesz:- varrónőket üzemi, illetve otthoni bedolgozói munkára- vágószabászt - szabászatra 4-6 órást - ruhaipari technikust gyakorlattal,- női betanított munkára teljesítménybéres dolgozókat

Jelentkezni személyesen:

1042. Budapest, Viola u. 6-8 7.00-15.00 óráig.,

Egyik nagy szerelme a fotózás. Hány, meg hány diákba oltotta be ezt a szép szenvedélyt. Milyen izgalmasan gyönyörűek voltak a fotós szakköri táborok! Örül annak, hogy diákjai közül többen ma már kenyérkereső szakemberként foglalkoznak a fotózással.

S mi lehet szép az évenként ismétlődő természetvédelmi táborban? Maga a természet. Kutatni, megismerni csodáit, titkait, mindig változó arcait. És aki egyszer belekóstol a természet „ízeibe”, nem mentes vonzásaitól. Mert mennyire más képzetet jelent például a Börzsöny, a Pilis-hegységek emlegetése annak, aki már ismerkedett tájaival, emlékként őrzi megannyi szépségét, mint annak, aki csak hallott létezésükről. Es a tanár úrnak a kirándulásokkal, a táborozásokkal ez is volt a célja. Felkutatni, felfedezni és védeni a természetet. Ezt az utat a gyerekkorban kell megmutatni.

A jövő évi programban - amelynek a tanár úr is aktív részese - olyan ínyencségek szerepelnek, mint a gerecsei sátortábor, ismerkedés az agostyáni márványbányával és arborétummal, továbbá 200 kisdiák élvezheti majd a tatai erdei tábor örömeit. Az idén sor került már egy vadasparki kirándulásra, amelynek költségét a papírgyűjtésből fedezték, s „köldökzsinóron vezetve” felfedező úton voltak a Mátyás-barlangban. *

Jó dolog, ha a lelkesedés, a jó ügy nem marad magára, segítő társakat talál. Perbai tanár úrnak mindig voltak - vannak - biológus, földrajzos, kőzettanos, néprajzos, történész, irodalmár tanár kollégái, akik szívesen vállalták a szakmai tennivalókat egy-egy tábor, kirándulás tartalmi munkájában. Ide kívánkozik az is, hogy az esetenkénti színházlátogatáson kívül 100 gyereknek van bérlete a Nemzeti Színházba és 60 diáknak a Vígszínházba.

És a szülők... Igaz, hogy a táborozás romantikáját semmi sem pótolhatja, de hát a csillagok is csak akkor ragyognak igazán, ha nem korog a diák gyomra. És mennyi étek fér egy táborozó diák gyomrába! A címben idézett szilvásváradi gombócfőzés idején 700 (hétszáz) szilvásgombóc készült a szülők és a diák kukták közreműködésével. A királyréti tábor 30 gyerekének 150 tojásból készült a rántotta. Közkívánatra tejbegríz is főzetett, igaz a csomók sem hiányoztak belőle, de hát kidobni? Volt aki direkt csomósat kért. Humorért nem kellett a szomszédba menni.

Ugye nem kell bizonygatni, hogy a személyiségformálás útjai nagyon sokfélék. Ilyen út például az iskolai „saját” zenekar. Amikor a kisdiák szert tesz egy ócska dobra, amit a tanár úr és a barátok segítségével megjavítanak, sőt „világítóvá” tesznek - az maga a csoda. Olyan, mint a „semmiből” együttest szervezni, jó zenét produkálni. Ilyen zenekarból nőtt ki a híres EXPRESS. Bizonyára Malek Miklós zeneszerző, egykori újpesti kisdiák is szívesen emlékezik erre a kezdetre.

Amikor Perbai Géza tanárnak átadták az Újpest Gyermekeiért díjat, az ünnepségen több, volt tanítványa emlékezett szeretettel a tanár úr révén megismert és máig emlékezetes szépségekre. Köszöntés és köszönet volt mindez a nagyfokú bizalomért, türelemért, azért a sok jó és szép szándékért, amellyel újból és újból megnyerte a diákok szívét.

Óriási érték ez, kívánjuk: sokáig éljen vele.- m - i Perbai tanár úr a diákokkal. A kép bal szélén felesége, aki mindig segítségére van...