Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-07-06 / 14. szám
A zálogház még mindig a régi... 223 évvel ezelőtt Mária Terézia alapította meg az első magyar zálogházat Pozsonyban, amely intézmény, a Habsburg uralkodó szándéka szerint, kellő védelmet nyújthat a szegényeknek és az átmeneti pénzzavar miatt szorult helyzetűeknek az uzsorások ellen. A zálogházak története jól tükrözi az ország társadalmi változásainak történetét is, hiszen az egymást váltó politikai rendszerek eltérően ítélték meg e sajátos intézmények szükségességét. Napjainkban sok helyütt találkozhatunk különböző társaságok kis- és nagyvállalkozások zálogházaival, ami jelzi, hogy erre a speciális intézményre nagy az igény. A legnagyobb és leginkább ismert hálózatot - amelyhez 15 budapesti és 15 vidéki fióküzlet tartozik - a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. üzemelteti. Zálogkölcsönző osztályának vezetője Dobro- csi Józsefné. Az osztályvezetőnő nyilvántartása szerint az ügyfelek által fölkínált és elzálogosítható vagyontárgyakon belül a nemesfémek részaránya a legnagyobb, körülbelül 94 százalékos. A maradék 6 százalék adja a zaciba tett műszaki cikkeket, szőnyegeket, bőröket, szőrméket és egyéb érdekeket. Ez az arány némiképp eltérő Újpesten. Itt a kerület lakosainak szociális összetételéből adódóan kicsit több a ruházati cikket és valamivel kevesebb ékszert adnak a hitelező zálogfióknak. Az újpesti fiók a többi zálogházhoz hasonlóan a kerület központjában, de mégis rejtve „üzemel”. A látogatók ugyanis érthető módon nem verik nagydobra látogatásaikat. A zaci persze nem a legszegényebbeké, hanem elsősorban a hirtelen pénzzavarba kerülő középréteg számára jelenthet gyors segítséget. Azok a családok tartoznak az ügyfelek közé, akiknek odahaza még van olyan értékük; amit a hitelező cég zálogtárgyként elfogad. Dobrocsiné szerint egyesek tárolási gondjaik megoldása miatt fordulnak hozzájuk. Gyakori, hogy a nyári hónapokra beadják a bundákat, amelyeket legalább olyan szakszerűen tárolnak a raktárban mint odahaza. Az pedig szintén lényeges szempont lehet, hogy a zálogfiókokban elhelyezett értékek manapság nagyobb biztonságban vannak, mint a lakásokban... Az sem ritkaság, hogy a kereskedők, vállalkozók ezzel a módszerrel oldják meg időszakos raktározási problémáikat, és az eladásra szánt műszaki árukat, butikos holmikat vagy szűcsipari termékeket zálogba teszik, majd szezontól és vásárlói igénytől függően folyamatosan és tervezetten kiváltják azokat. Az újpesti zálogfiók egyébként a BÁV egységes működési szabályzata szerint három hónapos „futamidővel” és ezen idő alatt 15,6 százalékos kamatú díjtétellel dolgozik, egy hónapi további türelmi időt hagyva az ügyfeleknek. Aki pedig a zálogtárgyat a beadástól számítva két héten belül kiváltja, csak kezelési költséget fizet. 1000 forint alatti értéktárgynál 4 százalék ez a kölcsöntétel, míg a jelzett értékhatár fölött már 6 százalék. De abban az esetben, ha az ügyfél a 3 hónapos határidőn túl, de még a türelmi hetekben keresi föl a fiókot, további 2 százalék késedelmi kamatot kell kiizzadnia. 1995-ben a részvénytársaság zálogfiókjaiban 1 890 000 zálogjegyet állítottak ki, és ebből 124 000 volt az újpesti. Ez 603 tételt jelent naponta a kerületben, és ebből nyilvánvalóan következik, hogy az újpesti zacit egy-egy munkanapon több százan fölkeresik. Az osztályvezetőnő kérdésemre határozottan leszögezte: a zálogtárgyakért adott összeg mindig a piaci értékítéletet tükrözi, és a hálózatban dolgozó becsüsök szakmai fölkészültségüknél és személyes érdekeltségüknél fogva a reális értékmeghatározást tartják szem előtt. A magasabb kölcsönösszeg ugyanis magasabb kamatot hoz a társaságnak, de ha az értéktárgyat túlbecsülik, rosszul járnak. A bizományi statisztikái szerint egyébként száz zálogtárgyból csupán kettőt nem váltanak ki. Ez pedig arra utal, hogy a becsüsök általában pontosan mérik föl a beadott tárgyak értékét, valamint azt is alátámasztja, hogy a féltve őrzött családi ékszereket, vagy más vagyontárgyakat, a pénzszűkében lévők sem engedik elúszni. Egri Tamara Századik születésnapján... ...családtagjai mellett az újpesti önkormányzat is köszöntötte Tóth Jánosnét. Az idős asszony ellátásáról Palotán gondoskodnak, de újpesti lakását nem adta fel. (Fotó: Horváth Dávid) 6 mhnmmhhm Képviselőig esetet(... Lesz megoldás! Buszmegálló privatizációközeiben Bízvást imám nyugodt szívvel: micsoda nagyszerű dolog, hogy hamarosan a „sárga” Volánbusz járaton „kék” buszra érvényes jeggyel vagy bérlettel lehet - belátható időn belül - utazni. Imám, ha nem tudnám, speciális esetről van szó, és nem csengene vissza számomra dr. Kulcsár Ferenc önkormányzati képviselő mondata, miszerint vannak esetek, amikor a kézenfekvő, nem pedig az ésszerű megoldásokra kell törekedni. Márpedig a 104-es buszjárat „ügyében” elért eredmények ezt támasztják alá... A történet több hónappal ezelőttre nyúlik vissza és a Székesdűlőn élő közel kétezer embert érinti, akik számára a 104-es busz szinte az egyedüli közlekedési lehetőséget jelenti lakóhelyük és a városközpont között. Éppen ezért megdöbbenéssel hallották, hogy a BKV, járatuk Dunakeszi házgyárnál lévő végállomását kilométerekkel helyezné át, mégpedig a Vízművek telepéhez. Igaz, a BKV kényszerhelyeztben van: napokon belül privatizálják a végállomás buszmegállóját, s erre emberemlékezet óta nem volt még példa. A busz végállomása ugyanis a házgyár „küszöbén” van, vélhetően, pont a munkába járók érdekében került annak idején oda. Ám az a pár négyzetméteres földterület tulajdonjoga már a házgyáré. A gyár több éve bezárta kapuit és a felszámolóbiztosok most komoly vevőt találtak a területre. A buszmegállónyira is, ám az új vevő nem kíván területén buszmegállót, sőt végállomást „üzemeltetni”. így született az ötlet: a járat lerövidítésével elkerülhető a vita, hiszen úgysincs lehetőség a megegyezésre. A kilátásba helyezett döntés természetesen jogos indulatokat váltott ki az ottlakókból. S kiderült az is: időközben megindult a „kékek” és „sárgák” küzdelme, hiszen a 104-es busz végállomásától néhány méterre van a Volánbusz megállója, de ez a megálló nem fogadhat BKV- járatot... Az ottlakók elkeseredésükben odáig jutottak: élő „fekvő rendőrként” fekszenek a Váci útra, ha a BKV lerövidíti, illetve ő szemszögükből nézve: megszünteti járatát. Hogy erre ne kerüljön sor, Kulcsár doktor és Derce Tamás polgármester úr hetek óta tárgyal, levelez. S ha a 104-es nyomvonalát nem is lesz módjuk a korábbi végállomásig megtartani, úgy tűnik, megoldásra jutottak. A Volánbusz Rt.-vel megszülető egyezség alapján ugyanis a jövőben a Dunakeszi házgyártól Újpest Városkapuig a „sárga” busz szállítja majd, BKV-tarifával és bérlettel, az utasokat. Természetesen a jegy árának különbözetét a két önkormányzat, a fővárosi és az újpesti állja majd. A Székesdűlőn lakók pedig megnyugvással tapasztalhatják: ügyüket felkarolták, és nem lesznek határon kívül rekedtek Újpest határán belül.-bkPályázat Az újpesti Szent István téri piacon megüresedett 13 m2 alapterületű üzlethelyiség 1996. június 27-i versenytárgyalása eredménytelen lett, ezért ismételten meghirdetjük határozott időre történő bérbeadásra. Részletes információ személyesen a felügyelőségen (IV. kér., Szent István tér) vagy telefonon - 169-1250 - szerezhető be. Az írásbeli pályázatok benyújtásának határideje: 1996. július 16., déli 12 óra. Versenytárgyalás helye és időpontja: 1996. július 19. péntek, de. 9 óra, IV. kér. Polgármesteri Hivatal fszt. 25., tárgyaló. Élelmiszer-felügyelőség
