Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-07-06 / 14. szám
TESTÜLETI ÜLÉSÉN Több témában döntöttek Tizenkét napirendi pont megvitatását tartalmazta a június 25-i képviselő-testületi ülés meghívója, ám ezek egyikét, az önkormányzat érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok személyi kérdésének megvitatása „címűt” egy két héttel későbbi, rendkívüli testületi ülésükre halasztották a jelenlévők. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezető elnöke, az előzetesen tervezett napirendek számszerű csökkentésén túlmenően a megtárgyalandó témák sorrendbeli változtatására is javaslatot tett. Ezt követően pedig megkezdődhetett az érdemi munka. Napirend előtti felszólalásában dr. Kulcsár Ferenc (MSZP), a 17. számú egyéni választókörzet képviselőjeként a polgármester úr közbenjárását is kérve osztotta meg aggályát képviselőtársaival. Arról szólt, a Váci út több pontja életveszélyes, rendszeresek a balesetek. S ezek nemcsak az emberi figyelmetlenségre vezethetők vissza. Véleménye szerint az arra járó teherautók nem felelnek meg a forgalom- és biztonságtechnikai követelményeknek, szabálytalanul parkolnak - étkezési szünetet tartva - a külföldi kamionosok. A közúti ellenőrzés elégtelensége számos baleset forrása. A képviselő úr kérte a polgár- mester urat, hogy intézkedjen a Váci út teherforgalmának fokozott ellenőrzése érdekében Gazdasági kérdésekről Albrecht Péter (MSZP) gazdasági alpolgármester - élve a felhatalmazással, hogy előterjesztése során egyszerre két, egymást követő napirendhez fűzzön kiegészítést - elsőként egy rendeletmódosítási javaslattal ismertette meg képviselőtársait. Az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 1996. évi költségvetéséről és a végrehajtás szabályairól szóló, 11/1996. (III. 20.) számú önkormányzati rendelet módosításának szükségességéről szólva elmondta: A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló, 1995. CXXI. tv 19. § (2) bekezdésének értelmében a normatív állami hozzájárulásoknak végleges összegeit a pénzügyminiszter és belügyminiszter közös rendeletben csak a Fővárosi Közgyűlés 1/1996. (II. 8.) számú rendeletének megalkotása után tették közzé, a törvényi előírásnak megfelelően. A forrásmegosztási rendelet módosítására a Fővárosi Közgyűlés rendeletének 8. § (3) bekezdésében előírt rendeletmódosítási kötelezettség alapján került sor. Az elvégzett számítások szerint az 1996. évi normatív állami hozzájárulás összege a főváros önkormányzatai többségénél 5%-nái nagyobb mértékben eltér a forrásmegosztási számításokban figyelembe vett normatív állami hozzájárulástól. Mindez szükségessé tette a forrásmegosztási számítások korrekcióját, s egyben az említett fővárosi rendelet módosítását, és került megalkotásra Újpesten a 14/1996. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelet. Ezen rendelet 3. §-ában előírtak szerint módosítani kell költségvetési rendeletünket a személyi jövedelemadó átengedett részének tekintetében, mivel ennek feladatarányos részesedése változott. A fővárosi forrásmegosztási rendelet 4. § (1) bekezdésében a kerületi önkormányzathoz szabályozott személyi jövedelemadó feladatarányos részesedése 726 033 E Ft helyett 721 216 E Ft-ra módosul. Az emelkedés mértéke 35 183 E Ft. Ez az összeg a bevételi főösszeget 35183 E Ft-ra megemeli, mely- lyel a kiadási oldalon az általános tartalék összege növekedik meg. Ugyancsak szükséges módosítani az alaprendelet 7. § (8) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlott idegenforgalmi bevételi tervszámot, mivel az ebből befolyó összegeket „más fejezet (önkormányzat) költségvetési szervétől működési célra átvett pénzeszközként” kell a költségvetésben szerepeltetni. A javaslatot elfogadták a képviselők. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester úr másik előterjesztése az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az 1995. évi gazdálkodási évről készült mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány- és eredménykimutatásról készült beszámoló volt. Az úgynevezett egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolását, a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó előterjesztést - Albrecht Péter gazdasági alpolgármester szövegbeni pontosítást kérő módosító indítványával - elfogadták a képviselők. Mindkét előterjesztést támogatta az önkormányzat Pénzügyi, költségvetési bizottsága - tudtuk meg Ferenczi Sándor (SZDSZ) bizottsági elnöktől, aki ezért is javasolta elfogadásra az előterjesztéseket. Szociális témák... A harmadik és negyedik napirendi pont előterjesztője dr. Benkő László (MSZP) szociális alpolgármester volt. Egy rendelet megalkotására majd egy korábban született rendelet módosítására tett javaslatot. A javaslat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendelettervezet szóbeli kiegészítésében az alpolgármester úr kiemelte: a rendeletalkotással az önkormányzat célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény felhatalmazása alapján, a helyi sajátosságokat figyelembe véve meghatározza és szabályozza a szociálisan rászorulók részére biztosított személyek gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, az ellátások igénybevételének és megszüntetésének eljárási rendjét, az ellátások biztosításában részt vevő szervezetek égyes feladatait és működési feltételeit, az ellátásokkal kapcsolatos határozatokat, valamint a fizetendő térítési díjak megállapításának szabályait. Nagy István (Fidesz-Polgári Párt) a népjóléti és lakásügyi bizottság elnökeként elfogadásra javasolta az előterjesztést, melyet a képviselők, is támogattak. Szükséges a módosítás! Negyedik napirendi pontként a szociális alpolgármester úr a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatot. A módosítás indoklásaként elhangzott, hogy a korábban hozott, a 14/1996. (III. 29.) számú önkormányzati rendelet 58. §-a az átmeneti szociális segély egyik természetbeni formájaként rendelkezik a gyógyszerutalványról. Egyik pontjának (bekezdésének) megfogalmazása a rendelet alkalmazása során értelmezési problémát okozott. A javasolt változtatás értelmében a kérelmező havi nettó jövedelméből a gyógyszerfogyasztás havi igazolt költségét levonva állapítható meg a gyógyszerutalványra való jogosultság. A (2) bekezdés a gyógyszerutalvány éves keretösszegét az átmeneti segélyek mértékére vonatkozó rendelkezéstől eltérően, kisebb összegben határozza' meg. Ez az eltérés pedig nem indokolt. A javasolt rendeletmódosítás a gyógyszerutalvány éves keretösszegét az 53. §-nak megfelelően határozza meg, melyet Nagy István, a Népjóléti bizottság elnöke, majd a képviselők is elfogadásra javasoltak. Ötödik napirendi pontként a májusi testületi ülésükön megtartott, s a közterületek használatáról és rendjéről szóló 16/1996. (V. 6.) számú önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatot fogadták el - dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében - kérdés, észrevétel nélkül a képviselők. Összhangban az ötv-vel, szmsz-szel Dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) képviselő, a tulajdonosi bizottság tagjaként, Diósi Lásló (MSZP) bizottsági elnök távollétében arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az előterjesztésben felsorolt megfogalmazásbeli pontosításokkal a bizottság egyetértett, és elfogadásra javasolják a rendeletmódosítást. Sorrendben a hatodik napirendet - a közmeghallgatásról szóló önkormányzati rendelettervezetet - dr. Vitáris Edit jegyző terjesztette a testület elé. Szóbeli kiegészítőjében a jegyző asszony utalt arra, nemrégiben alkottak a képviselők rendeletet a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről, e •rendeletalkotó sorba „illik bele” a közmeghallgatásról szóló is. Az önkormányzati törvény módosításával, valamint a hivatali, képviselő-testületi szervezeti és működési szabályzattal van tehát összhangban a rendelettervezet. A júliusi közmeghallgatáson tehát már e rendeletet alkalmazva folyik majd a munka. Az előterjesztést ebben az esetben is kérdés, észrevétel nélkül tartották elfogadásra érdemesnek a képviselők. Többen szóltak viszont hozzá a „Káposztásmegye- rért Közalapítvány” létrejöttét kezdeményező előterjesztéshez. Dr. Derce Tamás előterjesztésének - mint kiderült - voltak ellenzői és támogatói is. Simonfi Sándor, az MDF frakció nevében elmondta: frakciótársaival nem tudja támogatni az alapítvány létrejöttét. Többek között azért, mert egy alapítványnak akkor van értelme, ha abba külső forrásokat vonnak be, és az alapító okiratban foglalt célok a részönkormányzat létrejöttével sokkal hatékonyabban valósíthatók meg. Dr. Kulcsár Ferenc azzal érvelt: egy' alapítvány létrehozásánál vagyoni szempontokat kell mérlegelni. Káposztásmegyer sorsa nemcsak a káposztásme- gyeriek ügye, hanem Újpestté is, ezért nem a terület, hanem a cél érdekében kellene közalapítványt létrehozni. Albrecht Péter alpolgármester a jegyző asszonytól kért s kapott választ arra: gazdálkodó szervezeteknek milyen módon ismerhető el a segítő tevékenysége? Mint a válaszból kiderült, úgynevezett közérdekű kötelezettségvállalás címén az APEH engedélye alapján oktatásra, kultúrára, diáksportra, öregek, hátrányos helyzetűek támogatására környezetvédelemre befizetett pénzösszegekről állítható ki igazolás. Buzna Ferenc, az Újpestért Egyesület nevében, Simonfi Sándorral értett egyet. Kiss Sándor (MSZP) képviselő arra emlékeztetett: a káposztásmegyeri vállalkozók által felvett közalapítványi ötletet valamennyi párt támogatta... A szavazás során az alapítvány létrehozására mindössze öten voksoltak igennel, ezért a javaslat nem kapott „zöld utat”. (Folytatás a 7. oldalon.) 3
