Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-22 / 13. szám
nirarcr :: Tanácsnokok Nemcsak szélmalomharc... Újpest sorsa, a városrész természeti környezetének megóvása, az elmúlt évtizedek civilizációs ártalmainak megszüntetése Buzna Ferenc személyes problémája is. Amikor a környezetvédelmi tanácsnokot beszélgetésre invitáltam, néhány mondat után megállapíthattam: a feladat jelentőségét ismerő lokálpatrióta.- 1926-ban születtem Dunakeszin - mondta Buzna Ferenc elöljáróban -, aki a második választási ciklusban immáron a képviselő-testület legidősebb tagjaként az Újpestért Egyesület képviselőjeként veszi ki részét az önkormányzati munkában. Családja 1931-ben költözött Újpestre. Öt év „kihagyástól” eltekintve, azóta is ebben a „városban” él. A város szó nem nyomdahiba, vagy a tudósító tévedése. Á környezetvédelmi tanácsnok rendre így nevezi szeretett lakóhelyét. De Budapest e sajátos, és sokarcú része számára egy egész világot jelent. Amely - mint megjegyzi - jóval több a főváros egy meghatározott részénél. Tíz évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig - tűnik ki szavaiból - mozgalmas és különös pályát járt végig. Volt a vasútnál krampácsoló, volt culáger a kőműveseknél, volt kalauz a Beszkártnál. Később pedig, az egyetem elvégzése után, az Egyesült Izzóban, majd a Bányagépgyártó Vállalatnál vezető pozíciót betöltő műszaki irányító lett. Nagy munkabírása, vasutas és iparos őseitől örökölt „mindentudó tíz ujja” és szorgalma azonban még nem jelentett fölmentést az élet bonyodalmaitól és tragédiáitól. A sors ugyanis 1984- ben egy szabálytalanul közlekedő teherautó miatt olyan tragédiát mért rá, amelynek következtében hosszú időre fizikailag és lelkileg is megroppant. Az ember azonban furcsa szerzet. A sorscsapásoktól ugyan térdre hull, de később ismét föltápászkodik és céljaiért küzdeni kezd. Buzna Ferenc is a legméPályakezdők figyelmébe! Június 29-én, szombaton 8.00 órától rendkívüli nyitva tartással figyelemfelkeltő „nyílt napot" tartanak a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségei, így az újpesti is, a Kassai u. 24/B szám alatti részlegüknél. Mint talán sokak számára már ismeretes, július 1- jétől megszűnik a pályakezdők munkanélküli-segélye, és helyébe elhelyezkedést segítő támogatások lépnek. Talán a munkáltatóknak is ösztönző lesz, hogy itt a támogatást nem közvetlenül a pályakezdő fiatal kapja, hanem különféle bértámogatási formák keretében az, aki őket foglalkoztatni fogja, vagyis a munkáltató. Az alap- és középfokú végzettségűek 25 éves korig, a felsőfokú végzettséggel bírók 30 éves korig számítanak pályakezdőnek. Mindenkinek saját érdeke a regisztráltatás, vagyis az, hogy június 29-én, vagy az azt követő időszakban felkeresse az FMK-ki- rendeltséget, mert annál több esélye van arra, hogy akár az iskolarendszerű képzés valamilyen formájához hozzájusson, akár munkaerő-piaci képzésben részesüljön.- muzsay Gyűjtöttünk A polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodája megköszöni mindazoknak a lakosoknak, akik idáig a lakásukban tárolták és a május 25-én tartott veszélyes- hulladék-gyűjtési akció során leadták a háztartásukban lyebb kétségbeesésből kilábalván, végül új életcélt választott magának. Ez Újpest építése, az itt élőkért való cselekvés. Mindez kissé patetikusan hangzik? Meglehet. Mégis, ez az igazság. A képviselő története persze ennél jóval összetettebb. A nyolcvanas évek végén úgy vélte, hogy közéleti emberként kell szót emelnie a nehéz helyzetben élő idős emberekért. Látta azt is, immáron már képviselőként, hogy a „három K” a közlekedés, a köz- biztonság, a környezetvédelem fejlesztése döntő, legyen szó a szemetelő polgárok dorgálásáról, vagy éppen önkormányzati ülések napirendjéről. Persze nem könnyű a jó ügyek megalkuvás nélküli védelme sem. Különösen nem, ha a fölmerülő költségek meghatározóak. De a képviselő urat ez nem rettenti vissza. Ha igazát tudja, akkor küzdeni is mer. Persze tény az is, hogy Buzna Ferenc nem „könnyű ember”. Távol áll tőle a fontolgatás, a szavakat méricskélő számítgatás. Következésképpen nemcsak sok barátja, de jó néhány ellenlábasa is van. Mondják, a környezetvédelem pénz nélkül abszurditás. Amit csinál, az pedig nem más, mint kétségbeesett szélmalomharc, de reményei szerint nem sokáig. Mégis, akik ismerik, becsülik. Azért, mert ezzel is számolva küzd a kerületért. Bizonyítja ezt, amikor Újpest szennyvíztisztító üzemének jövőbeni fejlesztéséről foglal állást. Azért is szót emelt, hogy a városrész telkein ne kezdhessenek szennyező, bűzös, ipari tevékenységbe gyanús „fantomcégek”. Szervezett — a hivatal városüzemeltetési irodájával együtt - veszélyeshulladék-gyűjtési akciókat. Bántja őt az utcákat elborító szemét, és az, hogy a talajvízcsökkenés miatt pusztul a Farkaserdő. Utóbbi tény oka pedig kézenfekvő? Betoncsatornákba terelték lakótelep-építés ürügyén az életet adó patakokat. Elszomorítja őt az is, hogy az Árpád-hídtól továbbvezető kerékpárút építése a tervezettnél is lassabban halad. Ezért is biztos abban is: bőségesen van feladata, nemcsak neki, hanem az utána következőknek is. Egri Tamara keletkezett veszélyes hulladékokat, megakadályozva ezzel a környezetbe kerülésüknek káros hatásait. Összegyűjtött mennyiség: 2163 kg. Ebből: szárazelem: 40 kg, fáradtolaj: 224 kg, festék: 390 kg, akkumulátor: 1470 kg, gyógyszer: 26 kg, kénsav: 8 kg, növényvédő szer és egyéb méreg: 5 kg. Kérjük a tisztelt lakosságot, hogy a jövőben megszervezésre kerülő akciókban is vegyenek részt. A környezet védelme közös ügyünk. Köszönettel: a IV. Kerületi Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési irodája F ogadóór a-változás Dr. Kulcsár Ferenc képviselő értesíti a 17. számú egyéni választókerület lakóit, hogy 1996. július, augusztus hónapokban a Megyeri úti iskola zárva tartása miatt fogadóórát nem tart. Bármely problémával megkereshető a 06-30-515-039-es telefonon. Az országgyűlési képviselők fogadóórái: Csizmár Gábor: 1996. június 26., 17 óra: Káposztásmegyer, Közösségi Ház 1996. július 3., 17 óra: Újpest, Polgármesteri Hivatal Kiss Péter: 1996. június 27., 19 óra: Újpest, Polgármesteri Hivatal Olvasóin£ írják • • Rovatunk az Ónok véleményét tárja az olvasók elé, az írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátok miatt - a beküldött leveleket, írásokat rövidítve közli... Ébresztő, Pató Pál urak és hölgyek! A Budapest Főváros IV. kér. Újpest Önkormányzat Budapest IV. kér., Nyár u. 95-101. házingatlanát 1994. november 1-jén társasházzá alakította át. Az átalakítás nyomán a társasház vegyes tulajdonú lett. Tulajdonosok lettek azok, akik megvették lakásaikat, tulajdonosa maradt Újpest önkormányzata azon lakásoknak, amelyeket a bentlakók nem vettek meg, továbbá tulajdonosa maradt azon helyiségeknek, amelyeket bérleményként bérbe adott és ad. A házingatlan kezelője a társasház megalakulása előtt a Városközpontú Epületgondnokság Kft. volt. Tehát rá hárult a feladat, hogy a rendeletekben aláírt módon és a szokásoknak megfelelően, mint birtokbaadó a házingatlant az új kezelőnek, mint birtokbavevőnek - az URBS Kft.-nek - átadja. Az 1994. november 1-10. közötti birtokbaadás, illetve birtokbavétel azonban kb. az alábbiakra korlátozódott: néhány műszaki hiba feljegyzése, vízmérők, áremmérők, óraállásának feljegyzése. A birtokbaadó feltehetően „véletlenül” elfelejtette elmondani és jegyzőkönyvbe venni, hogy az önkormányzat tulajdonában maradt egyes üzleteknek nincs árammérőjük, így ezen üzletek az áramot fizetés nélkül a társasház terhére használják. (4-5 hónap után a mérőórák felszerelésre kerültek, de az addig használt áramért nem fizettek.) A birtokbaadó „véletlenül” azt is elfelejtette elmondani és jegyzőkönyvbe venni, hogy a társasház más lakóépületnek is szolgáltat „meleg vizet”, melyért a társasháznak díjazás jár, mivel annak költsége a társasház számláján szerepel. A birtokbavevő közös képviselőnek műszaki bejáráskor mindezekről nem volt tudomása, nem tanúsított érdeklődést. Pedig a „Társasházak alapítása, működése, gazdálkodása” című kézikönyv 33. oldalán is olvasható: „A műszaki szemle alkalmával kell megállapítani: pl. az alapítandó épület ad-e szolgáltatást valamely más épületnek stb.” De egyszer mindenre fény derül. Itt is. JE tényekről bizonylatok bemutatásával már 1995. március 13-án, 1995. április 25-én és 1996. március 7-én a közgyűlés, közben folyamatosan a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság tudomást szerzett. Eredmény: a többség részéről teljes passzivitás. Ma a helyzet változatlan. A mások által használt áram és meleg víz díja a társasháznál van elszámolva, tehát a társasház tulajdonosai fizették, illetve fizetik. A társasház számláján megjelent és a szolgáltatást igénybe vevők nem fizetése következtében a „kár” kb. egymillió forint. Ehhez csak poénként említendő, hogy a közös költséget nem fizetők adóssága több mint egymillió Ft, és a közgyűlés többsége a „jó” munka jutalmául a képviseleti díjat 25%-kal felemelte. Ki érti ezt? Romanszky Ágoston (Nyár u.)
