Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-11 / 10. szám
||a|B|ag^ IN Címeravatás Foton „Hazatértek” a tárgyak is... ismét a gróf Károlyi-család címere díszük Foton, a Károlyi István Gyermekközpont épületének homlokzatán. Az ünnepélyes címeravatásra és az ingóságok átadására, pontosan fogalmazva: visszaadására május 4-én került sor gróf Károlyi Istvánné, Kuncze Gábor belügyminiszter, Nagykárolyi Károlyi László és hitvese, valamint Csáki László, a gyermekközpont igazgatója és sok száz meghívott örömére. átadást este valamennyiük hitét és szándékát tükrö- épületének további fejlesztésére és a műemlékvéde- ző, úgynevezett megbékélés bál követte. A jótékony- lemre fordítódik. sági bál bevételének nagy része a gyermekközpont bk A homlokzaton: a Károlyi család címere Tanácsnokok Jogi alapon... Mintha a természet is az ünnepségre készült volna, virágba borult fák és illatozó orgonabokrok köszöntötték azokat, akik május 4-én a fóti, egykori Károlyi-kastélyba, azaz a Károlyi István Gyermek- központba voltak hivatalosak. Több mint egy esztendeje, hogy Újpest városalapítójának, gróf Károlyi Istvánnak ükunokája, Károlyi László feleségével együtt Fótra, az egyik egykori családi birtokra visszaköltözött. Megtelepedésüket komolyan gondolták. Egykori lakóhelyükön azóta bérelnek lakást és létrehozták a .fóti Károlyiak Alapítványt”, nem titkolva: ezentúl azért tevékenykednek Magyarországon, hogy a gyermekközpont lakóinak jobb körülményeket teremthessenek, és az épület- együttest, melyet a műemlékvédelem manapság csak erkölcsi támogatásban tud részesíteni, a lehetőségek szerint gondozzák és megmentsék az utókornak. Számukra május első szombatját nemcsak ez az ünnep tette emlékezetessé, hanem majd 50 évnyi távoliét után Foton köszönthették László gróf édesanyját, gróf Károlyi Istvánnét is, aki - túl a 80. életévén - az ünnepség, fia és menye kedvéért vállalta Amerikából a hosszú utat. No és az emlékekért... Gróf Károlyi László a címeravatás és az ingóságátadás tényén most már megnyugodva eleveníti fel a történteket.- Édesapám a család másik közkedvelt birtokán, távol Fóttól, Füzérradványban, még a ’30-as évek végén kastélyszállót hozott létre. 1945 és ’48 között hol mihozzánk, hol az állam tulajdonába került a szép szálló. A történet ismert, végül is államosították és ingóságaink: a bútorok, használati tárgyak a sátoraljaújhelyi kórház, illetve szanatórium tulajdonába kerültek. Ezeket kérte és kapta most, majd 50 év után gróf Károlyi László vissza. Erzsébet asszony, a gróf úr ma már magyarul nagyon szépen beszélő felesége ezekben a napokban azzal töltötte napjait, hogy a visszakapott ingóságokat kiállításra érett állapotba hozza. Minden poros és javításra váró, a restaurátoroknak sokat kell dolgozniuk, hogy - ahogy mondani szokás - az idő vasfogát eltüntessék. Persze volt, ami eltűnt az idők során. A bútorok egy része tüzelőül szolgált egy olyan területen, ahol tűzifa, erdő volt bőven. Az ezüst evőeszköz is alpakkává, az elefántcsont is vízilóagyarrá változott... De Károlyi László most annak örül: vannak sértetlenül visszakerült darabok, amelyek az alapítványt gyarapíthatják. Az ingóságok, illetve ahogy a grófi házaspár fogalmaz: a romhalmaz restaurálásra szorul. Elképzelésük, hogy a bútorok egy kiállítóteremben lennének - mindenki számára megtekinthető helyen - Foton elhelyezve. A leendő kiállítás legértékesebb darabja kétségtelenül az az asztal, amelyen 1711-ben aláírták a szatmári békét. A többi tárgy is - amely mostantól az alapítványt gazdagítja - a kulturális örökség része, eszmei értékük nagyobb, mint a forintban kifejezhető. A szombati címeravatást és az ünnepélyes ingóságÚgy tűnik, a Kató családban a politikusi „mesterség” apáról fiúra száll. Az előzó képviselő-testületben Kató Árpád volt az SZDSZ egyik képviselője, a legutóbbi választásokat követően pedig fia, dr. Kató Balázs lett - szintén e párt színeiben - képviselő. A huszonhét éves fiatalember az egyetemről kikerülve, a képviselő-testület második legfiatalabb tagja lett, s egyúttal jogi és közigazgatási tanácsnoka. Születése óta Újpesten él, s már a választást megelőzően végzett „külsősként” jogi ismeretanyagot igénylő munkát a polgármesteri hivatalnak, így nemcsak édesapja példáján, de saját benyomásai alapján is vállalta a képviselőséget... De hát mi is tanácsnokként a feladata?- Ez a tevékenység, ha a szó szorosan vett értelmében nézzük, tulajdonképpen nem is politikai, hanem szakmai munka - szögezte le a képviselő úr. - Már csak ez utóbbi miatt sem feltétlen szükséges, hogy egy jogi bizottságban - az egyensúly fenntartása érdekében- valamennyi pártból képviselve legyenek az érdekeltek. Emiatt is ítéltük meg úgy képviselőtársaimmal, hogy a feladat - amit a négy év alatt el kell végeznünk- önkormányzati bizottsági munka helyett tanácsnoki formában is ellátható. Csak mellékesen jegyzem meg: testületünkben egyébként sincs minden pártnak jogásza. Ha tehát ismét bizottságot akartunk volna létrehozni, mindenképpen külső szakértőket kellett volna a munkába bevonni. A tanácsnok szorosan vett feladatai körébe tartozik minden olyan ügy, téma, aminek a jogi véleményezésére a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek valamelyike, a jegyző, vagy épp a tanácsnoktársak valamelyike felkéri. Az önkormányzat mindennapos tevékenysége során felmerülő és eddig megválaszolatlan kérdésekben is, amelyeknek jogi vonatkozásai vannak, kikérik a tanácsnokok szakmai véleményét. Meghívják a tanácsnokot - ahol szintén érdemi munkát végezhet - az önkormányzati bizottságok azon üléseire, ahol a napirend miatt érzik szükségét a jogász jelenlétének. A jogi tanácsnok feladatainak sorába tartozik a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezése is. S ha csak a testület elé került rendeletek sokaságára és a még előttük álló rendeletalkotásokra gondolunk - sok a tennivaló. Véleményét kérik abban is, kifogásol- ható-e például jogi szempontból a tárgyalásra szánt anyag? Ha pedig probléma adódik, a tanácsnok feladata, hogy igyekezzék korrigálni a rendeletet.- Bizonyára sokakat érdekelhet, hogyan egyezteti össze lelkiismeretével a tanácsnoki és a politikai tevékenységét? - erre így válaszol:- Természetesen bármiről lehet politikusként véleményem, és hangoztatom is, de nem mint tanácsnok, hanem mint képviselő. Adódhat olyan helyzet is, hogy valamivel nem értek egyet, de tanácsnokként szakmailag vizsgálódva mégis igenlőn bólintok, mert jogilag helytálló... Rendek Jenő 6
