Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-13 / 8. szám

...címmel új rovatot indított útjára egy esztendeje szerkesztőségünk, remélve, az e helytütt megjelente­tett írásokat szívesen olvassák nemcsak a testület tagjai, hanem az olvasók is. Szerkesztőségünk azt is reméli, hogy az írások olykor-olykor vitára, a párbeszéd kialakítására is késztetik a képviselőtársakat, az olvasókat... Nem a kívánalmak szerint s A Fidesz-frakció véleménye Újpest költségvetéséről Egy lokálpatrióta m í /i / Az Újpesti Önkormányzat március 14-i rendkívüli képviselő-testületi ülésén a Fidesz-frakció nem sza­vazta meg a város költségvetését. Miután a testületi ülésen csak frakciónknak voltak fenntartásai az elő­terjesztett költségvetéssel kapcsolatban, fontosnak tartjuk Újpest lakosságát tájékoztatni a költségvetés­sel szemben kialakított álláspontunk megszületésé­nek körülményeiről, szakmai hátteréről és indokolt­ságáról, döntésünk jobb megértése érdekében. Választott képviselőként, felelősségünk tudatában, a választópolgárok szociális helyzetének ismereté­ben és az irántuk érzett szolidaritással adtunk hangot véleményünknek, mondtuk el azokat az észrevétele­inket, amelyeket a hátunk mögött dolgozó, komoly szakértői apparátus is alátámasztott. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a költségve­tési rendelet előterjesztését nem tartjuk megfelelő­nek. Jogi szakértőink véleménye szerint az előter­jesztés eljárásjogilag nem felelt meg a 156/1995. (XII. 26.) sz. kormányrendelet előírásainak. A kor­mányrendeletben előírt egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségek elmaradását kértük számon, amikor a képviselő-testület bizottságainak véleményezési és a költségvetési szervek vezetőivel való egyeztetési kötelezettség elmaradását észrevételeztük. Erre a fel­vetésre nem elfogadható válasz, hogy csak a pénz­ügyi bizottságnak kell a költségvetést megvitatnia, mert az előbb idézett kormányrendelet a képviselő- testület bizottságai által megtárgyalt, a pénzügyi bi­zottság által véleményezett költségvetési rendeletter­vezet előterjesztését írja elő. Mivel ez nem így tör­tént, a költségvetési rendelet előterjesztése nem fe­lelt meg a törvényi előírásnak. Ezért kifogásolható döntés született. Hogy ez a költségvetés a lehetőségek, és nem a kívánalmak költségvetése, abban egyetértünk. De egy olyan költségvetési előterjesztést, amely az elő­terjesztő szóban elhangzott megjegyzése szerint is jelentős megszigorításokat tartalmaz, csak akkor tu­dunk elfogadni, ha áttekinthető. Azaz tartalmazza a feladat átadásából-átvételéből, illetve megszünteté­séből, az intézmény korszerűsítéséből adódó elő­irányzat-változások feltüntetését, az egyes ágazatok­ban megjelenő összegek tartalmi összefüggéseit, és a költségvetési előirányzatok összehasonlíthatóságát biztosító szöveges alátámasztást. Az elfogadásra ja­vasolt költségvetés nem felelt meg a fenti követel­ményeknek. Az általános kritikán túl még volt néhány felveté­sünk, ezek: A bevételi előirányzat oldalon az 1995. évi bázis alapján számított intézményi saját bevétel 130%-os növekedése rózsaszínű álom a teljesítés, és rémálom a várható lehetőségek oldaláról. Ez pedig veszélye­ket rejt az intézmények működőképességére. Mit is jelent tényszerűen a GAMESZ 135 millió forintnyi mínusza?! Az a tétel, amely a személyi jel­legű juttatások rovaton jelentkezik. Nem kell alapos közgazdasági elemzés ahhoz, hogy rájöjjünk: itt bi­zony intézményszüneteltetésről, intézménybezárás­ról és elbocsátásokról lehet csak szó. Farizeusságnak tartjuk azt, hogy az önkormányzat költségvetésében elbújtatva, hátulról és orvul csempészik be a költség­vetési kérdésekben esetleg járatlan képviselők elé e durva akciót. Tudjuk, hogy a kegyetlen gazdasági környezet rákényszeríti kerületünket is a restrikció­ra. Ahol humánusan - a gyerekek és a pedagógusok érdekeinek csorbítása nélkül - megoldható, ott frak­ciónk kénytelen városunk működése érdekében igen­nel szavazni egy-egy intézmény ideiglenes szünetel­tetéséről, vagy más fenntartó által kizárólag oktatási céllal való üzemeltetéséről. De a költségvetés effajta demagógiájához nem járulunk hozzá. Választ szerettünk volna kapni arra a kérdésünkre is, hogy mi indokolja a káposztásmegyeri Általános Művelődési Központ dologi kiadások előirányzatá­nak közel 20 millió forintos növekedését. Miután er­re a kérdésünkre sem kaptunk választ, javasoltuk, hogy az ÁMK dologi előirányzatából csoportosít­sunk át 10 millió forintot házi szociális gondozásra. Örülünk, ha közművelődési feladatokra áldoz az ön- kormányzat, de úgy gondoljuk, hogy egy feszített költségvetés esetén illik azt szakmai feladat megfo­galmazásával is indokolni. A Házi Szociális Gondo­zás fejlesztését szükségesnek és szakmailag alátá­masztottnak tartjuk. Egyre több alacsony nyugdíjjal rendelkező olyan idős ember él közöttünk, aki - saj­nos - rászorul a HSZG által nyújtható személyes gondoskodásra. Többek között a fenti észrevételek miatt is szava­zott frakciónk nemmel a költségvetési rendeletre. Fájdalmas, hogy így kellett színre lépnünk, de aki folyamatosan figyelemmel kíséri képviselőink és bi­zottsági szakértőink tevékenységét, érzékelhette, hogy mindig igyekeztünk óvni Újpest érdekeit, az intézményi működőképességet, a polgári lét értékeit. Talán nem is eredménytelenül. Öt éven keresztül mindig megszavaztuk az egyre feszesebb költségve­téseket, de ez az idei sem szellemében, sem szakmai indoklásában - ilyet nem is kaptunk - nem érte el azt a mértéket, amely elfogadható számunkra. Ezek után gyermeki dacra és feudális anarchiára emlékeztet Ferenczi képviselő úr (pénzügyi bizottsá­gi elnök!) azon kitétele, hogy ha nem értünk egyet a város költségvetésével, akkor mondjunk le az Újpes­ti Vagyonkezelő Rt.-nél betöltött tisztségeinkről is. Egyrészt az ÚVRT. nem költségvetési intézmény, hanem gazdasági társaság, ezért azt a költségvetéssel összefüggésbe hozni több mint szakmai baklövés. Másrészt a politika konszenzuson alapul, és nem a használt babaruha visszakérésén. Zárszóként - úgy véljük - a Fidesz-frakción kívül senki nem szólalt fel érdemben a költségvetés vitájá­ban. Az általunk felvetett - a frakciónkat és az új­pesti polgárokat - izgató szakmai kérdésekre legfel­jebb csak rész- vagy részben elfogadható válaszokat kaptunk, teljeset és elfogadhatót nem. „Őrzők, vigyázzatok a strázsán” - figyelmeztet minket Ady Endre. Mi továbbra is ott állunk a sza­vazók által kijelölt őrhelyeken, és mindig szólni fo­gunk, ha úgy ítéljük meg, hogy Újpest polgárait sé­relem éri. Élni akarunk a bizalommal, és nem visszaélni. . Daróczi Lajos Nagy István Egy lokálpatrióta halálára Vitatkozom azokkal a nézetekkel, amelyek szerint a nagy la­kótelepek minden esetben az elidegenedés fő fészkei, ahol nem alakulhatnak ki természetes közösségek, nemigen jöhet létre szubkulturális miliő s a panelekbe „bezárt” családok csak véletlenül tudják meg, hogy ki lakik a harmadik vagy a negye­dik szomszédjukban. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha olyan lakó­telepről van szó, amely napközben az „alvó városrész” benyo­mását keltheti, s csak esténként népesül be. A gyakorlat azonban gyakran rácáfol az elméletre. Tapasz­talatból tudjuk, hogy ezeken a helyeken is létrejöhetnek ön- szerveződő közösségek, kialakulhatnak különféle klubok, egyesületek. Természetesen az ilyen szerveződések csak akkor válhatnak létjogosultakká, ha megfelelő személy, illetve sze­mélyek „bábáskodnak” születésükkor. Ok ott vannak az előké­születeknél, az alakulásnál, a tényleges munka vállalásánál, végrehajtásánál és ellenőrzésénél. Ilyen személyiség volt a káposztásmegyeri lakótelepen Szántai Lajos. Alapító tagja a Káposztásmegyeri Közösségek Kerékasztalának, majd a Káposztásmegyeri Ad Hoc Bizottság­nak. Szervezett gyermekprogramokat, lakossági fórumot, köz­lekedési ankétot. Aláírásgyűjtő akciót indított a „Szenthárom­ság” templom felépítéséért. A romániai forradalom idején ő volt aki kezdeményezte az erdélyiek megsegítésére irányuló élelmiszer-, gyógyszer- és ruhagyűjtési akciót, aminek követ­keztében csak Káposztásmegyerről három - egyenként 5 ton­nás - megrakott teherautó indult Aradra. A látványos, egész közösségeket érintő programokon kívül foglalkozott egyéni sorsokkal is. Elintézte, hogy szociális rá­szorultság alapján több, hátrányos helyzetű családhoz soron kívül beszereljék a telefont. Közreműködött a nélkülöző csalá­dok megsegítésében, a nagycsaládok helyzetének javításában, jóllehet maga is segítségre szorult. Nyüzsgő, agilis ember volt. Amikor súlyos betegsége miatt többé nem mehetett ki a lakásból, telefonon keresztül „szólt bele a közéletbe”. Rendszeresen figyelte, s olykor kritizálta a helyi tv-adó műsorait, javaslatai voltak a településrészi önkor­mányzat felállásával és működésével kapcsolatban, tanácsokat adott a lakótelep és környezetének szépítését illetően is. Nem végzett felső iskolákat. Amit tanult, azt az életből auto­didakta módon leste el, ösztönös lokálpatrióta volt. Szántai Lajos, ez a minden ízében közösségi ember nincs többé. Hosszan tartó súlyos betegség következtében életének 53. évében elhunyt. Hamvait - kívánságának megfelelően - a Káposztásmegyeri „Szentháromság” plébániatemplom umate- metőjében helyezték el hozzátartozói, barátai és egykori mun­katársai kíséretében március 11-én... Mészáros Ferenc Időskor - egészségesen... címmel az öregedés élettani folyamataival, az örege­dést gátló tényezőkkel, az egészséges életvitel és egészségmegőrzés átfogó, főbb kérdéseivel foglalko­zó előadás lesz az Ady Endre Művelődési Központ­ban (Bp. IV., Tavasz u. 4.) 1996. április 23. (kedd), 17 órakor. Előadó: dr. Boga Bálint belgyógyász főorvos, geron­tológus, a Magyar Szociálpolitikai Társaság alclnöke. Az előadásra szeretettel meghívjuk és várjuk érdek­lődő hozzátartozóival és ismerőseivel együtt. MSZOSZ Újpesti Területi és Nyugdíjas Alapszervezete Budapest IV., Nádor u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents