Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-29 / 9. szám
Rovatunk az Önök véleményét tárja az olvasók elé, az írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátok miatt - a beküldött leveleket, írásokat rövidítve közli. JÁTSZVA KÜZDENI! 1995. április 8-án, egy szeles, de verőfényes napon a Halassy Olivér Szabadidő Központ adott helyet a káposztásmegyeri óvodák és iskolák közötti fergeteges sportvetélkedőnek. Ezúton szeretnénk minden „élsportoló” nevében köszönetét mondani Péteri Pál igazgató úrnak, Papp Lászlónénak, a Park óvoda óvónőjének és Szili Attilának az UTE ifjúsági labdarúgójának, aki a sípot fújta, a lehetőségért és a kitűnő szervezésért. Erőinket a következő „olimpiai” sportágakban mértük össze: röplabda, kézilabda, kispályás foci és asztalitenisz. A versenyen, részt vevő intézmények: ÁMK, Park óvoda, Homoktövis óvoda, Bőrfestő iskola és Bőrfestő óvoda. A 8 órai gyülekező után alapos bemelegítés, majd a sorsolás kezdődött. Már ez az esemény is kellőképpen izgalomba hozta a résztvevőket. „Vajon ki lesz az ellenfelünk?” - tette fel magában a kérdést mindenki. S ezután kezdődött az igazi, kimerültségig tartó küzdelem. A Bőrfestő utcai óvoda gondoskodott magának megfelelő számú szurkolótáborról, így a hangulat rövid időn belül a tetőfokára hágott. A csapatjátékokkal párhuzamosan zajlott a férfi és női asztalitenisz-bajnokság. Megismertük egymás küzdőképességét, csapatszellemét és összetartozását. A játék kedvéért szívesen adtak kölcsön a csapatok játékosokat, amin le lehetett mérni az úgynevezett vendégjátékosok sportszerűségét. Kivétel nélkül minden résztvevő egy kellemes, vidám éménnyel lett gazdagabb ezen a napon. A legutolsó eredményhirdetés után már a következő sportnap idejéről szerettünk volna a legszívesebben dönteni. Mi tudjuk, ez a kezdet volt, ennek folytatódnia kell! Reméljük, hogy aki ezt a cikket elolvassa, legközelebb köztünk lesz. Babos Józsefné (a Bőrfestő óvoda) tollából, minden versenyző és szurkolótárs nevében A Hová lettél U.R.A.K.? Volt egyszer Újpesten a ’930-as években egy legendás, csupa szív, tiszta amatőr futballcsapat, az U.R.A.K., azaz Újpest-Rákospalotai Atlétikai Klub. Játékosai legfőképpen az újpesti és rákospalotai diákokból és a már dolgozó fiatalokból tevődött össze, illetve alakult. Igazi demokrácia jellemezte a klubot. Baráti sportemberekhez méltó sportszellem uralkodott az Ü.R.A.K. háza táján. A csapat, illetve a klub szegényesen, a tagdíjakból és néhány akkori támogatók, mecénások segítették a szerelést - kék-sárga színnel - előteremteni, önzetlenül, a csapat szeretetéből indíttatva. Híressé vált az U.R.A.K. futballcsapata. Nagy csapatokkal szemben sem ismert lehetetlent. A mérkőzéseken akkor többen voltak a drukkerek, mint ma egy-egy NB I-es meccsen. Valóságos ünnep volt egy bajnoki meccs! És jött az egyesületet lesújtó „felszabadulás”. A pályát felszántották és ráépítették a Vákuum gyárat. A mai demokráciában a klub továbbra is élhetne, de már elkésett. A pályáról a Vákuum gyárat már elhordani nem lehet, és a még élő tagság, játékosok már 80 év körül vannak. Ezért a klubot újjáteremteni nem lehet. Pedig a tagság most is örülhetne a tribün nélküli, akácerdővel övezett U.R.A.K. pályán, felejthetetlen lelkes csapatának szurkolva. Ez már csak a múlté. Marad csak az öröm, amikor két U.R.A.K.-ista találkozva, a régi szép emlékeket ismételgeti. Tempó, URAK! Akkor az volt a hangorkán. Meccsek alatt az akácosból messze elhallatszott a „Tempó, URAK”! Meccsek után a játékosokat meghívta a vezetőség a még mindig illusztris „Brúnó” vendéglőbe, és együtt dalolták azt, hogy... az URAK, az URAK viharsebesen tör az ellénen át, az URAK, az URAK meghal, de megadni nem adja magát! Ez volt az igazi sport, minden anyagi juttatás, fizetés nélkül, amit az U.R.A.K.-isták nem tudnak elfelejteni. Fejér Zoltán az U.R.A.K. hátvédje A Tisztelt Szerkesztőség! Április 6-án, délután munkából jött haza az unokamenyem. Ketten voltunk otthon és annyira rosszul volt, hogy se orvost, se mentőt nem tudtam hívni, így elindultunk az Árpád Kórházba. De már félúton annyira rosszul lett, hogy összeesett, elkékült, fulladozott. Mivel én is szívbeteg, 76 éves, mozgáskorlátozott vagyok, nem tudtam segíteni. Jött két. 20-22 év körüli fiatalember, majd egy harmadik aki azonnal besietett a kórházba, szólt, és hozta a betegszállító kocsit. Azonnal oxigént és infúziót kapott. Most már jobban van, de még a kórházban. Szeretnék az ismeretlen három fiatalembernek az Újpest újságon keresztül köszönetét mondani, mert nem ismerem Őket. Ágoston Mihálvné A Segítséget várnak Tisztelt Újpest Szerkesztősége! Kéréssel fordulok Önökhöz. 1995. május 15-e a Nemzetközi Családnap. Ebből az alkalomból május 13-án, szombaton az újpesti civil szervezetekkel közösen szeretnénk az újpesti lakosság részére Káposz- tásmegyeren, a Barátság és tulipánkertben egy családnapot szervezni. Ezen a napon kézműves foglalkozások, színpadi produkciók, különféle sport- és egyéb versenyek vannak tervbe véve. Ehhez szeretnénk szponzorokat keresni és támogatást kérni, ki- nek-kinek a lehetőségeihez képest. Szeretnénk felhívni a tulipánkertre a polgárok figyelmét, hogy lehet másképpen is használni, mint ahogy mostanában teszik... A program reggel 10 órakor kezdődne és egész nap, több helyszínen is tartana. Farkaserdőben családi akadályverseny, a patak partján kutyaszépségverseny és -futtatás, aszfaltrajzverseny, ügyességi kerékpárverseny. A színpadon egész napos programot kínálunk. Kérnénk az újpesti amatőr együtteseket és amatőr fellépni kívánókat, hogy jelentkezzenek nálam, a 180-6055-ös telefonszámon. Szécsiné Simonyi Szilvia Nagycsaládosok Újpesti Egyesülete, Híd-csoportja A A győztes Újpesti, 20 éves fiatal muzsikus nyerte a főiskolások országos trombitaversenyét. Neve Tóth László. A verseny Debrecenben volt április 3-4-én. Kis országunk főiskolásai mérték össze tehetségüket és szakmai felkészültségüket. Tóth László minden fordulóban elsőként jutott tovább. Elmondta, hogy hosszú évek munkájának gyümölcsét élvezhette. E nagy örömben nem feledkezik meg azokról a tanárokról, akik segítették a szakmai úton. Ez alkalommal is köszönetét mond jelenlegi tanárának, aki a szegedi főiskolán tanítja, Boros József tanár úrnak. Az elnyert fődíjat egy nagyon szép hangszert, a főiskola számára nyerte, ami ebben az ínséges időben igen jól jön. Tanulmányait az újpesti István Téri Zeneiskolában kezdte. Itt tanult hét évet. Itt volt a bölcsője. Az iskolában tanító zenepedagógusoktól sokat kapott. Szeretetet, türelmet, tudást. Számára jó iskola volt, a határozott indítás jónak bizonyult. Szívesen és hálásan emlékezik az első trombitatanárára, Szalóki Zoltánra. Vasali Imre tanár úrra, aki szolfésra tanította. Zongorára Rissay Ibolya tanárnő oktatgatta szeretettel. A tanárnő tanította zongorázni az édesanyját is. Kotilla Ilona pedig magánúton az örökös segítője volt, ha valamiben problámája támadt. Zeneművészeti Szakközépiskolába Vácott járt, ahol Kápolnai Jenő készítette fel a főiskolai felvételire. így került Szegedre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Az első díjat hozott országos verseny előtt két héttel jött haza egy norvégjai turnéról Tóth László. Az ottani fellépés sikere szinte már előszele volt az itthoni győzelemnek. A norvég napilap a Moss Dagb- ladt külön foglalkozott a trombitás tehetségével. A közönség és a kritika egyaránt kiemelkedőnek tartotta. László azért még korántsem elégedett. Igaz, hogy boldog, de tudja, hogy még sok munka és tanulás vár rá, hogy elérhesse azt a szintet, amire vágyik. Hisz abban, hogy a zené rendezett lelkű emberré teszi a muzsikust és a közönséget. Erre igen nagy szükség van. Tóth Jánosné * Szerkesztőségünk - megköszönve a híradást - ezúton gratulál a sikeres szerepléshez! MEGHÍVÓ A Hadirokkantok, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) újpesti szervezete 1995. április 28-án 10 órakor szeretettel várja azokat az újpesti lakosokat, akik érdekeltek a hadigondozási törvényben leírt segélyekben. Napirendi pontként szerepel az 1994. évi XLV. tv. és annak 113/1994. sz. kormányrendelete, mely a jogosultság 1949. január 1. előtti érvényesítéséről szól. Előadó Baló Pálné, a HONSZ elnökségi tagja. A tájékoztatóban egyéb témák is szerepelnek, melynek levezető elnöke az újpesti szervezet elnöke, Günther Endre. A rendezvény színhelye: Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház (Bp. IV., István út 17-19.).
