Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1995-03-18 / 6. szám

✓ Újpesti Vagyonkezelő Rt. Megörökölt kötelezettségek, új feladatok Amióta lehetővé vált a ko­rábban tanácsi, majd ön- kormányzati bérlakások kedvezményes megvásár­lása, igen sok család élt ezzel a lehetőséggel. Többségük kételyekből származó félelmek alapján döntött így, hiszen a ked­vezőtlen gazdasági folya­matoktól, a „beígért” piaci lakbérektől féltek. Persze akadtak azért olyan lakás­bérlők is, akik a gyorsan megszerezhető magas haszon reményében döntöttek a vásárlás mellett. Az újpesti önkormányzati lakások értékesítéséről és az ezzel együtt járó feladatokról, Pákozdi Kálmánnal, az új­pesti Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÚVRT) vezér- igazgatójával beszélgettem. Sok elvárás - kevés pénz A Munkásotthon utcai irodaépület vezérigazgatói szobája tükrözi azt az ésszerűséget tisztelő értékrendet, amely a határozott föllépésű, dinamikus házigazdára, Pákozdi Kálmánra oly jellemző. A középkorú férfi irodájának fa­lán a régi Buda és Pest térképe fölött oklevél, amelyet a Magyar Gazdasági Kamara címzett a mai részvénytársa­ság jogelődjének: a Fővárosi IV. és XV. kerületi Ingat­lankezelő Vállalatnak. Kézenfekvő tehát, hogy vendéglá­tómtól - aki nem mellékesen sok évi államigazgatási vezetői és műszaki irányítói tapasztalatokkal egyaránt rendelkezik - elsőként az UVRT létrejöttéről és jelenlegi helyzetéről tudakozódtam:- 1992-ben az addig közös székhellyel működő IV. és XV. kerületi Ingatlankezelő Vállalat szétvált. Az önkor­mányzat testületi döntésének megfelelően a IV. kerület­ben jogutódként - 1993 elején -, megalakult az Újpesti Vagyonkezelő Részvénytársaság. Ez egyúttal azt is je­lentette, hogy az ÚVRT-hez kerültek a „megörökölt jtö- telezettségek” és az újabb feladatok - mondja a vezér- igazgató. Szavaiból kitűnt, hogy az önkormányzati tulajdonú va­gyonkezelő szervezet működésére a „félpiaci jelleg” a megfelelő meghatározás. Az ÚVRT működését ugyanis számos szigorú előírás korlátozza, de a szabadpiac más­fajta játékszabályaihoz igazodó partnerekhez is rugalma­san kell alkalmazkodniuk. Az önkormányzati tulajdonú társaságnak tehát, viszony­lag kis pénzből, de kőkemény gazdasági elvárások szerint kell boldogulnia. Márpedig a korábbi éveknél jóval több a kötelezettségük, hiszen nem csupán az ingatlanvagyon kezelése, hanem az optimális hasznosítás is a dolguk. Az átalakulás következtében - jegyezte meg vendéglá­tóm -, a korábbi 584 IKV alkalmazotti létszám töredéké­re csökkent. Az ÚVRT munkatársai köre jelenleg még a félszázat sem éri el. Ez nem jelenti ugyan azt, hogy a kis csapat szervezi a kerületi házak lépcsőházi fölújításait, a kéményellenőr­zéseket és a számtalan apró, de nélkülözhetetlen tenni­való elvégzését, hiszen ez képtelenség volna! Az új szervezeti rend szerint az említett kezelői teendőket a régi házkezelőségekből alakult és ugyancsak önállóan gazdálkodó hat újpesti kft. látja el. Természetesen a si­keres gazdálkodás és a felelősséggel elvégzett munka érdekében az ÚVRT kft.-i is megbízásos szerződések alapján, más vállalkozókkal versengve végzik el a teen­dőket. Az ingatlanvagyon-kezelés működési hátteréhez még hozzátartozik az a tény is, hogy a hat területi kft.-n kívül további két egység is tevékenykedett. Ám a gyakorlati hibajavítással és fölújításokkal foglalkozó két kft. fölszá­molása most van soron. A fölszámolás azért vált szüksé­gessé, mert a szóban forgó két szervezet nem volt ver­senyképes. A megbízók rendre tapasztalták, hogy akadnak náluk ol­csóbban, pontosabban és gyorsabban dolgozó újpesti vál­lalkozók. A vezérigazgató külön aláhúzza azt is, hogy a korábban előforduló „párhuzamos munkavégzést" felszámolják. A takarékos gazdálkodás és az ésszerűség azt követeli, hogy a szerződéseken alapuló ingatlankezelések az kft- ben történjenek, míg a koordinálás, a hasznosítás irányí­tása és az ellenőrzés a törvények és önkormányzati elő­írások szerint a részvénytársaságra hárul. Bizonytalanságok az értékbecslés körül Tudakolván, mekkora vagyon kezelője az ÚVRT. Pákoz­di Kálmán azt válaszolja, hogy a 21 ezer önkormányzati tulajdonba került újpesti lakást, mintegy 11 milliárd fo­rintot adott át működtetés megalakulásához az önkor­mányzat a társaságnak. A 21 ezer lakásból, az 1995. március eleji összesítés szerint, mintegy nyolcezer még önkormányzati tulajdonban van. Ezekből mintegy kéteze­rötszáz paneles házban található, míg öt és fél ezer ha­gyományos építésű. Ami az elmúlt öt év alatt eladott mintegy 13 ezer lakást illeti, az éves összesítést tartalmazó táblázat szerint a leg­többen 1993-ban és 1994-ben döntötték el, hogy élnek a kedvezményes áron fölkínált lakásvásárlási lehetőséggel. Ezek az adatok azonban összefüggnek az 1994 tavaszán életbe lépett új lakástörvény nyújtotta újabb lehetőséggel. Ezt megelőzően 1994-ig a törvény tiltotta az öt éven be­lül épült lakásokat és épületek eladását. Ami az adás-vétel rendjét, az árkialakítási szisztémát ille­ti, a kérdés napjainkban ismét a figyelem homlokterébe került. Ez érthető is, hiszen az alanyi jogon megvásárol­ható önkormányzati ingatlanok kedvezményes vásárlásá­nak határideje március 31-én lezárul. Arról van szó, hogy a törvényi határidő lezártáig a jelen­legi önkormányzati lakások bérlői - amennyiben az in­gatlant az RRT (részletes rendezési terv) nem érinti -, alanyi jogon megvásárolhatják otthonaikat, mégpedig igen kedvező föltételekkel. A vételár az 5-15 éven belül épített, illetőleg fölújított la­kások esetében a forgalmi érték 30 százaléka, míg a 15 évnél régebben épített ingatlanoknál ez az összeg a for­galmi érték 15 százaléka. Kedvező elbírálás Újpesten az önkormányzat állásfoglalása szerint kedve­zőbb az elbírálás abban az esetben, ha a megvásárlan­dó ingatlan az eladási évben éri el a 15 évet, mivel a bérlők ez esetben a forgalmi érték 15 százalékát kell csak fizessék. A vezérigazgató szerint néhányan azzal sincsenek tisztá­ban, hogy a forgalmi érték megállapítása miként zajlik. Ezt minden esetben értékbecslő szakértők végzik, mérle­gelvén az épület általános műszaki állapotát, a lakás alapterületét, építésének idejét és a város településszer­kezetében elfoglalt helyét. Áralakító tényező tehát az épí­tési mód is, továbbá azt is figyelembe veszik, hogy az in­gatlan a földszinten, vagy éppen aX. emeleten található. Az azonban már nem értékbeadási mérlegelés tárgya, hogy milyen a lakáskarbantartottság szintje. Az ily mó­don kialakított értékesítési árak jóval a szabadpiaci for­galmi érték alatt vannak. Vendéglátóm példaként említi, hogy napjainkban egy átlagos újpesti panellakás négyzet­méterenkénti szabadpiaci ára 40 ezer forint, míg átlago­san 25-30 ezer forintot kémek a hagyományos építésű la­kások négyzetméteréért. Ehhez képest az önkormányzat által eladásra kínált bérla­kások az ott lakók számára töredékként megvásárolhatók. A törvény szerint további lehetőség még a kedvezményes kamatú részletfizetés is. És abban az esetben, ha a bérlő egy összegben fizeti a lakás ily módon meghatározott árát, a 10 százalék fölötti hányadra további 40 százalék árkedvezményre számíthat. A kerületben azonban akadnak olyan lakásbérlők is, akik mégsem vehetik meg teljes rendelkezési joggal bérlemé­nyeiket. Fia a lakás például Káposztásmegyer II. övezetében, vagy más olyan területen van, ahol a telekkönyvi hiányosságok miatt a tulajdonos megnevezése nem lehetséges, az ÚVRT csak előszerződést köthet, mivel a birtoklapon az épület még csak „szántóföld". Az előszerződés értelmében ugyan az eladást végző szer­vezet - ÚVRT - kötelezettséget vállal arra, hogy a föld- hivatali rendezés után létrejövő eladási szerződésben az előszerződéssel azonos feltételeket szab. Az előszerződés ennek dacára sem jó a vevőnek, sem pedig az értékesítést végző vagyonkezelő szervezetnek. Az előszerződésben foglaltak például csakis az eredeti szerződő bérlőre vo­natkoznak. Következésképpen, ha az előszerződéssel rendelkező tulajdonos eladja a lakást, az új lakó nem írattathatja a nevére a lakást. Az új vevő továbbá arra sem számíthat, hogy az előszerződésben foglalt jogok őt is ugyanúgy megilletik, mint elődjét. Az ÚVRT számára pedig azért kölönc az ilyen előszerző- déses eladás, mert az ingatlanok kényszerkezelése az ő gondja. Igaz, az apadó költségeket az előszerződött tulaj­donosokra terhelik. Ám a korlátozott tulajdonú házban ér­telemszerűen nem működhet a teljes jogú ügyintéző társas­házi szervezet. Ez kényszerű helyzet, amelynek egyaránt kárvallottja a polgár és az önkormányzat, lévén az ÚVRT az önkormányzaté. Mindaz egyebek mellett azzal is jár, hogy a lakók ingatlani beruházásaikhoz bankkölcsönre sem számíthatnak. A kölcsön összegét ugyanis, nem létező tulajdoni lapra nem tudja följegyezni a pénzintézet. Kezelési gondok Ami az önkormányzati bérlakások kezelésének „techni­káját” illeti a vegyes tulajdonú társasházakban, a vezér- igazgató elmondja, hogy a magánközösség által megálla­pított négyzetméterenkénti közös költség és a lakbér közötti különbözeiét, az ÚVRT minden esetben befizeti a társasházi közösségnek. A lakástulajdonosok és a közös képviselők azonban erről hajlamosak megfeledkezni, és a kezelési költségek bérlakásra jutó hányadát megpróbál­ják a vagyonkezelő szervezetre áthárítani. Természetesen ez nem megy! De az ingatlannal kapcsolatos teendők el­látásában - megbízásos alapon -, a kezelést végző kft.-k szolgáltatásait igénybe vehetik. Arra a kérdésre, mire számíthat az önkormányzati lakás bérlője, ha a törvényi határidőig - március 31-ig - szeret­né lakását megvenni, Pákozdi Kálmán azt feleli, hogy vá- sárlási igényét kell csak bejelentse a Munkásotthon utcai irodaházban. Ezután 90 napon belül az ÚVRT - ha az in­gatlant a részletes rendezési terv nem érinti - azt köteles eladni a bent lakó bérlőnek. Ha a törvényi határidő lejár, és a bérlő ezután dönt a lakásmegvásárlásról, akkor is elővásárlási joga van és az újpesti önkormányzat által al­kalmazandó eladási rendszerben továbbra is több árkép­zési kedvezményre számíthat. Az persze már más kérdés, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a társasházi közösség a vegyes tulaj­donú házban eladósodik, mivel például egyesek nem fi­zetik be tartozásaikat. Az ÚVRT-nek mindenesetre föl kell készülnie arra is, hogy az esetleg így kialakuló áldat­lan helyzetben miként képviselje az önkormányzati bérla­kások lakóinak érdekeit. Egri Tamara Lapzártáig még nem született arról döntés, valóban lejár-e március 31-én a kedvezményes lakásvásárlási lehetőség. Hiszen úgy tűnik, még ebben a hónapban módosítja a la­kástörvényt a parlament. Amennyiben ez megtörténik, a tervezet értelmében november végéig élhetnének vételi jogukkal az önkormányzati lakások bérlői... (A szerk.) Pákozdi Kálmán, i az ÚVRT vezérigazgatója |

Next

/
Thumbnails
Contents