Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-17 / 4. szám
ÚJPEST Csúszós pályán... A vállalkozáshoz szakmai ismeret is kell... Újpesti díj - nemcsak újpestieknek Az újpesti vállalkozók mintegy húszezres közösségére nehéz hónapok várnak. Az előrejelzések szerint ugyanis idén még keményebb harcot kell vívniuk a megmaradásért. A reáljövedelmek általános csökkenése miatt még többen keresik majd az olcsóbb árukat, s ebből az következik, hogy a feketepiacon növekedni fog a tisztázatlan úton érkező olcsóságok tömege. Ezzel együtt a prognózisok másról is szólnak, vagyis a luxuscikkek iránti kereslet szintén növekedni fog. Mégis, a két előrejelzésből az következik, hogy az átlagos színvonalú és árú portékák eladói kerülnek a legnehezebb helyzetbe. Pedig az átlag vállalkozók többsége a „mély vízben” mentőöv és előzetes úszóleckék nélkül kénytelen tempózni! Sokan közülük elégséges szakmai tudás, alapos üzleti ismeret, tőke és összekötettések nélkül igyekeznek boldogulni. Szekeres Mária, az önkormányzat ipari és kereskedelmi irodavezetője abból is a nehéz körülményekre következtet, hogy az újpesti vállalkozók közül sokan alig 3-4 hónappal a vállalkozói engedély kiváltása után, visszaadják azt. Ezt támasztja alá a január 3-i nap statisztikája is. Aznap például több mint negyven vállalkozói igazolványt adtak vissza az önkormányzatnak. A kudarcok sok esetben kiszámíthatók, hiszen a vállalkozójelöltek gyakran élőzetesen nem mérik fel, hogy mekkora piaci versenyre kell számítsanak, milyen fizetési kötelezettségeik lesznek, továbbá anyagi és szellemi befektetésük mennyi idő alatt térülhet meg. Sajnos, többen azzal sincsenek tisztában, hogy vállalkozóként mekkora lesz a járulékfizetési kötelezettségük, továbbá milyen egyéb feltételeket kell teljesíteniük. Például meghatározott esetekben speciális szakhatósági engedélyeket kell beszerezniük. Az önkormányzat vállalkozókkal foglalkozó ügyintézői szerint akadnak, akik a szakképesítési követelményeket sem veszik komolyan, s a pénzügyi és üzleti terv elkészítésével ugyancsak nem bajlódnak. Noha éppen az ő számukra lenne ez szükséges. Következésképpen azt sem mérlegelik, hogy vállalkozói ötletük mennyire lehet életképes. Sajnos, a kerületben igen sok az olyan kezdő is, akit „behúznak a csőbe”. Azokra gondolok, akikkel elhitetik, hogy „ezeregyedikként” mondjuk termékforgalmazó, pénzügyi tanácsadó, őrzővédő elnevezéssel, látványosan és gyorsan meggazdagodhatnak. Ráadásul az induló kezdők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek azért is, mert a vállalkozás-alapítási láz kezdetén indulók már 3- 4 év előnnyel rendelkeznek, és időközben stabilizálódva komoly tapasztalatra, kapcsolatokra tettek szert. Emellett persze a vásárlók is „okosodtak”. A zenélő zseblámpák, a muzsikáló nagyítólencsék és a túlélőkések kora lejárt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kezdőknek nincs esélyük. De az bizonyos, hogy előtérbe kerül a szakmai ismeret, a kreativitás, a mások által még fel nem fedezett ötlet.- És egy jó tanács: Mielőtt kiváltjuk a vállalkozói igazolványt, az ezzel magunkra vett kötelezettséget is vizsgáljuk meg! (Egri) Ünnepélyes keretek között - a Külvárosi Kávéházban - adták át január 27-én az Aschner Lipót Alapítvány ez évi menedzserdíjait. Ebben az évben is két szakember: Dienes Béla nyugalmazott kereskedelmi tanácsos, az Egyesült Izzó egykori vezérigazgatója és Horváth Imre, a dunakeszi Sweet Point Édesipari Gyár igazgató-tulajdonosa vette át Gábor Andrástól, a kuratórium elnökétől az elismeréseket. Az 1989-ben létrehozott alapítvány a díjjal, a névadó Aschner Lipót születésnapján, egy a fővárosban és egy vidéken tevékenykedő gazdasági szakembernek ismeri el eredményes munkáját. Aschner Lipót a magyar ipartörténet egyik legjelentősebb alakja, az Egyesült Izzó legendás hírű vezetője, a hazai fényforrásipar egyik megteremtője volt. 1989-ben a Tungsram és a Magyar Hitelbank azzal a szándékkal hozta létre az alapítványt, hogy elismerje azokat a gazdasági vezetőket, akik bizonyítottan jelentős munkát végeztek. A kuratórium döntése értelmében 1995-ben tehát Dienes Béla az egyik Aschner-díjjai elismert vezető. Dienes Béla, akinek pályafutása mindvégig összeforrt az Egyesült Izzó életével (mint annak idején Aschner Lipót is) fiatalon került a vállalathoz. Később mint mérnök, majd 1963-tól 1983-ig mint vezérigazgató irányította a vállalat életét. Aschner-díjat kapott továbbá Horváth Imre, a dunakeszi Sweet Point édesipari vállalkozás tulajdonosa és igazgatója, aki 1985-ben alapította cégét, egy alkalmazottal. Az első évben produkált 1,4 millió forintos árbevétel abban az időben igen jelentős volt. Az elmúlt 10 esztendő során hatalmas fejlődést értek el. Ma több mint 4000 négyzetméteren 180 alkalmazottat, több mint 700 milliós árbevételt könyvelhetnek el. A kuratórium úgy ítélte meg, hogy Horváth úr szervezőmunkája a magyar iparban példaértékű, különösen a munkahelyek teremtését figyelembe véve. (Kadlecovits Géza sajtóanyaga nyomán) A díjazottak és a díjak. Balról Dienes Béla, mellette Horváth Imre, Újpesti vállalkozók Süsü, de édes! A világ tele van rejtélyekkel, s a megfejthetetlen titkok egyike, hogy kinek-kinek miként változik ízlése, mi a kedvenc süteménye. Gyermekkoromban például a sarokház nevű habos csoda és a Rigó Jancsik nagy barátja voltam. Mostanában inkább a hatalmas fagylaltkelyhek és az egzotikus gyümölcssa- láták tisztelői közé tartozom. így azután érthető, hogy az egy esztendeje megnyílt Süsü Sárkány cukrászdában önfeledten vizsgáltam a hűtőpult kínálatát. A Liszt Ferenc utcai „vendéglátó-ipari egység” tulajdonosa dr. Asztalosáé Mátéh Zsuzsa. Örökség és célhitel- Hogyan lett Önből üzletasszony saját cukrászdával?- Az induláshoz szükséges pénzt részint a nagymamámtól örökölt hagyaték révén, továbbá szüleim támogatásával és a japán célhitel segítségével szereztem meg. Ami a szakmai hátteret illeti, Vendéglátó-ipari Főiskolát végeztem, és huszonkét év gyakorlatot tudhatok magam mögött. A két évtized alatt kü- * 1 ! A Süsü decemberben volt egy éves. A beiglikóstolóra S 1 minden újpestit vártak. (Fotó: Horváth Dávid) lönböző állami vállalatok, kft.-k és Bt.-k munkatársaként három új éttermet indítottam, dolgoztam drinkbárban és a szállodaiparban. Mielőtt saját vállalkozásba fogtam, azt tapasztaltam, hogy a vendéglátós főnökök és tulajdonosok sokszor csak hatalommal és pénzzel rendelkeznek, de a szakmához nem értenek. Ezért is határoztam el, hogy megvalósítom a régi álmom, és kellemes környezetben, új technológiával, az én műhelyemben „gyártott” süteményekkel, saját cukrászdám lesz.- Miért éppen itt, az új házak tövében nyitott cukrászdát, és miért a zöld gyereksárkányról nevezte el?- ügy gondoltam, hogy ezekben a házakban sok a kisgyerekes fiatal család, akik majd a törzsvendégkört alkotják. A Süsü elnevezés pedig azért is bizonyult jó választásnak, mert a betérők ebből is sejthetik, hogy a gyerekeket különösen szívesen fogadjuk.- A tonet székek, a márványos asztalok, a csiszolt poharak és porcelánok mégis mintha a felnőttek ízléséhez igazodnának...- Számomra a jó minőség nemcsak az udvarias kiszolgálást, nemcsak a jó minőségű alapanyagokból készült enni- és innivalókat jelenti, hanem úgy tartom, a szervírozás is legyen kiváló. Szerintem fontos, hogy a gyerekek már egész kicsi korukban hozzászokjanak a szép tárgyakhoz. Az a tapasztalatom, hogy nem sokat törnek, legalábbis a szülők erre is ügyelnek.- Egy év távlatából is bevált a számítása?- Igen, de az a remény, hogy két év alatt nyereséges lesz, túlzottan optimista volt. Most az a véleményem, hogy erre, jó esetben legalább három évet kell várjak. A cukrászda megnyitásához ugyanis olasz termelési technológiát terveztem, és ebbe beletartoznak a kinti gépek, az eredeti alapanyagok és receptúrák is. Ádám Süsüvel kezdi a napot Mint minden reggel, most is. pontosan a 11 órai nyitásra érkezik Varga Béla és fia. Az apa - mellesleg vendéglátó-ipari szakember - szerint Újpesten itt a legjobb a kávé. A 17 hónapos Ádám pedig a napi tejszínjére vár. Mint édesapjától megtudom, a kicsi öt szót tud. Ebből a készletből az egyik a „Süsü”. Mindez persze érthető, hiszen még karonülő korában megszokta a mindennapi betörést a cukrászdába. Ádám, mialatt a tejszínes kanálkát nyalogatja, el- merülten nézi a hűtő üveglapja mögötti finomságokat. Asztalosné Mátéh Zsuzsa pedig a tudósítónak megmutatja az egyedi megrendelésre készült figurális marcipántortákat. Akad itt fóka formájú és Forma I-es autó alakját idéző torta, van boszorkányos és Barbie is. Utóbbi divatbabának 24 szeletnyi marcipántortából „szőtték” a szoknyáját. Természetesen ehhez már egy kis csapat munkája szükséges. Az áruk beszerzése, az üzletmenet irányítása a tulajdonosnő dolga, de mindenben számíthat édesanyja segítségére is. A fölszolgálást egy kisasszony végzi, és a műhelyben a cukrász dolgozik két tanulóval. Utóbbiak szakmunkásképző iskolák ajánlására jöttek, és itt sajátítják el a mesterség gyakorlásához szükséges rutint. Ami a vevőcsalogató akciókat illeti, februárban farsangi hetek lesznek. A farsangi édességek azonban távoli rokonságban állnak a nálunk megszokott hagyományossal, ugyanis a fánkok itt könnyű égetett tésztából készülnek, és a töltelék csokikrém, gesztenye és málnakrém. A mostani téli időben egyébiránt nemcsak a tejszínes, tejhabos, kakaóval, fahéjjal meghintett kávét kérik előszeretettel. A forró csokiitalnak és a felnőttek körében elismert Süsü flippnek és a Süsü koktélnak is nagy keletje van. A koktél „Süsüzöld” színét az adja, hogy a Blue Curaqaot narancs juice-val, vodkával, pezsgővel társítják, míg a flipp tojáslikőrből és forró vaníliás tejből készül. Am ha elmúlnak a hidegek, kecsegtet vendéglátóm - extra fagylaltokból is különleges választék lesz. Egri Tamara
