Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1995-12-09 / 25. szám

ÚJPEST h ' ............... n Képviselők írják. ...címmel új rovatot indított útjára az év elején szerkesztőségünk, remélve, az e helyütt megjelentetett íráso­kat szívesen olvassák nemcsak a testület tagjai, hanem az olvasók is. Szerkesztőségünk azt is reméli, hogy az írások olykor-olykor vitára, a párbeszéd kialakítására is késztetik a képviselőtársakat, az olvasókat... Ebben a lapszámunkban Kiss Sándor MSZP-s képviselő írását változtatás nélkül közöljük... Csakis nyíltan és őszintén! A renszerváltás után öt évvel az emberek még mindig nehezen tudják értelmezni, hogy mi is történt, történik körülöttünk. Egyben talán bizonyosak, hogy történel­mi léptékű változások zajlanak.- Megtörtént a politikai rendszerváltás, azaz ha­zánkban többpártrendszerű parlamenti demokrá­cia alakult ki és működik.- Hazánk független, szuverén állam, maga határozza meg kül- és biztonságpolitikáját, igaz a kölcsönös függőségek rendszerében, és szabadon dönti el, hogy milyen nemzetközi szervezetekhez csatlakozik.- Érvényesülnek a demokratikus szabadságjogok, szervezkedés szabadsága. Szabad a vallásgyakor­lás. Szabad és sokszínű a sajtó is.- Jelentős az előrehaladás a szociális piacgazdaság építésében. Folyik a privatizáció (úgy-ahogy!). Az állam szerepe a gazdaságban csökken, a gaz­daság autonómiája erősödik. A nagy újraelosztó rendszerek átalakítása nem halasztható tovább. Közben a külső adósság nyomasztó teherként van jelen és az államháztartás súlyos egyensúly- hiányát, a magas inflációs rátát és a nagyarányú munkanélküliséget „kezelni kell”.- A társadalom szerkezete jelentősen változik, átré­tegződik, melyben az egyének legalább kettős, de inkább többes kötődésben élnek. Ugyanakkor a társadalmi különbségek (mindenekelőtt a vagyo­ni, jövedelmi) sokak számára érthetetlenül na­gyok! Kisebb réteg kihívóan magas jövedelmei mellett nagy rétegek süllyednek, illetve kerülnek a létminimumhoz közeli helyzetbe, vagy az alá! A mai helyzetben, amikor a gazdaság kérdései, a fenntartható növekedés feltételének megteremtése, a nagy elosztórendszerek átalakítása, az államháztartás reformja, a pénzügyi egyensúly megteremtése kerül­nek előtérbe, felerősödnek a konfliktusok, hiszen bi­zonyos társadalmi csoportok érdekeit, és régi módon felfogott „biztonságérzetet” sértő intézkedéseket is kell tenni. Ugyanakkor az emberek bizalma fogytán van, hiszen legalább másfél évtizede, hogy remény­kednek valamilyen gazdasági fellendülésben, sorsuk általános jobbra fordulásában. Csábító lehet a nem felelős, vagy kimondottan fele­lőtlen politikai erőknek, hogy az elégedetlenség erősö­dését kihasználva, a romló szociális helyzetben lévőket megcélozva populizmussal (akár jobbról, akár balról), vagy netán szociális demagógiával válaszoljanak. Itt, Újpesten is lehet tapasztalni a képviselő-testületbe nem jutott politikai erők aktivizálódását, sőt provokációit is. A képviselő-testületben képviselethez jutott politikai erők alapvetően parlamenti demokráciákban szokásos tagoltságnak felelnek meg, és az országos tagoltságot is reprezentálják. Azaz képviselve van a szociáldemok­rata értékeket és baloldali érdekeket kifejező Magyar Szocialista Párt, a liberális, szociálliberális értékeket hordozó Szabad Demokraták Szövetsége, a „nemzeti” irányba elmozdult liberálisok a Fidesz Magyar Polgári Párt, a tradicionalista konzervatív (nép- nemzeti, ke­reszténydemokrata és bizonyos nemzeti liberális és más irányzatokat is magában foglaló) Magyar Demok­rata Fórum, a helyét kereső, erős vallási kötődésű és polgárivá válni akaró Kereszténydemokrata Néppárt (újabban keresztényszocialista attitűdöket is mutatnak), a nemzeti radikális jobboldalt képviselő Független Kis­gazda és Polgári Párt (erős populizmussal!). De Újpesten képviselethez jutott a „szocializmus” nosztalgiáira is támaszkodó Munkáspárt, valamint egy önmagát egyesületként deklaráló Újpestért Egyesület (zömében az SZDSZ-t elhagyók alapították!) Tehát a demokratikus erők széles spektruma jelen van a képviselő-testületben a politikai értelemben vett bal, balközép, a centrum erők és jobbközép, jobboldali erők egyaránt. Az önkormányzati választások után, több hónapos politikai alkudozás következményeként vált csak mű­ködőképessé a képviselő-testület. A polgármester úr és a mögötte felsorakozó konzervatív jobboldali erők nehezen tudták feldolgozni a kisebbségbe szorulás té­nyét, és képviseleti arányukon túl igyekeztek pozíció­kat szerezni. A Magyar Szocialista Párt frakciója a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójával együtt (a két párt már a választások előtt közös programot dol­gozott ki!) igyekezett képviseleti arányának megfelelő pozícióhoz jutni. E többség rendkívül kompro­misszumkésznek bizonyult, amikor a „konzervatív” oldalnak egy alpolgármesteri, egy tanácsnoki valamint kettő bizottsági elnöki helyet biztosított. Nemigen van példa fővárosszerte, hogy ilyen arányú többség ilyen „engedményt" tesz a kisebbségnek! Persze fordított helyzetben, amikor a konzervatív oldal van többség­ben. csakis a legminimálisabb engedményre hajlamos, erre viszont több példa van a kerületekben. A szocialisták vezette többség az önkormányzati ta­pasztalatok bizonyos hiányában, a működőképesség mielőbbi biztosítása érdekében, és az önkormányzati munka várható nehézségei miatt is vállalta a kompro­misszumot. Bízott abban, hogy megértést, kellő tole­ranciát kap cserébe. Az elmúlt tíz hónap összességé­ben kiegyensúlyozott önkormányzati munkát eredmé­nyezett, igaz csak lassan haladt a szocialisták és sza­baddemokraták közös programjának végrehajtása, ta­lán ezért is, kevésbé éles konfliktusokkal terhelten működött az önkormányzat. A „felszín” alatt azonban az éles érték- és érdekkülönbség miatt feszültségek lappangtak, néha-néha a felszínre is törtek. Mivel a szocialisták eltökéltek abban, hogy program­jukat megvalósítják, ezért várhatóan a „másik oldal” (lévén erős kisebbségben!) agresszívabbá válik. Az or­szágos mintát követve elsősorban az Újpestért Egyesü­let - amely önmagát nem tartja pártnak! - szorgalmazá­sára a konzervatív jobbközép erők együttműködésre tö­rekszenek. Korábban megszerzett jó hatalmi és gazda­sági pozíciók az együttműködésüknek jó bázisa lehet. Erről az együttműködésről október 25-én közleményt is megjelentettek, melyhez utóbb nyilatkozat formájában csatlakozott a Kisgazdapárt is! Nincs abban semmi kü­lönös, ha demokratikus pártok együttműködnek, koalí­ciót alkotnak vagy szétválnak, ez a dolgok természetes rendjéhez tartozik. Érzékenyebb emberek tudták, hogy ezek a politikai erők közel állnak egymáshoz, hiszen a választások idején közös volt a polgármesterjelöltjük is. Igaz, ezután erősen a nyolcpárti együttműködést hang­súlyozták. de most, együttműködésük jelenlegi frázisá­ban nem lehet tudni, hogy van-e még tartalma az álta­luk hangsúlyozott „nyolcpárti”-ságnak. De ha elemezzük a közleményt, akkor bizony „kö­dösítést” és őszintetlenséget kell felfedeznünk. Ugyanis a közlemény szellemisége az Újpestért Egye­sület szándékait tükrözi, mely a választásokon bizo­nyos részsikereket hozott, de most „csapdahelyzetet” jelent. Ugyanis mit jelent az, hogy „pártérdektől men­tes képviseletet” várnak el a képviselőktől. Talán azt, hogy az MDF, a KDNP és a Fidesz MPP most már nem lesz párt, vagy képviselői megszűnnek a párt tag­jai lenni? Ez bizonyára érdekes jelenség lenne! De to­vábbá „kizárólagosan Újpest boldogulásáért” akarnak dolgozni. És a többi párt vajon mit akar? Talán nem Újpest polgárainak boldogulását? Vagy csak egyetlen szervezet képes erre? Aki kijelenti magáról, hogy ő és csakis ő Újpest boldogulásának letéteményese. Újpest társadalma is érték- és érdektagolt, és ezt a ta­goltságot politikai értelemben a pártok le is fedik, azaz azért van pluralizmus és. azért van többpárti demokrá­cia, mert valamennyi demokratikus párt ugyan Újpest érdekeit kívánja szolgálni, de más-más módon, eltérő értékrendben és más-más érdekprioritásokkal. Ezt vagy nem értették meg a közleményt forgalmazók vagy szán­dékosan félre akarják vezetni a közvéleményt! És most mi lesz az Újpestért Egyesülettel? Amely eddig is egyértelműen politikai pártként funkcionált, hiszen jól szervezett tagsága van, programmal rendel­kezik, önálló frakciója van a képviselő-testületben (ez hatalmi tényező is), részt vesz a politikai egyeztető tárgyalásokon. Nem tudja, vagy nem meri vállalni sa­ját szellemiségét? De ez most már nem lehetséges, hi­szen kovácsolója egy konzervatív, jobbközép pártközi együttműködésnek, vagy ezt is szégyellnie kellene? (Vagy legalábbis nem bevallani!?) Minden pártközi együttműködés valamilyen érték- és érdekközeliségre épül, melynek következménye, hogy egyenként gyengébb akaratérvényesítésre képesek, együtt talán erősebbek lehetnek. Miért kell az „országban kiala­kult bizonytalan gazdasági és politikai helyzetből fakadó közhangulat...”-ra hivatkozni, és miért kell hangsúlyozni, hogy „nem valaki, hanem valami ellen szól". Netán eddig valamilyen erő akadályozta volna a most formálódó együttműködés bármely tagját, hogy az önkormányzatban dolgozó politikai erőkkel együtt­működjenek? Vagy az együttműködés ezután lesz jobb az új szövetségbe nem tartozó pártokkal? Miért nem szól a közlemény őszintén a választópol­gárokhoz, hogy a konzervatív, jobbközép pártok sajá­tos értékrendjüknek megfelelően együttműködnek, mert úgy gondolják, így tudják legjobban szolgálni sa­ját programjuk alapján Újpest érdekeit. Ez nem szé­gyen, ezt így illendő tenni! De hol van a program? Az MDF egyik újpesti személyisége nemrégen azt jelen­tette ki, hogy a politikai erők itt nem programok alap­ján különülnek el! Hát akkor most milyen alapon jött létre ez az „elkülönülés”? És még mindig nincs vége! A közlemény szerint a polgári erők képviselői „az előző, sikeres önkormányza­ti képviselő-testületben szerzett szakmai tapasztalatokat egyesítve” akarnak szolgálni. Bizonyára komoly tapasz­talatokat szereztek az előző önkormányzatban és ez hasznos is lehet. De, hogy sikeres volt az előző képvise­lő-testület, ezt szerencsére nem azoknak kell minősíteni, akik benne dolgoztak, hanem a polgárok minősítik az önkormányzati választásokon. Na már most! Hogyan is minősítették az előző képviselő-testületet? Úgy, hogy 20 egyéni körzetben induló jelölt közül 17-ben új képvise­lőt juttattak a képviselő-testületbe, tehát lényegében vál­tásra szavaztak az állampolgárok. A konzervatív oldal által sokat szidott, kritizált önkormányzati törvény mó­dosítása (kompenzációs lista, közvetlen polgármester- választás!) eredményeként jutottak mandátumhoz (mely persze teljesen legitim és megkérdőjelezhetetlen!) Minket valamennyiünket csakis a választók minősíte­nek és nincs alapja semmilyen öntömjénezésnek, még ak­kor sem, ha ez taktikailag „hozhat valamit a konyhára”. Nem lehetséges az sem, hogy a közvéleményt kü­lönböző nyilatkozatokkal megtévesszük vagy összeza­varjuk. A zavarosban „halászás” hozhat ugyan bizo­nyos eredményeket, de hosszabb távon csakis az ősz­inte szónak, a nyílt politizálásnak van vagy lesz hitele. Bármilyen nehéz is a helyzet, az embereket becsülete­sen kell tájékoztatni és vállalnunk kell önmagunkat. Kiss Sándor önkormányzati képviselő, MSZP

Next

/
Thumbnails
Contents