Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-12-09 / 25. szám
ÚJPEST h ' ............... n Képviselők írják. ...címmel új rovatot indított útjára az év elején szerkesztőségünk, remélve, az e helyütt megjelentetett írásokat szívesen olvassák nemcsak a testület tagjai, hanem az olvasók is. Szerkesztőségünk azt is reméli, hogy az írások olykor-olykor vitára, a párbeszéd kialakítására is késztetik a képviselőtársakat, az olvasókat... Ebben a lapszámunkban Kiss Sándor MSZP-s képviselő írását változtatás nélkül közöljük... Csakis nyíltan és őszintén! A renszerváltás után öt évvel az emberek még mindig nehezen tudják értelmezni, hogy mi is történt, történik körülöttünk. Egyben talán bizonyosak, hogy történelmi léptékű változások zajlanak.- Megtörtént a politikai rendszerváltás, azaz hazánkban többpártrendszerű parlamenti demokrácia alakult ki és működik.- Hazánk független, szuverén állam, maga határozza meg kül- és biztonságpolitikáját, igaz a kölcsönös függőségek rendszerében, és szabadon dönti el, hogy milyen nemzetközi szervezetekhez csatlakozik.- Érvényesülnek a demokratikus szabadságjogok, szervezkedés szabadsága. Szabad a vallásgyakorlás. Szabad és sokszínű a sajtó is.- Jelentős az előrehaladás a szociális piacgazdaság építésében. Folyik a privatizáció (úgy-ahogy!). Az állam szerepe a gazdaságban csökken, a gazdaság autonómiája erősödik. A nagy újraelosztó rendszerek átalakítása nem halasztható tovább. Közben a külső adósság nyomasztó teherként van jelen és az államháztartás súlyos egyensúly- hiányát, a magas inflációs rátát és a nagyarányú munkanélküliséget „kezelni kell”.- A társadalom szerkezete jelentősen változik, átrétegződik, melyben az egyének legalább kettős, de inkább többes kötődésben élnek. Ugyanakkor a társadalmi különbségek (mindenekelőtt a vagyoni, jövedelmi) sokak számára érthetetlenül nagyok! Kisebb réteg kihívóan magas jövedelmei mellett nagy rétegek süllyednek, illetve kerülnek a létminimumhoz közeli helyzetbe, vagy az alá! A mai helyzetben, amikor a gazdaság kérdései, a fenntartható növekedés feltételének megteremtése, a nagy elosztórendszerek átalakítása, az államháztartás reformja, a pénzügyi egyensúly megteremtése kerülnek előtérbe, felerősödnek a konfliktusok, hiszen bizonyos társadalmi csoportok érdekeit, és régi módon felfogott „biztonságérzetet” sértő intézkedéseket is kell tenni. Ugyanakkor az emberek bizalma fogytán van, hiszen legalább másfél évtizede, hogy reménykednek valamilyen gazdasági fellendülésben, sorsuk általános jobbra fordulásában. Csábító lehet a nem felelős, vagy kimondottan felelőtlen politikai erőknek, hogy az elégedetlenség erősödését kihasználva, a romló szociális helyzetben lévőket megcélozva populizmussal (akár jobbról, akár balról), vagy netán szociális demagógiával válaszoljanak. Itt, Újpesten is lehet tapasztalni a képviselő-testületbe nem jutott politikai erők aktivizálódását, sőt provokációit is. A képviselő-testületben képviselethez jutott politikai erők alapvetően parlamenti demokráciákban szokásos tagoltságnak felelnek meg, és az országos tagoltságot is reprezentálják. Azaz képviselve van a szociáldemokrata értékeket és baloldali érdekeket kifejező Magyar Szocialista Párt, a liberális, szociálliberális értékeket hordozó Szabad Demokraták Szövetsége, a „nemzeti” irányba elmozdult liberálisok a Fidesz Magyar Polgári Párt, a tradicionalista konzervatív (nép- nemzeti, kereszténydemokrata és bizonyos nemzeti liberális és más irányzatokat is magában foglaló) Magyar Demokrata Fórum, a helyét kereső, erős vallási kötődésű és polgárivá válni akaró Kereszténydemokrata Néppárt (újabban keresztényszocialista attitűdöket is mutatnak), a nemzeti radikális jobboldalt képviselő Független Kisgazda és Polgári Párt (erős populizmussal!). De Újpesten képviselethez jutott a „szocializmus” nosztalgiáira is támaszkodó Munkáspárt, valamint egy önmagát egyesületként deklaráló Újpestért Egyesület (zömében az SZDSZ-t elhagyók alapították!) Tehát a demokratikus erők széles spektruma jelen van a képviselő-testületben a politikai értelemben vett bal, balközép, a centrum erők és jobbközép, jobboldali erők egyaránt. Az önkormányzati választások után, több hónapos politikai alkudozás következményeként vált csak működőképessé a képviselő-testület. A polgármester úr és a mögötte felsorakozó konzervatív jobboldali erők nehezen tudták feldolgozni a kisebbségbe szorulás tényét, és képviseleti arányukon túl igyekeztek pozíciókat szerezni. A Magyar Szocialista Párt frakciója a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójával együtt (a két párt már a választások előtt közös programot dolgozott ki!) igyekezett képviseleti arányának megfelelő pozícióhoz jutni. E többség rendkívül kompromisszumkésznek bizonyult, amikor a „konzervatív” oldalnak egy alpolgármesteri, egy tanácsnoki valamint kettő bizottsági elnöki helyet biztosított. Nemigen van példa fővárosszerte, hogy ilyen arányú többség ilyen „engedményt" tesz a kisebbségnek! Persze fordított helyzetben, amikor a konzervatív oldal van többségben. csakis a legminimálisabb engedményre hajlamos, erre viszont több példa van a kerületekben. A szocialisták vezette többség az önkormányzati tapasztalatok bizonyos hiányában, a működőképesség mielőbbi biztosítása érdekében, és az önkormányzati munka várható nehézségei miatt is vállalta a kompromisszumot. Bízott abban, hogy megértést, kellő toleranciát kap cserébe. Az elmúlt tíz hónap összességében kiegyensúlyozott önkormányzati munkát eredményezett, igaz csak lassan haladt a szocialisták és szabaddemokraták közös programjának végrehajtása, talán ezért is, kevésbé éles konfliktusokkal terhelten működött az önkormányzat. A „felszín” alatt azonban az éles érték- és érdekkülönbség miatt feszültségek lappangtak, néha-néha a felszínre is törtek. Mivel a szocialisták eltökéltek abban, hogy programjukat megvalósítják, ezért várhatóan a „másik oldal” (lévén erős kisebbségben!) agresszívabbá válik. Az országos mintát követve elsősorban az Újpestért Egyesület - amely önmagát nem tartja pártnak! - szorgalmazására a konzervatív jobbközép erők együttműködésre törekszenek. Korábban megszerzett jó hatalmi és gazdasági pozíciók az együttműködésüknek jó bázisa lehet. Erről az együttműködésről október 25-én közleményt is megjelentettek, melyhez utóbb nyilatkozat formájában csatlakozott a Kisgazdapárt is! Nincs abban semmi különös, ha demokratikus pártok együttműködnek, koalíciót alkotnak vagy szétválnak, ez a dolgok természetes rendjéhez tartozik. Érzékenyebb emberek tudták, hogy ezek a politikai erők közel állnak egymáshoz, hiszen a választások idején közös volt a polgármesterjelöltjük is. Igaz, ezután erősen a nyolcpárti együttműködést hangsúlyozták. de most, együttműködésük jelenlegi frázisában nem lehet tudni, hogy van-e még tartalma az általuk hangsúlyozott „nyolcpárti”-ságnak. De ha elemezzük a közleményt, akkor bizony „ködösítést” és őszintetlenséget kell felfedeznünk. Ugyanis a közlemény szellemisége az Újpestért Egyesület szándékait tükrözi, mely a választásokon bizonyos részsikereket hozott, de most „csapdahelyzetet” jelent. Ugyanis mit jelent az, hogy „pártérdektől mentes képviseletet” várnak el a képviselőktől. Talán azt, hogy az MDF, a KDNP és a Fidesz MPP most már nem lesz párt, vagy képviselői megszűnnek a párt tagjai lenni? Ez bizonyára érdekes jelenség lenne! De továbbá „kizárólagosan Újpest boldogulásáért” akarnak dolgozni. És a többi párt vajon mit akar? Talán nem Újpest polgárainak boldogulását? Vagy csak egyetlen szervezet képes erre? Aki kijelenti magáról, hogy ő és csakis ő Újpest boldogulásának letéteményese. Újpest társadalma is érték- és érdektagolt, és ezt a tagoltságot politikai értelemben a pártok le is fedik, azaz azért van pluralizmus és. azért van többpárti demokrácia, mert valamennyi demokratikus párt ugyan Újpest érdekeit kívánja szolgálni, de más-más módon, eltérő értékrendben és más-más érdekprioritásokkal. Ezt vagy nem értették meg a közleményt forgalmazók vagy szándékosan félre akarják vezetni a közvéleményt! És most mi lesz az Újpestért Egyesülettel? Amely eddig is egyértelműen politikai pártként funkcionált, hiszen jól szervezett tagsága van, programmal rendelkezik, önálló frakciója van a képviselő-testületben (ez hatalmi tényező is), részt vesz a politikai egyeztető tárgyalásokon. Nem tudja, vagy nem meri vállalni saját szellemiségét? De ez most már nem lehetséges, hiszen kovácsolója egy konzervatív, jobbközép pártközi együttműködésnek, vagy ezt is szégyellnie kellene? (Vagy legalábbis nem bevallani!?) Minden pártközi együttműködés valamilyen érték- és érdekközeliségre épül, melynek következménye, hogy egyenként gyengébb akaratérvényesítésre képesek, együtt talán erősebbek lehetnek. Miért kell az „országban kialakult bizonytalan gazdasági és politikai helyzetből fakadó közhangulat...”-ra hivatkozni, és miért kell hangsúlyozni, hogy „nem valaki, hanem valami ellen szól". Netán eddig valamilyen erő akadályozta volna a most formálódó együttműködés bármely tagját, hogy az önkormányzatban dolgozó politikai erőkkel együttműködjenek? Vagy az együttműködés ezután lesz jobb az új szövetségbe nem tartozó pártokkal? Miért nem szól a közlemény őszintén a választópolgárokhoz, hogy a konzervatív, jobbközép pártok sajátos értékrendjüknek megfelelően együttműködnek, mert úgy gondolják, így tudják legjobban szolgálni saját programjuk alapján Újpest érdekeit. Ez nem szégyen, ezt így illendő tenni! De hol van a program? Az MDF egyik újpesti személyisége nemrégen azt jelentette ki, hogy a politikai erők itt nem programok alapján különülnek el! Hát akkor most milyen alapon jött létre ez az „elkülönülés”? És még mindig nincs vége! A közlemény szerint a polgári erők képviselői „az előző, sikeres önkormányzati képviselő-testületben szerzett szakmai tapasztalatokat egyesítve” akarnak szolgálni. Bizonyára komoly tapasztalatokat szereztek az előző önkormányzatban és ez hasznos is lehet. De, hogy sikeres volt az előző képviselő-testület, ezt szerencsére nem azoknak kell minősíteni, akik benne dolgoztak, hanem a polgárok minősítik az önkormányzati választásokon. Na már most! Hogyan is minősítették az előző képviselő-testületet? Úgy, hogy 20 egyéni körzetben induló jelölt közül 17-ben új képviselőt juttattak a képviselő-testületbe, tehát lényegében váltásra szavaztak az állampolgárok. A konzervatív oldal által sokat szidott, kritizált önkormányzati törvény módosítása (kompenzációs lista, közvetlen polgármester- választás!) eredményeként jutottak mandátumhoz (mely persze teljesen legitim és megkérdőjelezhetetlen!) Minket valamennyiünket csakis a választók minősítenek és nincs alapja semmilyen öntömjénezésnek, még akkor sem, ha ez taktikailag „hozhat valamit a konyhára”. Nem lehetséges az sem, hogy a közvéleményt különböző nyilatkozatokkal megtévesszük vagy összezavarjuk. A zavarosban „halászás” hozhat ugyan bizonyos eredményeket, de hosszabb távon csakis az őszinte szónak, a nyílt politizálásnak van vagy lesz hitele. Bármilyen nehéz is a helyzet, az embereket becsületesen kell tájékoztatni és vállalnunk kell önmagunkat. Kiss Sándor önkormányzati képviselő, MSZP
