Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-24 / 13. szám
„Nem hallgathatunk.. Ami a befejezetlen mondat m (Folytatás az 1. oldalról.) Négy év elteltével e befejezetlen mondat felelevenítése azt jelzi, hogy az elmúlt hónapokban olyan parlamenti és kormányzati döntések láttak napvilágot, amelyek az önkormányzatok működését, településeiken élő polgáraik életét alapvetően befolyásolják. A sajtótájékoztatón részt vevő IV., X., XII., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXL, XXII., XXIII. kerület polgármesterei úgy érzik, nem hallgathatnak, mert hallgatásuk olyan dolgokért való felelősségvállalás lenne, melyekért nem önkormányzatukat terheli a felelősség, nem hallgathatnak továbbá azért, mert a közvélemény nem ismeri pontosan, milyen helyzetben kell az önkormányzatoknak helyi szinten reagálniuk mindazokra a problémákra, amelyeket az ország gazdasági helyzete és az ezzel kapcsolatos intézkedések okoznak. György István, a szövetség soros elnöke elmondta, az elmúlt hetekben számtalan értékelés, vélemény jelent meg a március 12-én bejelentett és Bokros-programként ismertté vált stabilizációs programból. A külső kerületek Szövetsége a kétmilliós Budapest polgárait szolgáló, 23 kerületi önkormányzat többségének véleményét szeremé megismertetni a főváros lakosságával, illetve mivel gondjaik országszerte hasonlóak, a stabilizációs programmal szembeni kifogások az ország valamennyi, csaknem 3200 önkormányzatánál hasonlóak. Feszültséget jelent... A sajtótájékoztatón szót kérő polgármesterek elmondták, hogy a kormányprogram az államháztartás egyensúlyának fenntartását hangoztatja, ugyanakkor a programból fakadó összes teher megoldását, az ön- kormányzat hatás- és felelősségkörébe utalja. A polgármesterek úgy vélik; mindez feloldhatatlan feszültségeket jelent a helyi képviselő-testületek, illetve a polgárok, intézmények között. A polgármesterek tudják, hogy az örökül kapott intézményrendszer az elmúlt öt évben, hibáival együtt is működni volt képes. Az önkormányzatoknak a költségvetésből átutalt összeg pedig soha nem fedezi az önkormányzati törvényben rögzített kötelező feladatok ellátását. Ezzel egy időben nagyon kevés önkormányzat tudja bevételeit növelni, a személyi jövedelemadó kerületekben maradó töredéke is kevés arra, hogy forrást jelentsen, mindez jelzi: az államháztartás reformja nem odázható el sokáig. És jó lenne, ha a törvényben rögzített kötelező feladatok ellátásához a forrásokat is odarendelnék. Sérelmesnek tartják a polgármesterek, hogy az önkormányzatoknak szembe kell nézniük azzal, hogy 1995-ben költségvetésük nominál értékben jelentősen csökken, miközben a feladataik növekszenek. A segélyezésre fordítható költségvetési keretük csökken, ugyanakkor a rászorultak köre nagymértékben növekszik. Oktatási intézményeiket nem tudják fenntartani, ezért arra kényszerülnek, hogy intézményeik egy részét bezárják. Az állami támogatás csökkenését csak saját vagyonuk felélésével tudják ellensúlyozni, miközben a belügyminiszter úr az ön- kormányzatoknak írt levelével azt a látszatot kelti, hogy a problémák gyökere az önkormányzatok rossz működésének köszönhető. „Nem hallgathatunk” - választották tehát a polgármesterek sajtótájékoztatójuk címéül, hiszen ők is félnek a jövőtől. Nem hallgathatnak, mert az önkormányzatoknak nem adatik meg az a lehetőség, hogy a terheket tovább hárítsák, mert utánuk már „csak” a polgárok, gyerekek, nyugdíjasok vannak. Amíg az önkormányzati intézményrendszer problémáiról, a március 12-i kormánydöntésekről György István, a külső kerületek szövetségének soros elnöke szólt, addig dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere a „Bokros-csomag” szociális ellátási rendszeréből adódó önkormányzati feladatokat emelte ki, dr. Mester László, a XVIII. kerület polgármestere pedig egyéb, az önkormányzatokat érintő kérdések hatásairól szólt. Valamennyi hozzászóló mondandójából kitűnt, a jelen körülmények között fennáll a veszélye annak, hogy az önkormányzatiság lényegétől fosztják meg őket. Hiszen ha már csak a működésről beszélnek, és a fejlesztéseket a legtöbb önkormányzat szóba sem tudja hozni, esélye van annak, hogy az önkormányzatok pusztán elöljáróságokká válnak. Alkotmányt, törvényt sért... Dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere elmondta, a kormányprogram véleménye szerint alkotmánysértő, mert az a jogszabály, amely különbséget tesz az állampolgárok között vagyoni tekintetben, az az... Továbbá törvénysértő, mert degresszív. Újpest polgármestere nehezményezte, hogy a mostani kormánydöntést nem előzte meg széles körű információszerzés és a stabilizációs kormánycsomag úgy született meg, hogy a döntés várható hatásait körültekintően nem vizsgálták. Az önkormányzatokra áttestált feladatokhoz nem csatolták hozzá a forrásokat. Dr. Derce Tamás véleménye szerint (mint ahogy előző lapszámunkban vele készített interjúban már megírtuk, a szerk. megjegyzése) a kormány intézkedéseiből különösen nehezményezi a szociális részt. Az újpestiek egyharmada él ugyanis szociális segélyből, az újpesti családok kétharmada pedig két gyermeket nevel, s amennyiben az egy főre eső havi jövedelmük a 17 ezer forintot meghaladja, nem jogosultak családi pótlékra. így a családi pótlékból kiszorulók az önkormányzathoz fognak segélyért folyamodni. Ugyanakkor kiskapu a törvényben, hogy az elvált, vagy válófélben lévő házaspárok alanyi jogon megkapják a családi pótlékot. Ha valaki nem jogosult a családi pótlékra például betegség, munkanélküliség esetén, a változás után hat hónappal kérheti a családi pótlék megállapítását, de természetesen ez alatt az idő alatt már az önkormányzathoz fordulnak segítségért. A munkanélküli jövedelempótló támogatás csak két évig jár majd és ha ez alatt az idő alatt sem tud valaki 180 nap munkaviszonyt igazolni, akkor ezt a támogatást sem kapja tovább... Mivel Magyarországon a munkahelyteremtés napjainkban nem jellemző, s mivel sok a tartósan munkanélküliek száma, akiket már csak rehabilitációs munkahely megteremtésével lehetne az aktív munkaképesség állapotába visszahozni, ezt a hatalmas réteget is az önkormányzatnak kell a segélyezési alapból eltartani. A pályakezdők munkanélküli járadékát eddig a minimálbér alapján állapították meg, ez 12 500 forint volt, a Bokros-csomag alapján pedig egyenlő lesz a mindenkori jövedelempótló támogatás összegével, amely jelenleg 6720 forint. Az újpesti önkormányzatból kiragadott példák lezárásaként, azok alátámasztására dr. Derce Tamás elmondta, hogy ebben az évben az eltelt hónapokban 150 százalékra teljesítették a szociális irodán a kifizetéseket, és úgy tapasztalja, hogy Újpesten szegényedési folyamat indult meg. Idejében szólunk... Dr. Mester László, Pestszentlőrinc, Pestszentimre önkormányzatának polgármestere, többek között arról szólt, hogy az önkormányzatok munkáltatók is egyben, körülbelül húszezer köztisztviselőt és közalkalmazottat képviselnek, és évek óta alul fizetett réteggel dolgoznak, akiknek szembe kell nézniük nemcsak a nagyobb számú, de helyzetéből adódóan elkeseredett ügyfelekkel is. Remélte, időben szólnak, a sajtótájékoztató és a közzétett dokumentumok nemcsak a közvélemény tájékoztatását segítik elő, hanem ha időben meghallatszik ez a segélykiáltás, lesz lehetőség a korrekcióra is. Az Újpest lap kérdésére, miszerint a korábban jól gazdálkodó, sikeres önkormányzatként elkönyvelt Újpesten készül-e valamiféle válságprogram a pénzPolgármesterek egy sorban... ügyi gondok enyhítésére? - dr. Derce Tamás elmondta, nem tagadja, Újpest is nehéz helyzetben van elsősorban azért, mert a februárban elfogadott ön- kormányzati költségvetéshez képest jelent megváltozott körülményeket a júniusban szentesített kormánydöntés. És év közben nehéz korrigálni, a hiányzó pénzeket előteremteni. A polgármester úr úgy véli, van az elfogadott kormánydöntésnek olyan része, amely pozitív, s utalt arra, jó dolognak tartja, ha egy önkormányzat hitelfelvételre kényszerül, például meg kell vizsgálni ennek jogosságát. De visszatérve az újpesti példához, véleménye szerint egy nyár végi pótköltségvetés beterjesztésével, a lehetőségek újragondolásával elkerülhető lesz a csőd, bár sajnálatos, hogy a bevételek egyáltalán nem úgy alakultak az év első felében, ahogy szerették volna. Véleménye szerint az intézmények dologi kiadásait vissza kell fogni, az élet diktálta arányban. Dr. Mester László abbéli kijelentésére, hogy reméli, még idejében szólnak, megkérdeztük, véleménye szerint az elfogadott kormányprogramon lehet-e változtatni? A polgármester úr elmondta, nem reméli, hogy a parlament ősszel módosítaná a most elfogadott tervet. Ugyanakkor az 1996-os költségvetési terv készítése is megindul, s ebben a munkában szeretnék elérni, hogy számítsanak az önkormányzatok véleményére. A szövetség tagjai június 14-én, csaknem két órán keresztül adtak tájékoztatást dolgaikról, illetve folytattak párbeszédet a sajtó jelen lévő képviselőivel. Remélve, hogy segélykiáltásuk nem lesz pusztába kiáltott szó. B. K. TÁJÉKOZTATÓ AZ ERDŐSOR-PÁLYA UTCAI LAKÓPARK TERVEZETT GÁZELLÁTÁSÁRÓL Tájékoztatjuk a városrész lakóit, hogy az Újpesti Vagyonkezelő Rt. a Szilas-patak mentén, az Erdősor utca és a Pálya utca által határolt területen 139 lakásos LAKÓPARK megvalósítását tervezi 1995. kezdési és előreláthatólag 1997. évi befejezési időponttal. Az itt épülő sorházi lakások elsősorban piaci értékesítésűek lesznek. A lakások földgázigényét csak a Baross u.-lz- zó u. kereszteződésétől leágazó, megfelelő keresztmetszetű földgázelosztó hálózat fejlesztésével lehet biztosítani. A vezetéket a Baross utca kevésbé forgalmas szakaszán és a garázssorok háta mögött tervezzük építeni a Sporttelep utca vonaláig. Számtalan ilyen vezeték hálózza be Újpest utcáit, melyek üzemeltetése teljesen biztonságos és nem jelent veszélyforrást a környezetre. Az építés megkezdése előtt fontosnak tartjuk a lakosság ilyen formában való előzetes tájékoztatását. Szabó László ÚVRT vagyonhasznosítási igazgató
