Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-21 / 2. szám
Vendégjátékok az Újpest Színházban A KABARÉ ISKOLÁJA kívül senki sem létezik, csak ameddig ő akarja, ezért lényegében a színésztársaknak is torzképeknek kell lenniük, nem hús-vér embereknek. Sok hát a karikatúraszerűség. Ezért is jó, hogy szinte minden szereplő több figurában is színpadra lép egyszerre érzékeltetve a másságot és az azonosságot. Az anya és az anyós, a kibírhatatlan testvér és a feleség, a munkatársnő és a szerető, a többiek is így jelennek meg Magis képzeletvilágában. Ezért sem szeretnék név szerinti alakításelemzésekbe bonyolódni a népes szereplőgárdából, elég az, hogy ki-ki a tehetsége szerint szolgálja az előadást és a koncepciót. Egyvalakit mégis ki kell emelni: Mihályi Győzőt. Nagyon érdekes, árnyalt és összetett az alakítása, ugyanakkor ehhez kevés kifejezetten látványos elemet használ. Az ő Emile-je kissé infantilis naívság- gal néz a világra, mint akiből hiányzik az erkölcsi tartás. Kissé kívülállóan nem érti, mi abban a rossz, amit tesz, miközben azért tudatosan szövi a hálóit. Ettől válik egyre félelmetesebbé és torzabbá. Mihályi nem az intrikus, hanem a cinikusan romlott fiatalembert mutatja fel, aki még a kemény bűnök közepette is szürke és pitiáner. Ezért becsalja a nézőt abba a csapdába, hogy az ember csak hazafelé menet ébred tudatára annak: Úristen, én ennek a szörnyetegnek drukkoltam mindvégig! Marceau-Pethes és Mihályi nem hagyják, hogy az előadás alatt kiszabaduljunk Emile Magis bűvköréből (a név asszociáltat a mágikus szóra is!). Ez a mini-Cipolla majdnem elhiteti velünk, hogy felmentést adjunk tetteiért. Ezért tökéletes a rendező színészválasztása és a színész alakítása: íme ez nőtt ki a tojásból! Fizikailag és szellemileg egyaránt komoly teljesítmény az, amivel Mihályi Győző itt előrukkol, hiszen mindvégig jelen van a színen és színeket mutat a szürkeségben is. Köszönet az Újpest Színháznak, amiért.a népszínházi elvárásokon belül ilyen értékes produkciókkal tiszteli meg a város lakóit.- Bizonyára sok vendég tud zongorázni alkalmanként a barátainak, de tervezem zongorista szerződtetését is. Meg ki tudja, talán műsor is lesz néhanap...- Egy kávéháznak más a közönsége délelőtt, délután, este vagy éjjel. Lesznek-e törzsvendégei?- Kell, hogy legyenek, úgy az igazi. Látja ezeket a kis fachokat a pult mögött? Itt vannak apró réztáblák. Nos, aki törzsvendégünk, annak lehet ilyen kis saját fiókja. Benne tarthatja a poharát vagy pipáját, itt hagyhatnak számára írásos üzeneteket, ide tesszük, ha itt felejti a szemüvegét, szóval ez az övé lesz. Egyelőre éjfélig tartunk nyitva, és aki színházi vacsorára ér ide, az sem marad éhen. De lehet, hogy a jelentkező igény egy kicsit kitolja majd a zárórát is.- Kár, hogy a környéken nem a legjobb a parkolás...- Erre is gondoltam. Látja azt a szemben lévő sarkot? Gazos terület volt, kibéreltem. Itt lesz a kávéház parkolója, ahol őrizettel állhatnak le az autók. Az elülső részt szépen parkosítom, hogy jól nézzen ki, és lehet, hogy nyáron zenepavilont is csinálunk itt az arra járóknak, meg kitolhatjuk a fagylaltoskocsit, szóval elképzelésem van még... Nincs több ellenvetésem. Borbély László meggyőzött arról, hogy tudja, mit csinál, és ezt igazi, városszerető lokálpatrióta módjára teszi. Nem úgy néz ki, mint aki egy év alatt akarja megszedni magát a kávéházból, inkább úgy, mint egy nagy gyermek, akinek módjában állt megvalósítani azt az álmát, hogy ismerős és ismeretlen vendégeit, barátait legyen hol vendégül látnia. A polgárosodó Újpest szép ajándékot kapott karácsonyra, vállalkozónk pedig példát mutatott sokaknak abból, hogyan is képzeljük el az igazi, értékes, hosszú távú vállalkozásokat mi, városlakók. Nagy Endre, a pesti kabaré egyik megteremtője a mai Teréz körúti Művész mozi helyén nyitotta meg Bon- bonniére néven első kabarészínházát. Akkoriban ez a műfaj többnyire humoros jelenetekből, sanzonokból és kuplékból, valamit revü- és artistajellegű produkciókból állt össze, de mindenképpen sokkal hangsúlyosabb volt benne a zenés elem, mint a ma megszokott kabarékban. És talán több volt benne a szeretetten csipkelődés is, mint a maró gúnyolódás. Csodálatos névsor biztosította a kabarék magas nívóját: Ady Endre, Gádor Béla, Heltai Jenő, Osvát Ernő méretű költők írták a szövegeket, Reinitz Béla, Szirmai Albert, Zerkovitz és mások a zenéket, Megyaszay Vilma, Berki Lili, Weigand Tibor énekelték a dalokat, Salamon Béla, Szőke Szakái, Herczeg Jenő, Komlós Vilmos adták elő a jeleneteket. A névsor korántsem teljes. Ezt a világot, a sanzon és kupié aranykorát, a Cabaret Bonbonniére hangulatát hozta most Újpestre két nagyszerű művész, Bencze Ilona és Maros Gábor - előrebocsátom: tökéletesen. Nem tudom, tisztában vannak-e az újpestiek azzal, hogy mennyire elkényezteti őket az Újpest Színház azzal a magas nívóval, amit saját bemutatású és meghívott produkcióival nekik felkínál? Tartok tőle, hogy csak kevesen érzékelik ezt a folyamatosan kitűnő szintet. Ezen az esten ugyanis ismét lélegzetelállítóan nagy színházi élményt kaptak a jelenlévők, és ezt ígérik a további előadások is. Bencze Ilona és Maros Gábor színészkettőse, kiegészülve Gyarmati István tökéletes zongorakíséretével ugyanis olyan előadóestet produkált a Komédium produkciójában, amelynek már nagyon régen éreztük hiányát. Nem mintha sanzont vagy kupiét nem hallanánk itt-ott, de ilyen mesterségbeli tudással és előadóművészi tökéletességgel Zsoinay Hédi vagy Sennyei Vera óta nem hallottam előadni ezt a műfajt, beleértve Pau- dits Béla szűkebb körből válogató'művészetét is. A sanzon, ez a francia eredetű dalforma irodalmi, vagy ilyen igényű szövegre épülő mini-dráma, ahol - legyen bár komédia vagy tragédia - két-három percben kell kibontani egész jeleneteket vagy jelenetsorokat. A kupié, ez a tipikusan kabaré teremtette megzenésített vicc, tréfa, szatíra hasonlóképpen rengeteg színészi lehetőséget tartalmaz annak, aki ezeket végigelemezve felismeri és kibontja. Csakhogy másként kell előadni a zsidó kupiét, mint a sváb kupiét, más zenei hangulatú egy operettes igényű kompozíció, mint egy magyar nóta alapú muzsika, más a polgári és más a cseléd miliő, amihez segít ugyan a jelmezek, kiegészítők váltása, de az igazi munka az előadóra hárul. Maros Gábor, mint szerkesztő és rendező tökéletesen ismeri ezt a világot, és fölényes biztonsággal válogat ebből a sokszínű kínálatból. így az összeállításnak szinte minden darabja más-más stílust képvisel, mégis egymásra felelő, rímelő blokkokba tud összeállni. Művészeink még azt is merték vállalni, hogy odaillő versekkel, egy kis jelenettel, de még a tragikus sanzont is felvállalva mutassák fel a műfaj minden ízét. És ez a másfél óra így tökéletes. A /.ó’ő/-kuplé blődT világától az öngyilkos kis cselédek megrendítő sorsáig terjedő íven, beleértve Fánit és Tónit, Nagypapácskát és Nagymamácskát, gázrezsót, mozit és szerelmes gilisztát - és mindent, ami még belefér. Bencze Ilona szépségét külön kiemelik Kitti Lauro nagyszerű ruhái és kiegészítői, és Maros Gábor is azon kevesek közé tartozik, akik igazán tudják hordani a frakkot vagy szmokingot. De amit ez a két ember még hozzátesz a dalokhoz mimikában, mozgásban színészi eszköztárából, azt tanítani kéne. Mindkettejük hangja tökéletesen alkalmazkodik a műfaj követelményeihez, sőt Maros Gáboré még képlékenyebben követi a figurák karakterét, igaz, ő megjárta a zenés színpad minden lépcsőfokát, beleértve az Operaházat is. Egyenrangú partnerük a zongoránál Gyarmati István, akinek az ujjai alatt verkliként, zongoraként, zenekarként szólal meg a pianínó, és aki a dalok jó ritmusú konferálásával, hol eltűnve, hol színészpartnerré előlépve vállalja az Untermann hálátlan és nélkülözhetetlen szerepét. Aki szeret nevetni és szeret megrendülni, akinek jelent valamit a pódiumi előadóestek léte vagy nem léte, aki egy jó estét akar magának és partnerének, aki bele akar látni egy elfelejtett kor mának is sokat üzenő dalaiba, aki már kiéhezett a sanzonok és kupiék ízeire, vagy aki kíváncsi két méltatlanul keveset szerepeltetett színész igazi tehetségére, az semmiképp se hagyja ki a Cabaret Bonbonniere újpesti előadásait az Árpád út 66-os Polgárcentrumban! Nem mindennapi élményben lesz része. Igaz, egyes szavak, kifejezések régiesen csengenek annak, aki keveset olvasott ebből a korból való irodalmat, de tanulni sosem szégyen, és mindez nem válik az érthetőség rovására. Dőljenek hátra és élvezzék mindazokat az ízeket, amiket ez a bonbonniére kínál! Az oldal cikkeit írta: Muzsay András Fotók: Szita László Ó Újpest Színház (Tavasz u. 4.) Újpest (Kamara) Színház (Árpád út 66.) w A Tojás Pollinger kisasszony és a férfiak 'CD-ü OT (Bűnügyi vígjáték) (csak felnőtteknek) Előadások januárban: 21-én 19 órakor Előadások januárban: 28-29-én 19 órakor 60 28-án 19 órakor Cabaret Bonbonniére <D Előadások januárban: 21-én, 22-én 19 Ni A Vágyom egy ágy után órakor "2 (Zenés vígjáték 2 részben), * ez a Vidám Színpad művészeinek vendégjátéka. Jegyek kaphatók az Ady Endre Művelődési isi Előadások januárban: 22-én 15 órakor Központ (IV., Tavasz u. 4.) pénztárában. cn 29-én 15 órakor Telefon: 169-6481, 169-3533
